Szapor�t�s magvet�ssel

-Magvet�s a leander szapor�t�s�nak ritk�bban alkalmazott m�dszere. A leandereket t�bbnyire dugv�nyoz�ssal szapor�tjuk. Ennek t�bb oka is van, a legfontosabb dugv�nyoz�ssal nyert n�v�ny az alanyn�v�nnyel megegyez� tulajdons�gokkal rendelkezik,  dugv�nyr�l 1-1,5 �v alatt vir�gz� n�v�nyt kaphatunk. Magvet�sn�l 3-6 �v is lehet m�g a n�v�ny�nk elkezd vir�gozni, persze a magokb�l kikel� n�v�nyek, n�ha egyedi sz�ne, form�ja, sok minden�rt k�rp�tolnak benn�nket. Legink�bb ez�rt �rdemes magok vet�s�vel k�s�rletezgetni.

-Sokan k�rdezik, milyen n�v�nyek lesznek a magokb�l, a tapasztalatom az: alapvet�en a n�v�nyeinkhez igen hasonl� tulajdons�gokkal �s vir�gokkal rendelkez� n�v�nyek fejl�dnek. Ny�lv�n min�l t�bb fajta tal�lhat� a gy�jtem�ny�nkben a keresztbeporz�si lehet�s�gek ann�l sz�lesebbek. A kis elt�r�sen azt kell �rteni, az egyiken kerek a szirom a m�sikon sz�gletes, hossz� a vir�g t�lcs�r esetleg nem is l�tszik, cs�kos a torok vagy nem, �s a sz�nbe is lehet kisebb vagy nagyobb �rnyalatnyi elt�r�sek.  De van egy kis sz�zal�k, ami ny�lv�n a keresztbe porz�sok miatt, jelent�sen elt�r a t�bbit�l, p�ld�ul n�veked�sben,(eg�sz t�rpe magoncok is vannak) vir�g sz�n�ben,(m�s sz�n�, vagy a t�lcs�r sz�ne elt�r) form�j�ban, (dupla vagy tripla vir�g� lesz egy szimplavir�g� magj�b�l). Azt sem szabad elhallgatni, hogy a magoncok egy r�sze  rossz tulajdons�g� lesz, (nem vir�gzik, vagy nagyon keveset, esetleg torz a vir�g, a levelek torzak), ezeket selejtezni kell, az �rt�kel�st k�vet�en. Ez nem egyszer� feladat, tekintve hogy a m�sodik vir�gz�si ciklus�ban mutatja csak meg, a vir�g v�gs� sz�n�t �s form�j�t. Ha �gy tetszik ez m�r a n�v�nynemes�t�s hat�rait feszegeti. Nagy �r�me a kert�sznek, ha magb�l kikelt n�v�ny n�veked�s�t, fejl�d�s�t  k�vetheti v�gig  addig a pillanatig, am�g elkezd  vir�gozni. 

-A  leander magok vet�s�vel, nagyon kev�s k�lts�ggel sok n�v�nyhez juthatunk. Magot csak eg�szs�ges �s j�l fejlett, j� egyedi tulajdons�gokkal rendelkez� n�v�nyr�l szedj�nk. Nem mindegyik n�v�ny nevel magot, a dupla-tripla vir�g� leanderek csak ritk�n, vagy egy�ltal�n nem hoznak magot, r�ad�sul a magjaik sem mindig cs�rak�pesek (nem kelnek ki).  A szimpla vir�g� fajok magjai sem egyform�n j�l cs�r�znak. A leander egy a babhoz hasonl� tokban neveli a magjait. A magokon rep�t� sz�r�k vannak, amik mint egy kis ejt�erny� kiny�lnak, �s ezzel lebegnek a v�z tetej�n. Egy kifejlett tokban ak�r sz�z mag is lehet. A nagyobb n�v�ny �ltal�ban nagyobb magtokot nevel �s a bene l�v� magok is �letk�pesebbek.  Van olyan fajta, amelyik magjai k�z�l nagyon kev�s kel ki pl. a Marie Gambetta, r�ad�sul a mag m�rete miatt (legkisebb) nagyon neh�z felnevelni is. Ez�rt javaslom, ne ennek a magj�val kezdj�k a magvet�si tapasztalataink gy�jt�s�t.

-A magtokok t�bbnyire t�len �rnek meg, ekkor f�lrepednek �s kisz�r�dnak bel�le a magok. Tartsuk a tokot  pap�r vagy m�anyag zacsk�ba  am�g felreped, mert k�l�nben kisz�r�dnak.  A magvet�s legink�bb a t�lv�gi id�szakra esik, ha j�l id�z�tet�nk, akkor a tavaszi napon nevelkednek  a kis n�v�nyek, de ha a megfelel� k�r�lm�nyeket biztos�tani tudjuk (t�len egyenletes meleg, �s p�tvil�g�t�s) b�rmikor vethet�nk. A vet�s sikere sz�mos t�nyez�t�l f�gg, de nem olyan bonyolult.  A  magvak legyenek frissek,  leander magok, �ltal�ban j�l cs�r�znak, de el kell vetni az �r�st�l sz�m�tott n�h�ny h�napon bel�l, mert az id� m�l�s�val a cs�rak�pess�g  cs�kken.   

