vissza a men�ben � Olajfa � A monda szerint az els� olajf�t a�b�lcsess�g �s a�harc istenn�je - Ath�n� �ltette el az ath�ni akropoliszon. A g�r�g�k sz�m�ra az olajfa a b�ke, a b�s�g �s a dics�s�g szimb�luma. Az olajfa �gaib�l fonott korona d�sz�tette az olimpiai j�t�kok gy�zteseinek fej�t. Az olajfa a mediterr�n t�rs�g jellegzetes n�v�nye Kis-�zsi�ban �s a F�ldk�zi-tenger r�gi�iban r�g�ta termesztett n�v�nyt az els� olajfa-ligeteket m�g i.e. 700-ban kialak�tott�k. A mediterr�num karsztbokor erdeiben honos, legfeljebb 8-10 m magass�g�, �r�kz�ld, igen ellen�ll�, hossz� �let� fa, tal�n ez�rt is h�vj�k „�r�k f�nak". T�rzse egyenetlen �s b�tyk�s. K�pes nagyon szer�ny, el�nytelen k�r�lm�nyek k�zt �lni. Gy�kerei a f�ld legm�lyebb r�szeib�l tudnak hossz� t�von t�pl�lkozni. Aki egyszer m�r l�tta a mediterr�n vid�kek olajligeteit, az soha nem felejti el a l�tv�nyt. Az olajf�k a mediterr�n orsz�gok f� bev�teli forr�sa, Spanyol orsz�g, Olaszorsz�g, �s Franciaorsz�g is nagy ter�leteken termeszti az olajf�kat, �s k�sz�tenek bel�le Oliva olaj�t. Az Oliva olaj�t szinte mindenki ismeri, de a n�v�nyt, amelyb�l ez a finomolaj k�sz�l m�r kev�sb�. Az olajfa lassan n�vekszik �s a legjobb k�r�lm�nyek k�z�tt is csak az harmadik-�t�dik �vt�l hoz term�st. A 20 �s 150 �v k�z�tti f�k tekinthet�k �rett, teljes term�st hoz� olajf�knak. Term�se, �a ny�ri h�napok v�g�re �rik be �s az �szi-t�li h�napokban sz�retelik. Az olajbogy� az �r�s folyam�n z�ldb�l viola, majd s�t�tlil�s sz�n�re v�lt. Ekkor keletkezik a bogy� h�s�ban az ol�vaolaj is. Ma m�r mi is nevelhet�nk otthon saj�t kert�nkben olajf�t. Ez a gy�ny�r� n�v�ny nagyobb cser�pbe vagy d�zs�ba �ltetve n�lunk is meg�l. K�nnyen nevelhet� leanderszer� tart�st ig�nyel. Eg�szs�ges fejl�d�s�kh�z nek�nk sem kell m�st tenn�nk, csak figyelembe venni eredeti �l�hely�k k�rnyezeti viszonyait. A t�z� napot j�l t�ri, talaj ir�nt nem ig�nyes. F�zf�hoz hasonl�t� levelei ez�st�s z�ld, fon�kja pedig feh�res sz�n�, hossz�k�sak: 1-3 cm sz�lesek �s 4-10 cm hossz�ak, a n�v�ny h�rom�venk�nt cser�li �ket. D�zs�ba ak�r k�t m�ter magasra is megn�het. Eleinte lassan �gazik el, de k�s�bb egyre t�bb mell�k�gat hoz. A metsz�st j�l t�ri, visszametsz�s hat�s�ra a n�v�ny z�m�kebb lesz, szinte b�rmikor visszav�ghatjuk, t�rzses f�csk�v� is alak�thatjuk. Egy form�s n�v�ny igazi mediterr�n hangulatot k�lcs�n�z a kert�nknek. Bonsainak is ide�lis alany. A n�v�ny kedveli a naps�t�tte meleg kerteket, t�bb �r�s naps�t�sre van sz�ks�ge ahhoz, hogy sz�pen fejl�dj�n. Gondoskodjunk a megfelel� mennyis�g� �nt�z�sr�l. �A t�l�nt�z�st azonban kev�sb� b�rja, mint a szomj�s�got. Ny�ron k�thetente t�poldatozhat�, ezt az am�gy lass� fejl�d�s� n�v�ny intenz�vebb n�veked�ssel h�l�lja meg. Tavaszt�l �szig a kertben vagy teraszon tarthat�. �M�jusban, a levelek h�nalj�ban, kicsi, a levelekn�l r�videbb bug�ban jelennek meg az �illatos, kr�msz�n�� vir�gok,� az el�z� �vi hajt�sokon ny�lnak, �2-5 �ves kor�ban el�sz�r. �A vir�gok egy r�sze term�t �s porz�t is tartalmaz, de van amiben csak porz�k fejl�dnek. A h�mn�s vir�gok k�tporz�sak, a h�mvir�gokban a term� cs�kev�nyei is megtal�lhat�k. A vir�gokat a sz�l porozza. Gy�m�lcs�t, a beporz�s hi�ny�ban nem mindig hoz t�bbnyire �partner fa sz�ks�ges. Termesztett n�v�nyek �nem vagy csak r�szben �nterm�kenyek ez�rt sz�ks�g�k van egy m�sik f�ra a pollen donork�nt. Ha gy�m�lcs�t szeretn�nk �nterm�keny fajt�t v�lasszunk, �s akkor lesz fekete vagy z�ld olajbogy�nk. �ltal�ban 4-6 h�nap telik el, am�g a vir�gokb�l �rett gy�m�lcs lesz. Term�se csonth�jas, a kem�ny magot h�sos burok fedi, ez az olajbogy�. Itthon ritk�n terem, t�bbnyire csak k�t-h�rom�vente hoz term�st. Az�olajfa�elviseli a hideget is, de ha akkor �ri fagy, amikor m�g tele van nedvekkel elfagy, igaz k�s�bb legt�bbsz�r �jra kiz�ld�lnek az �gai. Ez�rt t�len tan�csos vil�gos, h�v�s helyen tartani, �s visszafogottan �nt�zz�k, legjobb sz�m�ra a 2–8 fok, de elviseli a m�nusz 5 fokig s�llyed� h�m�rs�kletet is. �A kisz�rad�sra, a kev�s f�nyre, �s t�len a sz�raz melegre lev�lsz�rad�ssal �s lev�lhull�ssal reag�l,15 fok felett m�r az �sszes level�t lehullajtja, s�t el is pusztulhat. Tavasszal �ltess�k �t a n�v�nyt, szereti a sz�raz de j�l leveg�z� enyh�n homokos, meszes talajt Szapor�tani magvet�ssel �s dugv�nyoz�ssal tudjuk. Mivel magja igen kem�ny, �ltet�s el�tt a mag fel�let�t c�lszer� megkarcolni. Ezut�n helyezz�k a magokat 1-2 napra langyos v�zbe. F�ldj�t tartsuk nedvesen, �s biztos�tsunk 20-22 fok h�m�rs�kletet sz�m�ra. A cs�r�z�s t�bb h�nap is lehet. Dugv�nyozni f�lf�s dugv�nyokkal ny�r v�g�n �rdemes, a dugv�nyok ered�se fajt�t�l f�gg�en, de el�g alacsony sz�zal�kban siker�l. N�h�ny kert�szet a mediterr�n orsz�gokban, arra specializ�l�dott, hogy elhagyott, termeszt�sb�l ki�regedett �ltetv�nyek olajf�it (�s m�s ott termesztett f�s sz�r� kult�rn�v�nyeket) becserepezi, ami pedig ezt t�l�li, azt export�lj�k d�szn�v�nyk�nt – �gy ker�lnek nagy p�ld�nyok hozz�nk. Betegs�gei: atk�k �s a pajzstetvek messze elker�lik, ha szell�s helyre, tessz�k igen veszedelmes v�rusos k�rokoz�ja az olajfa r�k Az Olea Oleaster:�Tudom�nyos n�v: Olea Europaea subsp.�Sylvestris, Olea Oleaster Vad Olajfa, 1,5-2 m�ter magas, lass� n�veked�s� �r�kz�ld cserje, levelei ez�st�s z�ldek apr�k, vir�gai kicsi feh�rek. Term�se kicsi, v�kony h�s�, csonth�jas term�s. Sz�v�s �s betegs�gekkel szemben ellen�ll�. Szereti a t�z� napot, talaj ir�nt nem ig�nyes, a meszes, k�ves talajokat �pp�gy elviseli, mint az agyagos homokot. Fejl�d�si �s vir�gz�si id�szak�ban hetente aj�nlott t�poldatozni, a nitrog�nt, k�liumot �s foszfort egyenl�en tartalmaz� t�ppal. A sz�razs�got j�l t�ri. Alanyk�nt is haszn�lj�k, melyre olajfafajt�kat oltanak. D�zs�s n�v�nyk�nt is tarthat�. Form�ja