Dugványozásról
Nem ivaros szaporítási módok : 1 Összenövesztés: otás
szemzés
2 Gyökereztetés: dugványozás
bujtás
3 Sarjról szaporítás: tő gyökérsarj
hagyma tarack
4 Tőosztás
Dugványozás a leander legegyszerűbb szaporítási módja, az alanynövénnyel megegyező tulajdonságú növényt kapunk. Nagyon fontos csak egészséges növényről vágjunk szaporításhoz ágakat, különösen a természetbe gyűjtött szaporító anyagot vizsgáljuk, át nagyon gyakran csak későn derül ki, hogy lappangó betegségeket hordoznak. Természetesen arra is figyeljünk, hogy az alanyunk milyen tulajdonságokkal rendelkezik (szép színű és szabályos virágokat nevel, levelei és ágai a fajtára jellemző formájú, színű stb.) Ha egy elágazó ágat választasz, egy szép formájú növényed lesz gyökereztetéssel. A dugványozáshoz vágott ág érettségétől függően, lehet fás, félfás vagy zölddugvány. A gyökereztetés módszere a dugványtól is függ.
Dugványozáshoz a legjobb ág a legalább egy éves, és 0,5cm átmérőjű ez nem azt jelenti, hogy mással nem érdemes próbálkozni. A dugvány, legfeljebb 24 cm hosszú legyen, akár vízben vagy talajban gyökereztetjük. A gyökereztetés legegyszerűbb formája a vízben történő gyökereztetés, de lehet egyéb közegben is gyökereztetni, perlit, ásványgyapot, homok, vagy virágföld. Dugványt akkor jó vágni mikor a növények erőteljesen növekednek, mivel ekkor a leggyorsabban gyökeresednek. Dugványozáshoz a legoptimálisabb időszak az augusztus. Steril késsel vágjunk, egy csomó alatt 45 fokos szögben az így keletkező nagyobb felület a gyökerek kialakulását segíti. A dugványunkat a gombásodás csökkentésére mártsuk gombaölős vízbe, majd hagyjuk megszáradni teljesen, így elkerülhető a párás közeg miatti gombás betegség. A dugványainkat világos helyre tegyük, de az erős naptól védjük. Dugványozással 1-1,5év alatt virágos növényhez juthatunk.
A sikeres gyökereztetés alapja a gyökérképzést megindító hormon, de ez önmagában nem elég a gyökérképzéshez a hőmérsékletnek, a páratartalomnak és a fénynek is megfelelőnek kell lenni.
Hormon töménységének a gyökereztető közegbe megfelelőnek kell lenni ahhoz hogy a járulékos gyökérképzés meginduljon, alap esetben ezt a növényünk létrehozza. Ha valami zavar van az auxin képződésében, akkor szükséges beavatkoznunk. A legegyszerűbb módszer gyökereztető hormon alkalmazása, a gyökereztető hormon tulajdonképpen egy természetes készítmény. A növényekben egyébként is meglévő hormonokat tartalmaz, melyek nagyobb mennyiségben elősegítik a gyökérképződést. Lehetnek alkoholos vagy talkum poros formájúak, tehát por vagy folyadék, de lehet gél is. Többnyire azért a dugványok kezelés nélkül is fejlesztenek gyökereket, de a gyökereztető használata rendkívül hasznos. Ezeknek a szereknek a pozitív hatását, a kifejlődő gyökerek mutatják, jobb, egységesebb gyökerei lesznek, és rövidebb idő alatt kifejlődnek. A sebesség fontos minél előbb, képes önállóan felvenni a vizet a további fejlődése is annál gyorsabb . A jobb gyökérzet azt jelenti, hogy a vágást a gyökerek körbenövik, valamint a szár alját is több centiméteren, és nem csak egyetlen gyökér fejlődik itt-ott. Csak jól gyökeresedett dugványokból lehetnek kiváló minőségű növények. Van egyéb módszer is a gyökeresedés segítésére. Az egyik a hormont más növény „termeli” meg pl. a már gyökeret növesztett leander vizét újra használjuk, fűzfaágat teszünk a vízbe, alul bevágott szárba búzát teszünk. Az is lehetőség a gyökereztető víz mennyiségét csökkentjük így abba az enzim gyorsabban lesz megfelelő töménységű. A másik módszer növeljük a vágási felületet ezzel a hormontermelést serkentjük pl. ferdén vágjuk a dugvány véget, vagy bevágjuk függőlegesen a szárat, esetleg csak a kérget vágjuk be.