  -Vet�shez  mindig steril �ltet� k�zeget haszn�ljunk, laza �s j� v�zelvezet�, de el�g nedvess�g meg�rz� tulajdons�ga legyen. Alapnak sz�mos pal�nt�z�shoz aj�nlott f�ldkever�k megfelel�. Ezek alapvet�en k�nny�ek �s sterilek , tov�bb jav�thatjuk ha �sszekeverj�k finomra �r�lt  t�zegmoh�val �s perlittel, nagyon j� eredm�nyeket �rtem el tiszta perlitbe t�rt�n� vet�ssel is. �rdemes a f�ldet az ed�nyben, vagy a t�lc�n egy lapos t�rgyal, p�ld�ul egy kis falappal elegyengetni. Ez  megk�nny�ti, a magok egyenletes elsz�r�s�t. A magokat a f�ld tetej�re sz�rjuk nagyon laz�n, �s  szit�lunk r�juk v�konyan finomf�ldet . Ezut�n  finoman porlasztva meglocsoljuk de csak annyira ne k�rgesedjen meg a f�ld teteje. Ne �ltess�nk m�lyre, akkor j� ha a sz�r pamacsok kicsit kil�tszanak  a f�ldb�l. Az alulr�l �nt�zni is j�, de ha nem megoldhat� egy k�zi spriccel� is megteszi ami megakad�lyozza , hogy a talaj bet�m�r�dj�n �s a f�ldet lemossuk a magokr�l. A talajt tartsuk nyirkosan, ker�lj�k a t�l�nt�z�st, (takarjuk f�li�val) am�g kics�r�znak. Nem szerencs�s ha a magok t�l k�zel vannak egym�shoz (s�r� vet�s) mert a gomb�sod�s k�nyebben terjed. A pal�ntad�l�s gomba, elpuszt�tja a  pal�nt�kat  meglep�en r�vid id� alatt. Gomba�l� szert mindenk�pp tegy�lk az �nt�z�v�zbe megel�zi,  k�slelteti a gomb�sod�st. 

-A talaj h�m�rs�klete  l�nyeges, legal�bb 21-25 fok legyen, a hideg �s nedves talaj nagy val�sz�n�s�ggel a magok rothad�s�hoz vagy pen�szed�s�hez vezet.  Cs�r�z�s �ltal�ban 8-14 nap a h�m�rs�klett�l, �s fajt�t�l is f�gg, �ltal�noss�gban elmondhat�  a kisebb magok gyorsabban, a nagyobb magok lasabban cs�r�znak. A kezdeti n�veked�s meglehet�sen gyors. Az els� leveleket amivel kib�jik a magb�l  sziklev�lnek h�vj�k ,  �s elt�r� a megjelen�se mint  az igazi leveleknek.  C�lszer� eleinte f�lia alatt tartani n�v�nyeinket a p�r�s k�rnyezet miatt, valamint az �nt�z�v�zbe tov�bbra is gomba�l� vegyszert keverni . Lehet�leg vil�gos, de ne er�sen napos helyen tartsuk a kicsi magoncainkat. Ahogy n�nek fokozatosan szoktassuk a szabad leveg�h�z, �s a naphoz is. A val�di levelek megjelen�se ut�n, adhatunk nagyon hig�tott t�poldatot . Ha a pal�nt�k kb 6-8 levelesek , �t�ltethetj�k azokat. Magoncainkat �ltethetj�k egyes�vel, csoportosan (3-5db.), vagy ak�r l�d�ba (20-50db.) is. Min�l t�bbsz�r kapnak friss f�ldet (�t�ltet�s) ann�l gyorsabban fejl�dnek, 2-4 hetente haszn�lhatunk m�tr�gy�t, vagy lombtr�gy�t is.

  - Magok vet�s�re kialakult egy m�sik m�dszer is. Az alapvet� k�l�nbs�g hogy a magokat, egy  ed�ny v�zbe tessz�k �s ott hagyjuk, am�g ki nem kelnek.  A v�zbe t�rt�n� vet�s el�nye l�tjuk, mikor kezdenek cs�r�zni magjaink, kiv�logathatjuk az er�sebben fejl�d�ket �s csak azokat �ltetj�k el. Az �ltet�s egy macer�s r�sze ennek a m�dszernek, a gyakran �sszekunkorodott kis n�v�nyeket neh�z egyes�vel el�ltetni.