metsz�ssel k�nnyen alak�that�, bonsain n�v�nynek kit�n�. T�l�ll�s�g: Z�na 6b -20.6 �C. �Az olajf�nak is sz�mtalan nemes�tett fajt�ja l�tezik. Az �si termeszt�sb�l sz�rmaz� egyedek j� tulajdons�gait meg�rizve igyekeznek a nemes�t�k a nagyobb term�st ad�, �s a legjobb min�s�g� olaj sajtol�s�ra alkalmas n�v�nyeket szelekt�lni. Fontos szempont, az id�nk�nti fagyokat j�l b�rj�k, valamint a betegs�gekkel szembeni ellen�ll� k�pess�g, min�l jobb legyen. A k�l�nb�z� fajt�k sz�ma minden bizonnyal meghaladja az ezret, a termeszt�sben gyakrabban el�fordul� fajt�k: � OLASZ FAJT�K Ascolana Tenera Biancolilla Bosana Canino Carolea Casaliva Cassanese Cellina di Nard� Cerasuola Cipressina Coratina Cucco Dolce Agogia Dritta Frantoio Giarraffa Grappolo Grassadi Spagna Grignan Itrana Leccino Liguira Majatica di Ferrandina Moraiolo Marino Nocellara del Belice Nocellara Etnea Ogliarola Barese Oliva di Cerignola Ottobratica Pendolino Pisciottana Pizz''e Carroga Rosciola San Felice Sant''Agostino Santa Caterina Taggiasca ALB�NIA FAJTA Kalinjot ALGIR FAJT�K Azeradj Blanquette de Guelma Chemlal de Kabylie Limli Sigoise ARGENTIN FAJTA Arauco CHILEI FAJTA Azapa CIPRUSI FAJTA Ladoelia EGYPTOMI FAJT�K Aggezi Shami Hamed Toffahi IZRAELI FAJT�K Barnea Kadesh Merhavia JORD�N FAJTA Rasi''i SPANYOL FAJT�K Alfafara Alore�a Arbequina Arbosana Bical Blanqueta Callosina Carrasque�o de la Sierra Castellana Changlot Real Cornicabra Empeltre Farga Gordal de Granada Gordal Sevillana Hojiblanca Lech�n de Granada Lech�n de Sevilla Loaime Lucio Manzanilla Cacere�a Manzanilla Prieta Manzanilla de Sevilla Mollar de Cieza Morisca Morona Morrut Palomar Picual Picudo Rapasayo Royal de Cazorla Sevillano Taggiasca Verdial de Badajoz Verdial de Huevar Verdial de V�lez-M�laga Verdiell Villalonga G�R�G FAJT�K Adramitini Amigdalolia Ampfisis Chalkidiki Kalamata Kalamon Konservolia Koroneiki Mastoidis Megaritiki Valanolia PORTUG�L FAJT�K Carrasquenha Cobran�osa Cordovil de Castelo Branco Cordovil de Serpa Galega Vulgar Ma�anilha Algarvia Redondal USA FAJT�K Jefferson Lucca Misszion FRANCIA FAJT�K Aglandau Bouteillan Callitier Cayon Grossane Luques Picholine Salonenque Tanche HORV�TH FAJT�K Buza Bijeca Buza Minuda Buua Puntoza Crnica Drobnica Istarska bjelica Karbonaca Lastovka Levantinka Morazola Oblica Rosinjola Zizolera T�R�K FAJT�K Ayvalik �ekiste �elebi Domat Erkence Gemlik Izmir Sofralik Memecik Memeli Uslu PALESZTIN FAJTA Nabali Baladi SZLOV�N FAJTA Bianchera SZIR FAJT�K Abou-Satl Doebli Kaissy Sorani Zaity SZERB FAJTA Zutica� TUN�ZIAI FAJT�K Chemlali de Sfax Barouni Chetoui Gerboui Meski� Oueslati UKR�N FAJTA Nadzvlijskaia LIBANONI FAJTA Soury MAROKK�I FAJTA Haouzia Menera Meslala Picholine marocaine �� �� �� �� � � � � � � � � � � � P�r fot� az olajf�imr�l:

�

Kattints arra a k�pre, amelyiket nagyobb m�retben szeretn�l megn�zni!

4-�ves magoncaim