Leanderfa - G-Portál

Leander kártevőjei

Atkák a leanderen talán a leggyakrabban előforduló kártevők

A rövidebb hajtások, a sárguló, deformálódott levelek, a leveleken megjelenő gubacsok az atkafertőzés világos jelei. A növényevő (fitofág) atkák a növények szöveteibe mélyesztik csáprágóikat, és azokkal szívják fel a növények nedvét. A szövetek pusztulása után újabb, egészséges szövetet támadnak meg. Védekezni csak vegyszeres permetezéssel lehet ellenük. Az atkák jellemzője az is, hogy gyorsan alkalmazkodnak a változó életkörülményekhez. Az utóbbi évtizedek átlaghőmérséklet emelkedése kedvez az atkafajok gyorsabb felszaporodásának a vegetációs időszakban. Az is megfigyelhető, hogy egyes fajok elterjedésében és kártevővé válásában is szerepet játszik a felmelegedés . Alkalmazkodóképességük nem csak a környezeti és az éghajlati tényezők változásával szemben kiváló, hanem az atkaölő szerekkel szembeni érzékenységük csökkentésében is , azaz a rezisztencia kialakításában . Ezért különösen fontos, hogy az atkák elleni védekezések szervezése során mindent megtegyünk a rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében. Ezen a területen akkor lehetünk sikeresek, ha az alkalmazott atkaölő szer felhasználására a vegetáció folyamán minél kevesebbszer kerül sor, az előírt szertöménységre figyelünk , jó permetlé fedettségre törekszünk, és olyan megoldást választunk, amely kíméli a hasznos élő szervezeteket. Ezek mellett természetesen folyamatosan figyeljük a rezisztencia kezdeti tüneteit. Ha a hatékonyság csökkenése már megfigyelhető egy atkaölő szer esetében, akkor ügyelni kell arra, hogy a helyettesítő készítmény más hatásmechanizmussal rendelkezzen.A megfelelő készítmény kiválasztása mellett fontos, hogy jól ismerjük a kártevő életmódját és környezeti igényeit is, mert a védekezési eljárások csak így vezethetnek eredményre.Vegyszeres védekezésre a speciális atkaölők, és atkaölő-mellékhatású rovarölők használhatók. Mivel az atkaölő készítmények többsége csak bizonyos fejlődési alakjai ellen hatnak (tojás, vagy lárva, vagy kifejlett alak) a permetezést a várakozási idő figyelembevételével 7-10 napos időközzel, 2-3 alkalommal indokolt megismételni.A kezeléseket akkor célszerű kezdeni, amikor még kicsi a kártevő egyedszáma (ezért van szükség a termesztő részéről a rendszeres növényvizsgálatokra). Ha a kártevő már elszaporodott, alig marad esély a növények megmentésére, hiszen nemcsak, hogy több lesz az atka, hanem a szövedék még a permetcseppekkel szemben is jó védelmet biztosít számukra. Mindemellett tartsuk szem előtt azt is, hogy az egyes dísznövényfajok és -fajták között jelentős különbségek lehetnek az atka kártételére való érzékenység tekintetében. Ugyanez vonatkozik azonban a növényvédő szerekre is, ugyanis lehetnek dísznövényfajták, melyeken látványos perzselési tüneteket okozhatnak még az előírt dózisban kijuttatott, elvileg megfelelő szerek is. Az állománykezelés előtt tehát ajánlatos tesztelni a szert, azaz előzetes próbát végezni egy-egy dísznövényfaj vagy -fajta néhány egyedén, hogy miként hat rájuk az adott permetszer, amennyiben még nincsen ilyen jellegű tapasztalat a termesztők között.Az atkölő szereink lehetőleg oly módon célozzák meg a károsítókat, hogy közben a hasznos rovarokra minimális hatást gyakorolnak.

