Szaporítás magvetéssel
-Magvetés a leander szaporításának ritkábban alkalmazott módszere. A leandereket többnyire dugványozással szaporítjuk. Ennek több oka is van, a legfontosabb dugványozással nyert növény az alanynövénnyel megegyező tulajdonságokkal rendelkezik, dugványról 1-1,5 év alatt virágzó növényt kaphatunk. Magvetésnél 3-6 év is lehet míg a növényünk elkezd virágozni, persze a magokból kikelő növények, néha egyedi színe, formája, sok mindenért kárpótolnak bennünket. Leginkább ezért érdemes magok vetésével kísérletezgetni.
-Sokan kérdezik, milyen növények lesznek a magokból, a tapasztalatom az: alapvetően a növényeinkhez igen hasonló tulajdonságokkal és virágokkal rendelkező növények fejlődnek. Nyílván minél több fajta található a gyűjteményünkben a keresztbeporzási lehetőségek annál szélesebbek. A kis eltérésen azt kell érteni, az egyiken kerek a szirom a másikon szögletes, hosszú a virág tölcsér esetleg nem is látszik, csíkos a torok vagy nem, és a színbe is lehet kisebb vagy nagyobb árnyalatnyi eltérések. De van egy kis százalék, ami nyílván a keresztbe porzások miatt, jelentősen eltér a többitől, például növekedésben,(egész törpe magoncok is vannak) virág színében,(más színű, vagy a tölcsér színe eltér) formájában, (dupla vagy tripla virágú lesz egy szimplavirágú magjából). Azt sem szabad elhallgatni, hogy a magoncok egy része rossz tulajdonságú lesz, (nem virágzik, vagy nagyon keveset, esetleg torz a virág, a levelek torzak), ezeket selejtezni kell, az értékelést követően. Ez nem egyszerű feladat, tekintve hogy a második virágzási ciklusában mutatja csak meg, a virág végső színét és formáját. Ha úgy tetszik ez már a növénynemesítés határait feszegeti. Nagy öröme a kertésznek, ha magból kikelt növény növekedését, fejlődését követheti végig addig a pillanatig, amíg elkezd virágozni.
-A leander magok vetésével, nagyon kevés költséggel sok növényhez juthatunk. Magot csak egészséges és jól fejlett, jó egyedi tulajdonságokkal rendelkező növényről szedjünk. Nem mindegyik növény nevel magot, a dupla-tripla virágú leanderek csak ritkán, vagy egyáltalán nem hoznak magot, ráadásul a magjaik sem mindig csíraképesek (nem kelnek ki). A szimpla virágú fajok magjai sem egyformán jól csíráznak. A leander egy a babhoz hasonló tokban neveli a magjait. A magokon repítő szőrök vannak, amik mint egy kis ejtőernyő kinyílnak, és ezzel lebegnek a víz tetején. Egy kifejlett tokban akár száz mag is lehet. A nagyobb növény általában nagyobb magtokot nevel és a bene lévő magok is életképesebbek. Van olyan fajta, amelyik magjai közül nagyon kevés kel ki pl. a Marie Gambetta, ráadásul a mag mérete miatt (legkisebb) nagyon nehéz felnevelni is. Ezért javaslom, ne ennek a magjával kezdjük a magvetési tapasztalataink gyűjtését.
-A magtokok többnyire télen érnek meg, ekkor fölrepednek és kiszóródnak belőle a magok. Tartsuk a tokot papír vagy műanyag zacskóba amíg felreped, mert különben kiszóródnak. A magvetés leginkább a télvégi időszakra esik, ha jól időzítetünk, akkor a tavaszi napon nevelkednek a kis növények, de ha a megfelelő körülményeket biztosítani tudjuk (télen egyenletes meleg, és pótvilágítás) bármikor vethetünk. A vetés sikere számos tényezőtől függ, de nem olyan bonyolult. A magvak legyenek frissek, leander magok, általában jól csíráznak, de el kell vetni az éréstől számított néhány hónapon belül, mert az idő múlásával a csíraképesség csökken.