Fény Mivel a fényt (akár napfény vagy mesterséges) a hőmérséklet emelkedése kíséri, többnyire nem szentelnek elég figyelmet ennek a tényezőnek, pedig fény szükséges a fotoszintézishez. A dugvány gyökér nélkül nem képes, részt venni a rendes fotoszintézisbe, így kisebb fény is elegendő. Viszont fontos ebben a szakaszban, hogy hosszú ideig tartó fény legyen, akár 24 órán keresztül, de legalább 16-18 órán át. A dugványoknak, nem jó az erős fény, amelye magas hőmérsékletet is okoz. Ha szükséges, mesterséges fényt lehet használni, hogy kiterjesszük a természetes nappali órákat.
Víz A növénynek a víz nagyon fontos, adjunk a dugványoknak lehetőséget, hogy a lehető legjobb gyökérzetet fejlessze. A rendelkezésre álló víz addig is fontos, míg a dugvány gyökeret növeszt. Ha a közeg túlszáraz sejtpusztulást okoz, és az elhalt sejtek növelik a kockázatát a fekete rothadásnak. Másik hátránya túlságosan száraz közegnek, hogy ösztönzi a kallusz képződést, bár sokan úgy vélik, hogy a bőrkeményedés előnyös a gyökér kialakulására, az ellenkezője igaz. Kalluszt hátráltatja, és lassítja gyökér képződését. Egy eszközzel mérték a hatásokat, mikor a közeg száraz, nedves, vagy vizes, a megfelelő nedvességtartalom adja a legjobb gyökeresedési eredményt.
CO2 Még dugványoknak, is fontos a fotoszintézis. Tehát, amellett, hogy fény és a víz van, elegendő CO2-nek is rendelkezésre kell állnia. Egy másik előnye a megnövekedett CO2 szint a levegőben, csökkenti a párologtatást (vízvesztés) a leveleken keresztül.
Oxigén Mivel az oxigén elengedhetetlen a sejtosztódásban, alapvető fontosságú a gyökérképződésben is. Ez azt jelenti, hogy a dugványoknak olyan gyökereztető közeg kell, amely kellően levegős, mert a levegő (oxigén tartalmának) el kell érni a fejlődő gyökerekhez. Szintén lényeges az páratartalom és hőmérséklet.
Páratartalom A dugványok gyökér nélkül kiszáradnak, mivel nem képesek vizet felvenni, ezért meg kell kapnia a lehető legmagasabb páratartalmat. Páratartalmat nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet. A zöld dugványnál különösen fontos a meleg, és a párolgás csökkentésére, a levelek leszedése, vagy megkurtitása, a fás és a félfás dugványnál pedig a párás környezet fóliatakarással biztosítsuk. Amikor az első gyökerek megjelennek, a nedvességet lehet csökkenteni, mivel a gyökeresedő dugvány már képes vizet felvenni és asszimilálni. .