Takácsatka

A dísznövénytermesztők egyik legveszedelmesebb ellensége a közönséges takácsatka. Rendkívül széles a tápnövény köre, gyors szaporodása és mára több növényvédő szerrel szemben kialakult rezisztenciája miatt az ellene történő védekezés nem könnyű.A kifejlett atkák kb. 0,5 mm nagyságúak,narancsvörös színbe fordulnak elő, testükön gyakran két sötétebb folttal. A tojások igen aprók, fehéres színűek, szabad szemmel már alig láthatók. Különösen káros zöldség-, gyógy- és fűszernövényeken, gyümölcsfákon és számos dísznövényen, így a leanderen is. A levélzet fonáki részén a takácsatkák számára rendkívül kedvező feltételek alakulnak ki. Az atka a fiatal hajtásokat különösen kedveli, ahol a táplálkozással egy időben megkezdi a szövedék készítését, valamennyi mozgó fejlődési alakja a növény leveleit szívogatja.A levelek fonákján pókhálóra emlékeztető, de annál finomabb szövedék védelmében szívogatják a leveleket. A megtámadott levelek színén kezdetben apró, halvány foltok jelennek meg, amelyek később kiterjednek és összefolynak . A megtámadott levelek az apró szúrásnyomok miatt a párologtatásuk fokozódik, a levelek klorofill-ban szegényebbé válnak, a fotoszintézis lassul, majd megszűnik, ami a növények fokozatos kondicionális leromlását idézi elő. A levelek sárgulnak, barnulnak, majd elszáradnak.

A takácsatka szárazság- és melegkedvelő rovar így leginkább nyáron szaporodik el. A szélvédett, erősen felmelegedő, száraz teraszokon biztosan megjelenik. Ezért célszerű a növények elhelyezésénél erre is figyelni. A fűtött növényházakban, de a száraz levegőjű, fűtött lakásokban is képes a gyors szaporodásra akár télen is. . Alacsony hőmérsékleten (15-20)fokon fejlődése 3-4 hétig is eltart. Magasabb, (25-30) fok közötti hőmérsékleten akár két hét alatt is kifejlődhet egy nemzedék. Az egyed fejlődése során a tojásból kikelt lárvát mozgó, és nyugvó nimfa állapotok követik. A mozgó stádiumban az atka táplálkozik, ilyenkor érzékenyebb a növényvédő szerekre is. Ilyenkor célszerű a védekezés . A takácsatka tág tűrőképességű faj, szabadföldön is képes áttelelni, és az elkövetkező években ismét elszaporodni egy-egy adott kultúrában

Otthonunkban tartott szobanövények esetében főleg télen, a száraz levegőjű, túlfűtött lakásokban okozhat gondot a takácsatka. Mivel növényvédő szerek a lakásban nem használhatók (!), a következőket tehetjük: 1. Növeljük a levegő páratartalmát. Ennek elérésére tegyünk vizet nagy párologtató felületű edényekbe, és ezeket helyezzük a fűtőtest közelébe, vagy rakjuk a radiátorra, az elpárolgott vizet pedig rendszeresen pótoljuk. A magasabb páratartalom egyébként is jó hatással van a szobanövényekre. 2. Növényeinket rendszeresen zuhanyozzuk le langyos vízzel, a takácsatka ugyanis nem kedveli a nedves környezetet. 3. Az atkaölő szeres kezelést szabad térben (pl. kert) végezzük el. Kémiai védekezésre a speciális atkaölők és atkaölő-mellékhatású rovarölők használhatók. A vegyszeres védekezésen kívül a fóliaház páratartalmának a növelése, és gyakori szellőztetés is visszafogja az atkák elszaporodását.

Szélesatka:

A szélesatka tömegesen csak a legfiatalabb növényi részeken táplálkozik, így a fiatal leveleken, hajtásokon, a virágkocsányon, a terméskezdeményeken található. A károsított levél kanalasodik, torzul, idősebb korban a fonáki rész sokszor ólomfényűvé válik. A hajtások a fejlődésben visszamaradnak, a növekedésük szinte teljesen leáll. A szélesatka védekezés nélkül a növények százszázalékos pusztulását okozhatja. A legerősebb fertőzési gócok mindig a növényházak magasabb páratartalmú részén alakultak ki.

Gubacsatka:

Az atkatelepek a levelek fonákán találhatók un gubacsokban.Fontos hogy a permetezéskor a levelek aljára is jusson permetszer.