  - �s van egy �tv�z�tt m�dszer az el�z� kett� kever�ke  Enn�l is v�zbe tesz�k csir�zni a magokat, de nem v�rjuk meg am�g teljesen kib�jnak a magb�l a sziklevelek. Ekkor nem sz�ks�ges egyenk�nt f�ldbe dugdosni a n�v�nyk�ket. Egy ed�nyt megt�lt�k h�romnegyedig f�ldkever�kkel (vagy perlittel) �s r�sz�rom a f�lig kikelt n�v�nyk�ket a f�ld tetej�re. Ilyenkor  kiv�logathatjuk az �letk�pesebbeket, majd eligazgatjuk ne legyenek t�l k�zel egym�shoz, szit�lunk r� v�konyan puha f�ldet(vagy perlitet), �s spriccel�vel kicsit be�nt�zz�k. Innent�l m�r ugyan �gy kezelj�k mint a f�ldbe vetett magokat. 

�ltal�noss�gban elmondhat�,  1-3 �v kell m�g a leander vir�gzik magr�l. Ha szerencs�nk van ak�r egy �v m�lva megmutatja a vir�gait de, �ltal�ban az�rt  h�rom �vet kell v�rni. Magoncokat  vissza lehet cs�pni tavasszal, vagy  ny�ron , hogy el�gaz�sra �szt�n�zz�k. Ha nem v�gjuk vissza a pal�nta t�bbnyire egyenesen felfel� n�vekedik. A legt�bb t�lv�g�n vetett magonc,  �prilisban vagy m�jusban  megy �t egy veget�ci�s szezonban, �s a k�vetkez� �vekben  k�s� tavasszal hoz vir�got .

A talajfert�tlen�t� szereket a vet�s, �ltet�s el�tt kell a talajba dolgozni.  A magvet�s �s kel�s ut�n fell�p� pal�ntad�l�s ellen  a talaj  be�nt�z�s�vel lehet a gomba�l� szert kijuttatni. Az Orthocid, valamint a Dithane M 45 szerek terjedtek el kert�szeti n�v�nyek gomba elleni v�delm�re, valamint a r�ztartalm� szerek is hat�sosak a gomb�k ellen.

Sikeres magoncoz�k tapasztalatait olvashatj�tok a gombokra kattintva:

     Fot�imon leandermagok  �r�sben l�v� magtokok.

    A magok m�rete sz�ne alakja elt�r�.

       Fajt�nk�nt k�l�n ed�nyben �znak a magok.

      �gy kezd csir�zni a leandermag.

               B�jnak az els� sziklevelek.

          Ezelet a kis n�v�nyeket m�r neh�z elpal�nt�zni

           Itt m�r nagyon �sszetekeredtek a gy�kerek �s a sz�r is

       J�gkr�mes t�lca mint melegh�z.

            A t�lc�ra a f�ld tetej�re sz�rt cs�r�s magok, ezekre v�konyan f�ldet sz�rok. 

            A m�r kihajtott begy�keresedett n�v�nyk�k a t�lc�n steril f�ldbe

                   A f�ldet gyakran perlittel helyettes�tem, a perlitet alaposan nedves�ts�k be hogy laza legyen:

     Ha nem el�g laza  a gy�kerek nem tudnak beb�jni �s elfekszenek a tetej�n  .

         N�gylevelesen a t�lc�n.

      Hatlevelesen m�r a vir�gl�d�kban.

           F�l�vesek a kis n�v�nyek.

             Egy �vesen sz�t�ltet�s el�tt.

             K�t �vesen m�g mindig vir�gl�d�ban.

            A magoncok nevel�s�nek sz�mtalan vari�ci�j�t kipr�b�ltam

            M�g a ny�ri ki�ltet�st is.

       A nagyobb magoncok v�dr�kben 10db/v�d�r (a t�li behord�s el�tt)

        Vannak m�g kisebbek is l�d�kban

       Egy  m�dszer 2013-bol a leandermagok vet�s�re :

           A magokat a f�ld tetej�re sz�rtam

                 F�lia takar�s

                  N�gy nap m�lva a magokon megjelentek az els� cs�r�k

            �jabb 3 nap �s a sziklevelek is kib�jtak

Nem a megfelel� min�s�g� steril �s laza f�ldet haszn�ltam, ez�rt k�t „kock�ban” elkezd�d�tt a gomb�sod�s. Hogy ne terjedjen tov�bb a gomba megpermeteztem (Dithan�s �s Topsin metil). K�s�rlet k�ppen egyik kocka f�ldj�t kiszedtem �s perlitet tettem bele, ebbe �tpal�nt�ztam p�r n�v�nyt. A m�sik kocka f�ldj�re gomba�l� szert sz�rtam (Miltox) k�t n�v�ny b�rta a t�m�ny szert is.  

           M�jus k�zep�n m�r a szabadleveg�h�z szoktatva.

            Az  �t�ltet�s el�tt �s ut�n :

    vissza a f�oldalra