Hőmérséklet A párolgás miatt, az egyenletesen magas hőmérséklet nagyon fontos, a legtöbb fajnak 23 és 28 ° közötti a megfelelő, a gyökeresedés kezdeti szakaszában. A gyökérképződés megindulását követően a hőmérsékletet csökkenthetjük néhány fokkal. A hő akkor ideális, ha a levegő hőmérséklete egy kicsit alacsonyabb, mint a talajé. A talaj hőmérséklete közvetlen hatással van a gyökeresedés sebességére, ezért jó ha a gyökereztető közeget (föld vagy víz) tartjuk melegebben, a szakirodalomban ezt meleg talpnak hívják. A dugványokat ösztönözni kell, hogy használják a saját az energiájukat, mert ez elősegíti a gyökér fejlődődését. Ne várjunk rendes gyökereket 20fok alatt, minimum 22-26 fok kell a rendes gyökérképzéshez
Dugványok gyökereztetése vízben
Ez a legkönnyebb módja a leanderdugványok gyökereztetésének. A hátránya, hogy a dugvány időnként berothad valamint a vízben kinőtt gyökerek nagyon törékenyek, és az elültetésnél könnyen letörnek. Válasszunk egy ágat 10-18 cm hosszú és távolítsa el az alsó leveleket. Gyökereztetéshez ne fém edényt használjunk, üveget vagy műanyagot, van aki az edény színének is kiemelt jelentőséget tulajdonít (barna üveg) , sokan a gyökereztetésnél használt víz összetételének is fontos szerepet túlajdonítanak (esővíz kútvíz) mindegyikre van magyarázat . A vízben található tápanyagok segíthetik a csírázást , az edény színe pedig a víz felmelegedését segíti, és az algaképződést gátolja. Ellenőrizzük rendszeresen a vizet, ha zavarosodik, algásodik, cseréljük le, és ne hagyjuk kifogyni az edényből, mert a friss gyökerek azonnal tönkremennek. Fajtától függően a dugvány meggyökeresedik 5-12 napon belül, de korán tavasszal eltarthat akár 3 hétig is. Az első gyökerek megjelenéséig fontos az egyenletes és magas hőmérséklet, legalább 22-24 fok. Egész nyáron szaporíthatunk ezzel a módszerrel. Meg lehet próbálni az őszi és téli gyökereztetést is, de nagyon nehézkes és gyakran elhúzódik a következő tavaszig is a gyökerek megjelenése. A későn kigyökeresedett dugványokat célszerű tavaszig a vízben hagyni, és csak akkor földbe ültetni. A gyökeresedés elősegítésére használhatunk gyökereztető hormont vagy gyökereztetőgélt, de vannak más szerek és módszerek is. A hosszában bevágják a dugványt, plusz a vágásába búza vagy rizs szemet kiskavicsot vagy gyufaszálat tesznek. A dugvány kérgét függőlegesen bevágják . A leander dugványok közé fűzfaágat tesznek, stb. A dugvány rothadásának megakadályozására használhatunk gyökereztetőgélt, vegyszert pl. Topsin Metil, de faszenet is. A megrothadt dugványvég levágásával és kezelésével többször is újrakezdhetjük a gyökereztetést. A gyökeresedés aránya elég jó, de fajtánként változó. A gyökerek rendkívül törékenyek, ha nem kezeljük a legnagyobb gondossággal ültetésnél letörnek. Akkor ültessük el a gyökeres dugványunkat, amikor kb. 4-6 gyökér már kialakult . Válasszuk ki a megfelelő méretű cserepet, nagyon könnyű, steril virág földel töltsük fel kb. a közepéig, helyezzük óvatosan a tetejére a dugványt . Ne nyomjuk a gyökereket a talajba, de óvatosan osszuk el a föld tetején. Lassan töltse fel a cserepet földel a megfelelő szintre. Ne nyomkodjuk a talajt a gyökerek körül! A víz és a talaj finoman kitölti majd a hézagokat. Ha aggódunk hogy letörnek a gyökerek, hagyjuk a dugványt a vízben. Egész addig, amíg az edényünk tele nem lesz gyökerekkel, ekkorra a gyökerek is megkeményednek, nem annyira törékenyek, könnyebben ültethetők.