Hatékonyan védekezni az atkákkal szemben csak a különböző megelőzési és védekezési eljárások (egészséges szaporítóanyag használata, termesztéstechnológiai elemek betartása, környezeti feltételek figyelembe vétele, szükség esetén kémiai védekezés) kombinációjával lehet! Biológiai védekezés ragadozó atkák kímélése, illetve mesterséges felszaporítása. A permetezést többször egymás után 3-5 naponként ismételjük meg , tapadásfokozó szert használjunk. A permetezéseket előírt töménységben, és áztatás szerűen végezzük

Növényvédő szerek

Bővebben az atkák elleni szerekről itt olvashattok

Floramiteź 240 SC nagyon hatékony szelektív atkaölőszer, kontakt hatásmódja egyedülálló az atkaölőszerek között. Az atkák szervezetében az ingerület átvitelére hat az idegek és az izmok között, ami idegrendszeri hiperaktivitáshoz vezet. A kezelés után kb. 3 óra elteltével az atkák hiperaktívvá válnak és többé nem táplálkoznak. Ezért a mozgásuk fokozatosan lelassul és legkésőbb 3-4 nap múlva elpusztulnak. A közönséges takácsatka esetén , valamennyi fejlődési állapot – pete, lárva, nimfa és imágó – ellen hatásos.

Magusź 200 SC kiváló taglózó és hosszú hatástartamú, (jó időzítéssel40-60 napos atkavédelmet biztosít) kontakt gyomorméreg típusú akaricid. Használható a leggyakoribb atkakártevők ellen , a piros takácsatkák, a kétfoltos takácsatkák, valamint a levélatkák és gubacsatkák ellen.Az atkák valamennyi fejlődési alakját - beleértve a nyári tojásokat is - hatékonyan elpusztítja. Mellékhatása kiterjed a levéltetű, liszteske, levélbolha és tripsz fajokra is.A Magus 200 SC ugyanakkor szelektív a hasznos rovarokra, megkíméli a ragadozó atkákat és más hasznos élő szervezeteket.Egy vegetációs időszakban nem javasolt a többszöri felhasználása, a rezisztencia kialakulása miatt.

Omiteź 57 E elsősorban nyári atkaölő szer, mert olyankor is kifejti a hatását, amikor a magas hőmérséklet miatt más készítmények hatékonysága lecsökken. Kontakthatása mellett, magasabb hőmérsékleten a gáztenziós hatása is érvényesül.Az Omite 57 E atkaölő szer a fitofág atkákat minden aktív fejlődési szakaszukban elpusztítja. Gátolja a lárvák kikelését is a lerakott tojásokból. Olyan esetekben is hatékonyan alkalmazható, amikor más atkaölő szereknél már a rezisztencia jelei tapasztalhatók.Az Omite 57 E megkíméli a ragadozó atkákat és más hasznos élő szervezeteket, valamint a méhekre is veszélytelen.

Sanmite 20WP Nedvesíthető por (WP). Atkaölő szer, mely az összes fejlődési alak ellen használható (tojás, lárva, nimfa, imágó). Kontakt, taglózó, de hosszú hatástartamú atkaölő. Mitokondriális légzésgátló.A kezelést az atkák áttelelt nemzedékének aktiválódásakor vagy I. nemzedékének tömeges lárvakelésekor kell elvégezni. A készítmény hatástartama hosszú, ezért a vegetációs időszak alatt 1, maximum 2 védekezés indokolt. A kellő hatékonyság eléréséhez a permetlé koncentrációja 0,05% alatt nem lehet. Üvegházi molytetvek elleni kezelést alacsony imágó egyedszámnál kell elvégezni. Szélesatka-fertőzéskor 2 kezelés szükséges, 3–5 napos időközökkel. A Sanmite 20 WP hatástartama hosszú (50–60 nap), ezért évi egy kezeléssel is atkamentesen tarthatjuk az ültetvényt. Amennyiben mégis szükséges, úgy célszerű a második kezelést egy másik készítménnyel elvégezni.

