vissza a men�ben � Cserepes r�zs�k � A cserepes, ed�nyes r�zsatart�s r�szben helyettes�theti a kerti r�zsanevel�st. Egyes kerti, nemes r�zs�k el�g j�l nevelkednek tart�ed�nyben is, �de a �v�laszt�s m�gis a b�s�ges sz�nv�laszt�kuk miatt is a t�rper�zs�kra eshet. A t�rper�zs�k el�g alacsonyak, ugyanakkor m�ret�kkel ellent�tben vir�gz�suk b�s�ges. A cserepes r�zs�k k�l�nf�le r�zsafajok keresztez�s�b�l sz�rmaz� �jabb fajtacsoport tagjai. Az apr� Rose Chinensis �r�kletes tulajdons�gai valamennyiben fellelhet�k. Ezek els�sorban cserepes vir�gok, szoban�v�nyek, de t�bbs�g�k erk�lyl�d�ba, k�ed�nyekbe �s kertbe is ki�ltethet�.�A t�rpe vagy miniat�r k�nai r�zsa tudom�nyos elnevez�se a Rosa chinensis cv. Rouletii vagy cv. Minima. Alakja, form�ja eredend�en el�gaz�an bokros, nem csak z�m�k, de viszonylag t�m�r is. Ny�ron hajt�saik z�ld sz�n�ek �s vir�gban v�gz�dnek. �sszel viszont elf�sodnak �s elvesztik leveleiket. Leveleik v�ltakozva helyezkednek el. Lehetnek f�nyesek, mattak, sim�k, r�ncosak, vil�gos vagy s�t�tz�ld sz�n�ek. Fiatalon, hajt�saikkal egy�tt jellegzetes v�r�s sz�nez�d�s�k f�nyv�delemk�nt szolg�l, ugyanis f�k�nt tavasszal n�v�nyi fest�kanyagok, (antoci�nok) halmoz�dnak fel benn�k, hogy v�dj�k a fiatal r�szeket a napf�ny perzsel� hat�s�t�l.�A vir�gaik rendszerint apr�k, azonban rendszerint csoportosan egy�tt m�r bugavir�gzatot alkotnak. Sziromlevelei lehetnek kerekded, ov�lis, sz�v- vagy �k alak�ak, sz�l�k hull�mos vagy rojtos. A vir�gaiknak az alakja, a sziromlevelek sz�m�b�l �s �ll�s�b�l is ad�d�an, ugyancsak jellegzetes. Lehet karcs�, g�mb�lyded, csillag �s szegf� form�j�. Vir�gainak sz�ne a feh�rt�l, valamennyi s�rga, r�zsasz�n �s piros �rnyalaton �t, eg�szen a lil�ig terjed. Illata sajnos csak kev�snek van. Az illatosak k�z�l a s�t�t sz�n�eknek er�teljesebb az illatuk, mint a vil�gos sz�n�eknek. A pirosak �s a r�zsasz�n�ek a jellegzetes r�zsaillat �raszt�k, egyesek pedig eg�szen k�l�nleges illat�ak; t�bbek k�z�tt narancs-, bab�r-, m�z-, gy�ngyvir�g-, bors illatot �rasztanak. K�t�tt agyagos talajba �ltetettek er�sebb illatot bocs�tanak ki, mint a k�nny�, laza, homokos talajon �l�k.� Fajt�k: A Rosamini fajtacsoport sz�mos fajt�ja mind�ssze 15-20 cm magas �s ugyanilyen �tm�r�j�. �A Meillandina sorozat fajt�i lass�bb fejl�d�s�ek �s termetesebbek, 25-30 cm magasak, viszont t�l�ll�bbak �s vir�gl�d�kba is kiv�l�ak. A Minijet sorozat szint�n els�sorban cserepes n�v�nynek alkalmas. A k�zismerten alacsony n�veked�s� kerti r�zs�k, mint a Baby Maskarade �s t�rsai ugyancsak nevelhet�k cserepes n�v�nyk�nt is.�F�nyig�ny�k kifejezetten nagy, de az�rt n�mi �rny�kot is elviselnek. Ny�ron legal�bb 5-6 �r�nyi naps�t�sre van sz�ks�g�k a zavartalan �letm�k�d�s�kh�z. Ez lehet�leg a d�lel�tti �r�kban t�rt�njen. V�zig�ny�k is nagy, ar�nylag sok vizet k�v�nnak, a megreked� pang� v�zre ugyancsak �rz�kenyek. T�panyagig�ny�k is nagy, f�leg a k�lium ig�ny�k jelent�s. Mindezek mellett a leveg�ig�ny�k sem hanyagolhat� el hangs�lyozva, hogy nem a huzatos helyet, hanem a lombozatukat �tj�r� gyenge szell�t kedvelik. Szapor�t�suk: Szemz�sn�l a fejletlen r�gyek �gynevezett szemek egy kifejezetten �leter�s vadr�zs�ra, illetve a r�zsafaj kisebb-nagyobb m�retet m�r el�rt magcsemet�j�re ker�lnek �t. Ritk�bban alkalmazz�k az olt�st, amikor a gy�k�rnyak r�sz�vel egy�tt megmarad� gy�k�rzeten �lhet tov�bb a n�v�ny �gynevezett oltv�nyk�nt. A dugv�ny eredet�ek zsenge, egy-k�t leveles hajt�sdugv�nyaik meggy�kereztet�s�b�l sz�rmaznak, vir�gz�suk kezdetben azonban igen csak szer�ny. A kert�szek a cserepes r�zs�kat az els� bimb�juk megjelen�se idej�n megv�gott, egyleveles, egyr�gyes dugv�nyaikkal szapor�tj�k a legnagyobb sz�mban. K�t h�ten �t melegben, 22 fokon �s csaknem tel�tett p�ratartalomban gy�kereztetik, n�gyes�vel, 9 cm �tm�r�j� cserepekbe dugv�nyozva. A sz�mukra megfelel� talaj az egyharmad r�sz rostos t�zeg, dupla mennyis�g� fekete t�zeg �s t�zsz�zal�knyi �r�lt agyag kever�ke. Ennek t�panyagtartalma literenk�nt egy-k�t gramm Osmocote vagy hasonl� egy�b tart�s m�tr�gya bekever�s�vel jav�that�, a �k�mhat�sa pedig 2,5 g sz�nsavas m�sz �adagol�s�val �ll�that� be. A hajt�sokon a meggy�keresed�s�k ut�ni �t�dik h�ten m�r megjelenhetnek a bimb�k. Ekkor a negyedik �z felett, lehet�leg egyenl� magass�gban vissza is kell v�gni mindegyik�ket. A hatodik h�tt�l t�poldatoz�ssal is serkenthet� a fejl�d�s�k. Ilyen m�don a 13. h�tre m�r k�szen is lehet a cserepes r�zsa. A gy�kereztet�si id�szakot kiv�ve, teljes f�nyt ig�nyelnek. T�len, a term�szetes f�ny nem is teljesen kiel�g�t� sz�mukra.� � Fontos: �a szob�ban lehet�leg mindig vil�gos, �s h�v�s helyen legyen a cserepes r�zsa vil�gos ablak, illetve ablakk�z a legjobb helye. B�s�ges �nt�z�st k�v�n, �nt�z�s ut�n azonban ne �lljon alatta v�z. Az elvir�gz�s ut�n vissza kell v�gni az el�gaz�sai f�l�tt, minden hajt�son h�rom levelet hagyva. Visszav�g�sa ut�n k�thetenk�nt k�tezrel�kes t�m�nys�g� t�ps�s oldattal �nt�zz�k. �Valamennyi cserepes r�zsa kiker�lhet a szabadba, �s kertbe is ki�ltethet�, lehet�leg v�dett, napos helyre. Szeptembert�l viszont m�r nincs elegend� ideje felk�sz�lni a fagyokra, �s ha ilyen k�s�re marad a ki�ltet�se, k�nnyen kifagyhat. K�z�pk�t�tt talajon �rzi igaz�n j�l mag�t. A szabad f�ldben is c�lszer� az elvir�gz�st k�vet�en mindig �jra visszav�gni, ami j�l bokros�t, �s a k�vetkez� vir�gfejleszt�st serkenti. Tapasztalatom: a boltokba kaphat� f�ldbe nem maradnak meg, teh�t �t �s sz�t kell �ltetni, t�bbnyire 3-4 t� van egy cser�pbe (�gy mutat bokornak).�Ez egy rizik�s dolog (sok elpusztul) tekintve hogy t�bbnyire kis �s v�kony gy�kereik vannak ezeknek hajtatott dugv�nyoknak.�A R�zs�k semleges vagy kiss� meszes f�ldet szeretik, (mint a leander) ne legyen nagyon k�t�tt, perlittel �s agyaggoly�val lehet laz�tani.�T�poz�shoz �n a Compo tart�s r�zsat�pot haszn�lom ehhez id�nk�nt lombtr�gy�t wuxal vagy vold�ngert is adok.�Az �nt�z�s lehet�leg alulr�l t�lc�ba, �s nem t�l sok vizet, a sok es� is elmocsaras�tja a f�ldj�ket ez pedig gy�k�rrothad�shoz vezethet.�Az egyik f� betegs�ge a lisztharmat nagyon figyelni kell �s sokat permetezni, mert gyorsan terjed a betegs�g, hamar lesz�rj�k a leveleiket,��s a vir�got is ellepi. Karat�n vagy kumulusz �s tapad�sfokoz� kell (viaszos levelekr�l lep�r�g a l�) mell� miltoxot is szoktam keverni.�Ha figyel�nk az ig�nyeikre t�bb �vig is elvannak, elvir�gz�s ut�n megmetszem, �s a lev�gott �gakat dugv�nyozom, id�nk�nt j� eredm�nnyel.�Napos, de nem t�z� napra, �s leveg�s helyre tegy�k, ahol a f�ldj�k nem tud felforr�sodni. Ha nem akarjuk ed�nybe tartani, vagy kin�tt�k�a hely�ket, a kertbe is j� elvannak egy kis t�li takar�ssal. A cser�pbe vagy l�d�ba tartott ninir�zs�kat lehet�leg fagymentes, de max p�r fokos �s vil�gos helyen teleltess�k. A 8-10 fokon m�r elkezdenek hajtani de �a hajt�sok r�vidid�n bel�l t�nkremennek (megny�ltak gyeng�k). Ezeknek a n�v�nyeknek is sz�ks�ge van a t�li pihen�re.� � https://hu.mygardenspaces.com/6584458-rose-pests-and-diseases-means-of-protection-treatment-treatment-prevention-description-and-photo-and-mdash https://hu.mygardenspaces.com/6591127-burritos-are-a-simple-and-effective-method-for-propagating-roses-step-by-step-guide-photo-and-mdash https://hu.mygardenspaces.com/6590222-rootstock-meaning-for-a-rose-reproduction-of-roses-photo-and-mdash � �

�

Kattints arra a k�pre, amelyiket nagyobb m�retben szeretn�l megn�zni!