-Vetéshez mindig steril ültető közeget használjunk, laza és jó vízelvezető, de elég nedvesség megőrző tulajdonsága legyen. Alapnak számos palántázáshoz ajánlott földkeverék megfelelő. Ezek alapvetően könnyűek és sterilek , tovább javíthatjuk ha összekeverjük finomra őrölt tőzegmohával és perlittel, nagyon jó eredményeket értem el tiszta perlitbe történő vetéssel is. Érdemes a földet az edényben, vagy a tálcán egy lapos tárgyal, például egy kis falappal elegyengetni. Ez megkönnyíti, a magok egyenletes elszórását. A magokat a föld tetejére szórjuk nagyon lazán, és szitálunk rájuk vékonyan finomföldet . Ezután finoman porlasztva meglocsoljuk de csak annyira ne kérgesedjen meg a föld teteje. Ne ültessünk mélyre, akkor jó ha a szőr pamacsok kicsit kilátszanak a földből. Az alulról öntözni is jó, de ha nem megoldható egy kézi spriccelő is megteszi ami megakadályozza , hogy a talaj betömörödjön és a földet lemossuk a magokról. A talajt tartsuk nyirkosan, kerüljük a túlöntözést, (takarjuk fóliával) amíg kicsíráznak. Nem szerencsés ha a magok túl közel vannak egymáshoz (sűrű vetés) mert a gombásodás könyebben terjed. A palántadőlés gomba, elpusztítja a palántákat meglepően rövid idő alatt. Gombaölő szert mindenképp tegyülk az öntözővízbe megelőzi, késlelteti a gombásodást.
-A talaj hőmérséklete lényeges, legalább 21-25 fok legyen, a hideg és nedves talaj nagy valószínűséggel a magok rothadásához vagy penészedéséhez vezet. Csírázás általában 8-14 nap a hőmérséklettől, és fajtától is függ, általánosságban elmondható a kisebb magok gyorsabban, a nagyobb magok lasabban csíráznak. A kezdeti növekedés meglehetősen gyors. Az első leveleket amivel kibújik a magból sziklevélnek hívják , és eltérő a megjelenése mint az igazi leveleknek. Célszerű eleinte fólia alatt tartani növényeinket a párás környezet miatt, valamint az öntözővízbe továbbra is gombaölő vegyszert keverni . Lehetőleg világos, de ne erősen napos helyen tartsuk a kicsi magoncainkat. Ahogy nőnek fokozatosan szoktassuk a szabad levegőhöz, és a naphoz is. A valódi levelek megjelenése után, adhatunk nagyon higított tápoldatot . Ha a palánták kb 6-8 levelesek , átültethetjük azokat. Magoncainkat ültethetjük egyesével, csoportosan (3-5db.), vagy akár ládába (20-50db.) is. Minél többször kapnak friss földet (átültetés) annál gyorsabban fejlődnek, 2-4 hetente használhatunk műtrágyát, vagy lombtrágyát is.
- Magok vetésére kialakult egy másik módszer is. Az alapvető különbség hogy a magokat, egy edény vízbe tesszük és ott hagyjuk, amíg ki nem kelnek. A vízbe történő vetés előnye látjuk, mikor kezdenek csírázni magjaink, kiválogathatjuk az erősebben fejlődőket és csak azokat ültetjük el. Az ültetés egy macerás része ennek a módszernek, a gyakran összekunkorodott kis növényeket nehéz egyesével elültetni.
- És van egy ötvözött módszer az előző kettő keveréke Ennél is vízbe teszük csirázni a magokat, de nem várjuk meg amíg teljesen kibújnak a magból a sziklevelek. Ekkor nem szükséges egyenként földbe dugdosni a növénykéket. Egy edényt megtöltök háromnegyedig földkeverékkel (vagy perlittel) és rászórom a félig kikelt növénykéket a föld tetejére. Ilyenkor kiválogathatjuk az életképesebbeket, majd eligazgatjuk ne legyenek túl közel egymáshoz, szitálunk rá vékonyan puha földet(vagy perlitet), és spriccelővel kicsit beöntözzük. Innentől már ugyan úgy kezeljük mint a földbe vetett magokat.