Nissorun 10 WP Atkaölőszer kiváló tojás, lárva és nymphaölő hatással. Takácsatka fajok ellen hatásos. Hatástartama 60-70 nap. A ragadozó atkákat, rovarokat, méheket kíméli.Évente maximálisan kétszeri kezelés ajánlott. védekezéseket az előrejelzésre alapozva, téli tojásszámlálás alapján, elsősorban a takácsatkák áttelelő tojásai ellen kell elvégezni, a tojáskeléshez minél közelebbi időpontban. A későbbiekben szükség esetén a kezelést meg kell ismételni. A vegetációban végzett permetezéskor célszerű a mozgó alakokat pusztító kombinációs partnerrel együtt kijuttatni a készítményt. Az újabb kezeléskor (30-45 nap múlva) elégséges lehet csak az új fejlődésű növényi részek permetezése, amit előzetes atkavizsgálattal kell megállapítani.

Flumite 200 SC környezetbarát atkaölő permetezőszer . A készítmény kontakt hatásmóddal, és transzlamináris (mélyhatású) tulajdonságokkal rendelkezik. Az atkák valamennyi fejlődési alakja ellen hatásos. A levél szívogatása során a felszívott hatóanyag a lárvák fejlődését gátolja, a nőstény atkák terméketlen peterakását, a tojásprodukció csökkenését okozza. A levélatka, gubacsatka, piros gyümölcsfa-takácsatka és közönséges takácsatka ellen a kezeléseket a kártételi veszélyhelyzet ismeretében (előrejelzésre alapozva) kell elvégezni tavasszal 2-3 kisleveles állapotban, és nyáron a felszaporodás kezdetén. Kettőnél több védekezés egy szezonban a rezisztencia elkerülése miatt nem ajánlatos.

Ortus 5 SCTakácsatkák és levélatkák ellen javasolt . A védekezéseket a kártevő egyedszámának ismeretében, a növényállomány rendszeres vizsgálatával megvalósított megfigyelésekre alapozottan célszerű elvégezni. A kijuttatást a tömeges felszaporodás előtti időszakban, a lárvák ellen ajánlott időzíteni.

Bio-Sect Spray szabadforgalmú szer az atkák mellett pl. levéltetvek, pajzstetvek ellen is hat.

Vertimec 1,8 EC és a Cascade 5 EC. II forgalmi kategóriás szer.

A fiatal levelek megtekerednek torzulnak.

A levél fehér pöttyös lesz

Egy erősen atkás levél

Az atkákat a levél alján lehet először megtalálni.

a takácsatkák pókháló szerü telepet szőnek a levélfonákán

Csak a permetezés után nőtt, atkamentes levelek lesznek zöldek, a szívogatottak már nem zöldülnek visza.

A gubacs atka:

A levélen dudorok keletkeznek, a fonák oldalon homorú bemélyedések találhatók, amiben filcszerű gubacsokban vanak az atkák.

Tetvek több faja is megjelenik a növényeinken.

Levéltetű:

Oleander-levéltetű (sárga)

Fekete répa-levéltetű

Zöld őszibarack-levéltetű

Az oleander levéltetűt már meglehetősen régen ismerték ( Franciaországban már 1841-ben leírták) szárnyatlan nőstényei feltűnőek. A család fajaira általában jellemző méretek mellett (1,8–2,2 mm testhosszúság) a testük alapszíne élénk narancs- vagy aranysárga. A csápok, a fej, és a lábak sötétbarnák. A meglehetősen hosszú és vaskos potrohcsövek és a farkocska barnásfeketék.

A fajnak nagy az elterjedési területe. Így előfordul Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni szigetvilágban. Legjellegzetesebb tápnövénye az oleander és a selyemkóró, de előfordul még az Apocynum, Calotropis, Vinca, Vincetoxicum és a Gomphocarpus nem fajain is. A nemzetközi szakirodalomban az USA-ban és Japánban mint az oleander kártevője szerepel. Indiában kísérletileg bebizonyosodott, hogy képes a görögdinnye, valamint más dinnyefélék mozaik vírusát is átvinni. Szíriai megfigyelések alapján ismert, hogy szerepet játszik a bab sárga mozaik vírusának az átvitelében. Ugyancsak a bab kártevőjeként szerepel Argentínában is. Indiában a napraforgót károsító kártevők listáján szerepel. Hasonlóan a napraforgó kártevőjeként találjuk az USA-ban is. Az Asclepias syriacával fertőzött területeken kisebb-nagyobb kolóniái napraforgón megjelentek Magyarországon is. Európában – a mediterrán térségen kívül – megjelent még Angliában, ahová importált leanderekkel hurcolták be Belgiumon keresztül.