Dugványok gyökereztetése földbe:
A dugvány gyökereztetés másik módszere, mikor földbe vagy más anyagba helyezzük a dugványunkat. A megfelelő hőmérsékletre itt is felhívom a figyelmet, a melegtalpnak (magasabb talajhőmérséklet) itt különösen jó hatása van. A méretre vágott ágak benedvesített végét kb. 1-2cmre a gyökereztető hormonba dugjuk. Bottal csináljunk egy lyukat a földbe, hogy amikor behelyezzük, a dugványt a hormonnal, megmaradjon a végén a por, vagy gél. Nagyobb dugvány 5-6 cm-re dugjuk a földbe és támogatni is kell, a kisebb dugványokat 3-4cm-re elég ledugni. A dugványozásnál nagyon fontos a steril jó víztartó, de nem tömörödő közeg, mert a kifejlődött gyökerek nagyon érzékenyek és a dugvány földben lévő része is könnyen megrothad . Ezért a dugványozáshoz használt földhöz adalékokat keverünk, vagy egyre inkább más anyagokkal helyettesítjük. Az egyik legjobb a gyökereztető közeg a leandereknek a kertészeti perlit. Biztosítja a jó vízelvezetést és a gyökerek levegőztetését is. Tesztet csináltak gyökeresedési arányról különböző közegekbe, a legnagyobb gyökeresedési százalékot a durva perlit adta. Ahogy az újonnan kialakuló gyökerek hozzákötődnek a perlit szemcsékhez és összefogják azt ezzel könnyebb az átültetés is. Az egyrész perlit egyrész tőzeg és egyrész homok keveréke is jól használható. Használnak szemcsés homokot (építő homok, vagy sódert) jó eredményel, de ne használjunk finom homokot, mert az összetömörödik nincsen benne nagyobb szemcsék, amelyek biztosítják a levegőztetést és a vízelvezetést. A Homokba keverjük tőzeg mohát ez segíti a nedvesség megőrzését. A földet tartsuk nedvesen, de ne vizesen, és nem hagyjuk kiszáradni sem a gyökeresedés alatt. Amint az új levelek meg jelennek, adhatunk vízben oldódó műtrágyát is. A palántákat az ajánlotthoz képest négyszeresen higított oldattal öntözzük, vigyázzunk a töménységgel, mert könnyen megégethetjük az újonnan kialakuló gyökereket. Gyökeres dugványunk nagyon gyorsan növekedik a kiegészítő műtrágyázás hatására. A növekedés szinte bármely szakaszában átültethetjük, de nagyon vigyázzunk a friss gyökerekre, mert könnyen letörnek. Szeretik a meleget, mint a legtöbb trópusi növény és lehetőleg egyenletes meleget, a legegyszerűbb a dugványozás egy üvegházban. A fás dugványoknak párás környezet kell. Párolgás csökkentésére, a félfás és a zölddugványok levelét vágjuk, vissza ezzel is segítsük az új hajtások növekedését. Világos, szűrt fényt biztosítsunk, a közvetlen napfénytől védjük, nagyon fontos, hogy távol tartsuk a széltől és hidegtől.
Bujtás:
Ez egy másik módszer a növények gyökereztetésre. Miután a leanderek olyan könnyen gyökereznek a vízben, vagy a földbe, és még sok mindenbe, a bujtás általában nem szükséges. Van azért pár eset mikor ez a szaporítási mód egy jó megoldás lehet. Például ha nagyobb, vagy vastagabb ágakat akarunk gyökereztetni a fa-formákhoz.
Kivitelezése: a kiválasztott ágat lehajlítunk a talaj közelébe, 45 fokos metszéssel bevágjuk mintegy egyharmadáig. A vágást szétfeszítjük és benyomunk egy kis követ vagy kavicsot, hogy a seb nem tudjon begyógyulni, gyökereztető hormonnal is bekenhetjük. Az ágat lenyomjuk a földre, és ott rögzítjük, ezután a vágásnál betemetjük, laza földel. Ez néha nem annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik, ha nagy vagy vastag ágak vannak. Tegyünk, egy nehezebb követ az elfektetett szárra az tartja a helyén, és nem engedi mozogni. Gyakrabban kell ellenőrizni, hogy a vágás körül ne száradjon ki a föld, mert ez fontos a gyökeresedéshez. Ha kigyökeresedett csak vágjuk le, a töröl, és külön ültetjük.