Általánosságban elmondható, 1-3 év kell míg a leander virágzik magról. Ha szerencsénk van akár egy év múlva megmutatja a virágait de, általában azért három évet kell várni. Magoncokat vissza lehet csípni tavasszal, vagy nyáron , hogy elágazásra ösztönözzük. Ha nem vágjuk vissza a palánta többnyire egyenesen felfelé növekedik. A legtöbb télvégén vetett magonc, áprilisban vagy májusban megy át egy vegetációs szezonban, és a következő években késő tavasszal hoz virágot .
-A leander palántanevelésnél a palántadőlés megjelenésétől félhetünk a leggyakrabban . Ez az a gombabetegség, amely a palántákat képes elpusztítani a legvédtelenebb korukban . Elmondhatjuk, hogy szinte az összes földben lehet a kórokozó gombacsalád valamelyike. A palántadőlés betegség korai tünetei már a palántakort megelőzően, a magvak csírázásakor is jelentkezhet: sok mag nem kel ki, elfekszik, a talajban elpusztul. A csíranövények kelésétől a szikleveles kortól a 4-6 leveles palántakorig fertőznek leginkább, a palánták gyökérnyaki része üveges lesz, elvékonyodik, meggyengül, a kis növények a talajra borulnak, a szártő barnán elhal. A palántapusztulás foltokban alakul ki és elég gyorsan terjed, bár a növények a csírázástól a két lombleveles korukig a legérzékenyebbek rá, de helytelen nevelési körülmények között később is felléphet. Megfelelő körülmények teremtésével, és védekezéssel megelőzhető, megvédhető a veteményünk.
A körülmények, melyek fokozzák a fellépésének veszélyét:
Túl sűrű vetés.
Állandóan vizes talajfelszín.
Túlságosan párás levegő.
Nem kellő hőmérséklet.
Nem kellő megvilágítás.
Fertőzött mag,
Fertőzött föld.
Levegőtlen, tömör talaj.
A talajfertőtlenítő szereket a vetés, ültetés előtt kell a talajba dolgozni. A magvetés és kelés után fellépő palántadőlés ellen a talaj beöntözésével lehet a gombaölő szert kijuttatni. Az Orthocid, valamint a Dithane M 45 szerek terjedtek el kertészeti növények gomba elleni védelmére, valamint a réztartalmú szerek is hatásosak a gombák ellen.
Sikeres magoncozók tapasztalatait olvashatjátok a gombokra kattintva:
Fotóimon leandermagok érésben lévő magtokok.
A magok mérete színe alakja eltérő.
Fajtánként külön edényben áznak a magok.
Így kezd csirázni a leandermag.
Bújnak az első sziklevelek.
Ezelet a kis növényeket már nehéz elpalántázni
Itt már nagyon összetekeredtek a gyökerek és a szár is
Jégkrémes tálca mint melegház.
A tálcára a föld tetejére szórt csírás magok, ezekre vékonyan földet szórok.
A már kihajtott begyökeresedett növénykék a tálcán steril földbe
A földet gyakran perlittel helyettesítem, a perlitet alaposan nedvesítsük be hogy laza legyen:
Ha nem elég laza a gyökerek nem tudnak bebújni és elfekszenek a tetején .
Négylevelesen a tálcán.
Hatlevelesen már a virágládákban.
Félévesek a kis növények.
Egy évesen szétültetés előtt.
Két évesen még mindig virágládában.
A magoncok nevelésének számtalan variációját kipróbáltam
Még a nyári kiültetést is.
A nagyobb magoncok vödrökben 10db/vödör (a téli behordás előtt)
Vannak még kisebbek is ládákban
Egy módszer 2013-bol a leandermagok vetésére :
A magokat a föld tetejére szórtam
Fólia takarás
Négy nap múlva a magokon megjelentek az első csírák
Újabb 3 nap és a sziklevelek is kibújtak
Nem a megfelelő minőségű steril és laza földet használtam, ezért két „kockában” elkezdődött a gombásodás. Hogy ne terjedjen tovább a gomba megpermeteztem (Dithanés és Topsin metil). Kísérlet képpen egyik kocka földjét kiszedtem és perlitet tettem bele, ebbe átpalántáztam pár növényt. A másik kocka földjére gombaölő szert szórtam (Miltox) két növény bírta a tömény szert is.
Május közepén már a szabadlevegőhöz szoktatva.
Az átültetés előtt és után :
vissza a főoldalra
|