E tetszetős megjelenésű levéltetűfaj júniusban telepszik meg a fiatal selyemkóró levelein és virágain. Innét vált át július közepén a leander fiatal leveleire , majd virágszáraira. Hazánkban – az oleander közvetítésével – az utóbbi évektől kezdve gond nélkül képes áttelelni, minden bizonnyal ivaros alakok útján is. A vele vegyes kolóniákat alkotó Myzus persi-cae fajnak az uborka mozaik vírus átvitelében van nagy jelentősége. Hasonló szerepe van a fekete répa-levéltetűnek is. Ez utóbbi faj augusztus közepén és végén alkot vegyes kolóniákat az oleander levéltetűvel a friss hajtásokon, a virágtartó szárrészen, illetve a tüszőszerű zsenge toktermésen. Szivogatásukon kívűl ragacsos üledékükön megjelenő penészgombák is károsítják a növényt . A korompenészt ráadásúl szinte nem is lehet eltávolítani mert egy idő után annyira beszívódik a növény szövetei közé.

Sárga levéltetvek és a katicabogár a levéltetvek természetes ellensége:

Fekete levéltetvek:

a katicabogár lárvája rengeteg levéltetvet fogyaszt:

Javaslat:

– biológiai: hasznos katicák kímélése.

– Permetezés: az első kolóniák észlelésekor permetezés speciális rovarölő szerekkel. A kezelések többszöri ismétlése szükséges. A tolerancia vagy a rezisztencia kialakulásának megelőzésére a hatóanyagokat változtatni kell.

Pajzstetvek

Viaszos citrom-pajzstetű

Hosszúfarkú viaszospajzstetű

Lágy teknőspajzstetű

Olajfa-teknőspajzstetű

Floridai teknőspajzstetű

Füge-pajzstetű

Oleander-pajzstetű

Eperfa-pajzstetű

A fő kártevő az oleader pajzstetű, amely a trópusokon és a szubtrópusi területeken az egész világon elterjedt. A mérsékelt övben – így hazánkban is – csak üvegházakban és szobai növényeken fordul elő. Hazánkban is gyakori. Főbb tápnövényei: a Nerium, és az Asparagus. A pajzstetvek a leander föld feletti részein, különösen a levelek fonákján károsítanak . A dísznövények legveszedelmesebb kártevőjei. Tápnövényeiknek száma meghaladja a kétszázat. A fertőzött hajtáson vagy levélen néha tömegesen fordul elő, fehér vagy sárgás fehér pajzsok formájában, sokszor mozgó lárvák kíséretében.Évente 3 nemzedéke fejlődik. A levélen, a levélnyélen, a hajtáson, a bimbón vattaszerű viaszváladék védelmében élnek és szívogatnak .A viaszos, vagy ismertebb nevükön „kósza” pajzstetvek. Erős fertőzéskor a növény fejlődése megáll, a levél és a bimbó lehullik. Az általuk kiválasztott „mézharmat” lerakódást a hangyák látogatják. A Lágy teknős pajzstetű pajzsa kissé aszimmetrikus, sárga vagy barna színű, szívogatásának hatására a levél sárgul, idővel lehullik. Jelenlétét a hangyák által intenzíven látogatott mézharmat is jelzi. A többi pajzstetűfaj kártétele többnyire helyi jelentőségű, szűk területre korlátozódik. A pajzstetvek azonban folyamatosan terjednek .

Javaslat:

– mechanikai: a növényekről a pajzstetűtelepeket és a pajzsokat kefével le kell dörzsölni. A gyorsan fejlődő növényeken a fertőzés mérsékelhető az erősen fertőzött növényi részek eltávolításával,

– Permetezés: a nyáron kiültetett növényeket a szabadföldön mélyhatású foszforsavészterekkel kezelhetjük (megbízható eredményt csak megismételt permetezésekkel érhetünk el!) újabban terjed a tiametoxam hatóanyagú inszekticidekkel történő beöntözés is.