A bujtás egyszerű formája a gyökereztetni kívánt ágat bevágjuk gyökereztető porral vagy géllel bekenjük és a látható módon föltöltjük földel.
Légbujtás(vagy zacskós bujtás):
Ez kiváló módszer a nehezen szaporítható növények gyökéreztetésére. Vannak esetek mikor a leander szaporításánál is ajánlható a légbujtás. Ritka és különlegesfajta, vagy ha különösen nagy kihívást jelent a szaporítás, esetleg nagyon biztosra akarunk menni a gyökereztetéssel. Ugyancsak jó módszer, ha fa-forma kialakításához vastagabb törzset akarunk, azoknak is ajánlható, akik gyorsan virágzó növényt szeretnének. Ilyenkor egy jó megoldás a légbujtás, szinte teljesen biztos a siker.
A növény egy ágát kiválasszuk, ami megfelel a céljainknak. Egy steril éles késsel körbevágjuk a kérget ezután kb. 1-1,5 cm-en körbe eltávolítjuk a fás részig. Bekenjük gyökereztető géllel vagy porral, ezután a körbekötünk egy fólia darabot először a kéreghántás alatt, majd a fóliát megtöltjük nedves tőzeg, vagy kókuszrost keverékkel és fölül is körbekötjük. Jó rászorítjuk a lehántott részre és gyakran ellenőrizzük, ne száradjon ki. Hasznos, ha egészre tekerünk egy plusz sötét csomagolást, ami védi a fénytől, és a túlzott felmelegedéstől. Vigyázzunk, az ág munka közbe ne törjön le. Nedvesen kell tartani a tőzeget a gyökeresedésig, védeni kell az erős naptól és a széltől. Elég rövid idő alatt gyökeret növeszt, időszaktól függően egy másfél hónap. Mikor elég nagy a kifejlődött gyökérzet akkor levágjuk, az elültetésnél vigyázzunk, mert könnyen letörhetnek a friss gyökerek. Egy darabig az erős naptól és a széltől védjük a friss növényünket.
A légbujtásról a gyakorlatban:
Leggyakoribb a fölkopaszodott ágak meggyökeresítésével új bokor létrehozása.
Egy nagyon magasra nőtt ágat is hasznosíthatunk mint egy új tövet ezzel a módszerrel.
Egy átlátszó nylonzacskót húzunk a szárra alúl körbekötjük, a szárat körbelehántjuk a fás részig, és bekenjük gyökereztető porral vagy géllel.
A zacskót fölhajtva megtöltjük beáztatott tőzeg kókuszrost keverékével, és fölül is bekötjük, a gyorskötöző a leg egyszerűbb erre a célra.
Ezután egy takaró fóliát kötök rá ne érje fény a gyökereket. Időnként meg kell nézni nehogy kiszáradjon a tőzeg,
célszerű világosabb fóliát használni (akár alufóliát) hogy a napon ne melegedjen föl a batyu.
Pár használatos eszköz.
A zacskó megtöltésére én a kókuszrost , darált fekete tőzeg 3-1 arányú keverékét használom az itt látható mértékbe felhigítva.
Egy másik példa :
Egy bokorra több batyu is kerülhet.
Kb egy hónapmúlva: Mikor elég gyökér fejlődött az önnálló léthez levágjuk az anyatőröl , és elültetjük. A kibontásnál igyázzunk
mert a friss gyökerek könnyen törnek és a "labda" szétesik.
Az új növényt rögzítsük karókkal, árnyékos és szélvédett helyre tegyük és gyakrabban öntözzük.
A módszr előnye látszik a fotón, a leander közbe virágzik zavartalanul, sőt tovább folytatja önnállóan is.
Már előgyártott gömböket is lehet kapni az egyszerűbb kivitelezéshez.
Fölmerült pár kérdés a késői dugványozással kapcsolatban amit talán érdemes idemásolnom.
-"Hoztam a tengerpartról pár leander ágat. 3 hete áznak, és már 5-nek van szépen dús gyökere. Őket, ha földbe ültetem, hova tegyem? Gondolom, mivel ennyire fiatalka, nem kéne már kint lennie, vagy rosszul gondolom? Mit csináljak a többi tővel? Úgy értem, hogy ha fokozatosan hozzák majd a gyökereiket (amiket remélek), fokozatosan rakjam földbe és rakjam pincébe? Meddig érdemes földbe ültetni a gyökereseket, és mikortól érdemes inkább vízben átteleltetni?"
Válasz:Ha szépen gyökeresednek az jó elég későn vagyunk, ilyenkor már csak laza és nagyon steril +perlites földbe szabad ültetni és nem nagy edénybe. Erre azért van szükség mert a friss földbe télen a gyökeret gyorsan tönkremehetnek (gombásodnak). Ha melegebb helyen tudod tartani akkor az szerencsésebb, de ott meg az atkák és pajzstetvek támadják. A gyökeres dugványok elég jól elvannak vízben is, figyelni kell ne zavarosodjon és ne fogyjon ki (egy darab faszén nem árt a vízbe). A pince ezeknek a friss növényeknek nem túl szerencsés. Ezeket a tengerparti dugványokat tartsd távol a többi leanderedtől, a metszőollót fertőtlenítsd, sok betegséget hordozhatnak a behozott növények, ami talán csak később mutatkozik.
-"Most láttam, a 6.nak is van gyökérkéje, egész pici még ugyan, de jön.. jelenleg még mindegyik a vízben van, műanyag flakonokban és jelenleg a fűtetlen szélfogóban vannak, úgyhogy el kell majd őket onnét vinnem. Tehát azt mondod, hogy azok, amik most még nem gyökeresedtek ki, azok maradhatnak egész télen vízbe (ha rakok bele faszenet)? Ez jó lenne :-) berakhatnám őket a konyhaablakba is, nem éri őket nap, csak fény, szerinted? Amelyeknek meg már szép nagy gyökere van (most néztem, legalább 4-5 cm), azokat akkor elültetem, és berakom a pincébe, de az a pince fűtött pince, ablakokkal, viszont nem 20 fokos, hanem mondjuk 15 - ha oda beállítom őket az ablakba, hogy érje őket fény, jó lesz nekik?"
Válasz:A 15 fokos téli hely az még kicsit magas is , de ott biztosan jó lesz a dugványoknak is, és a többi leandernek is. Csak az atkákat figyeld és a pajzstetveket, mert azok támadnak. Az öntözésre figyelni ne száradjanak ki de ne legyenek túlöntözve se. A konyha ablak jó a dugványoknak akár már most is. Ha véletlenül nem sikerül jövőre biztosan kapsz dugványnak valót a leanderes fórumokon. Persze amiért megküzdünk mindig kedvesebb.
Dugványok gyökereztetése vízben:
Egy szaporítási módszer és hozzá egy házilag barkácsolt szaporító :
A félfás dugványok előkészítése.
A fás dugványok előkészítése
A szaporító edényem kivülről(5l-es üditős flakon)
És belűlröl , a kis edényekben víz van.
Az első jelek a gyökeresedésről ág vége megdagad .
A fás dugványon megjelennek a gyökerek.
És az első zöld rügyek.
És a rügyekből a levelek lesznek.
Ha túl sok a hajtás párat kilehet törni.
A jó arány , sok gyökér kevés hajtás.
Akár el is ültethető az ekkora dugvány.
Ezek fás dugványok földben:
vissza a főoldalra
|