Teknős pajzstetű:

A tetük ragacsos váladéka erre jön a korompenész

Leander pajzstetű:

a levél tetején csak ennyi látszik eleinte:

erős fertőzés esetén itt is megjelennek a tetvek

a fonáki részen látható az igazi telep

Viaszos pajzstetű

Üvegházi molytetű

Trópusi eredetû faj. Ma már minden földrészen előfordul. A trópusi országokban szabadban él, a mérsékelt égövben lakásokban és üvegházakban, dísznövényeken fordul elő. Üvegházak környékén nyáron a szabadban is megtelepszik, enyhébb teleken át is telelhet. Az üvegházakban egész évben folyamatosan szaporodik. Évente általában 4 nemzedéke fejlődik ki. A faj különösen kedveli a leandert. Az imágó és a lárva egyaránt károsít, bár az imágó kisebb mértékben. Elsősorban a leander fiatal leveleit lepi el. Hajtatáskor megfertőzi a fiatal növényeket, és azokon a kiültetés után, a szabadban is nagy kárt okozhat. Szívogatásuk nyomán a levelek kezdetben halványulnak, elhalnak és lehullanak, végül az egész növény elpusztul. Táplálkozásuk során mézharmatot termelnek, ezzel szennyezik a növényeket. Ezen később megtelepszik a korompenész, ami a kártétel mértékét fokozza. A liszteskék közvetett kárt okoznak a vírusbetegségek terjesztésével is.A védekezés nehéz a levelek fonáki részén telepednek meg, telepeket alkotva, a védekezés csak akkor hatásos ha teljesen fedi a permet a növényminden részét.

Javaslat:

– Permetezés: kontakt, felszívódó és rovarnövekedés-szabályozó (pl.: Applaud 25 WP) készítményekkel történô váltogatott és megismételt kezelés. A permetezéseket légtérkezeléssel is kiegészíthetjük.

Oleanderszender:

Daphnis nerii

Az tropikus és szubtropikus területeinek lakója, ez a szenderfaj Közép-Európáig csak alkalmanként jut el. Magyarországon rendszertelenül figyelték meg . A nyár elején, május–júniusban vándorol be, és olykor a szabadban elhelyezett leandercserjéken augusztus–szeptemberben fejlődhetnek ki a 2. nemzedék példányai. Ezzel egy időben újabb példányok is bevándorolhatnak. Kisméretű petéi hosszúkásak és zöldek. Hernyója kifejletten nagy, zöld vagy világosbarna színű. A potroh szelvények oldalán 1–1 nagy, feketével szegélyezett vese alakú folt van. Nyáron a leanderen (egyes adatok szerint télizöld meténgen) is él. A talajban, laza szövedékben bebábozódik, a báb telel át. Nálunk még kivételesen nem tudja átvészelni a hideg időszakot, de már a nyár végén előfordult nálam is.

Javaslat:

– előfordulása még ritka emiatt a védekezés alkalomszerű.

Gamma bagolylepke

Lepke kabóca:

A kártevő az igazi kabócák rendjéhez, a lepkekabócák családjához (Flatidae) tartozik. Az imágó 6-8 mm nagyságú, testét, beleértve a szürkés színű első szárnyakat finom viaszpor fedi. A nőstények tojásaikat az ősz folyamán fás szárú növények kérgére helyezik, és a tojások telelnek át. A faj hazai áttelelését az elmúlt két évben megfigyeltük. A lárvák az adott élőhely hőmérsékleti viszonyaitól függően kelnek ki és kártételük május végétől a hajtásokon, leveleken várható. A tojásból kikelő lárva sárgászöldes színű, négyszer vedlik. A lárva és a szárnykezdeményes nimfa stádiumok testfelületén fehér viaszpehely látható, amely folyamatosan termelődik és a tartózkodási helyükön, a növény felületén is megtalálható.

Magyarországon, július közepétől jelennek meg az imágók, a növények hajtásain táplálkoznak, könnyen megfigyelhetők. Az imágók zavarásra pattanva menekülnek. Magyarországon egy nemzedéke fejlődik ki.

Javaslat:

-Télvégi lemosó permetezés Agrollal , év közbe szabadforgalmú rovarölő szerekkel permetezzünk.

A különböző fejlődési alakok nagyon eltérnek egymástól.

Viaszos "vattában" védi magát, és a páncél is viaszos a permet leperegróla, csak nedvesítőszeres permet használ.