A leander k�rnyezeti ig�nyei

Haz�j�ban szabadf�ldbe �s a legv�ltozatosabb helyeken, gyakran vadon n�. N�lunk t�bbnyire ed�nyben tartjuk �s a t�li h�napokba v�dett helyen teleltetj�k. Ez az�rt van �gy, mert  a mi �ghajlatunk  sz�m�ra term�szetellenes.  A tart�s�n�l arra kell t�rekedn�nk, hogy a mediterr�n t�rs�g kl�m�j�t igyekezz�nk a lehet�s�gekhez k�pest min�l jobban modellezni. Sokan azt gondolj�k ha a d�li orsz�gokban  az �t mellett is meg�l n�lunk is egyszer� a tart�sa. Akik r�gebb �ta foglalkoznak ezzel a n�v�nnyel tudj�k hogy ez nem igaz, a legt�bb  probl�ma az elt�r� k�r�lm�nyek miatt ad�dik. L�ssuk milyen k�r�lm�nyeket kellene  biztos�tani, hogy sz�pen fejl�dj�n, �s csod�s vir�gaiban min�l tov�bb gy�ny�rk�dhess�nk.

Talaj: A leander a talaj ir�nt nem t�l k�nyes, de enyh�n meszes kiss� k�t�tt talajt szereti . N�lunk a t�bbnyire  kaphat� t�zeg alap� vir�gf�ldek nem ilyen tulajdons�ggal rendelkeznek, ez�rt c�lszer� kerti f�ldel keverni ezeket.  �ltet�skor a f�ldkever�kbe m�tr�gy�t is keverhet�nk lehet�leg tart�s hat�s�t haszn�ljunk.  A lass� leboml�s k�vetkezt�ben hoszabb ideig megoldott a t�panyag ell�t�s,  t�bb fajta l�tezik m�r bel�le mindenki m�s m�rk�t favoriz�l. A n�v�nyt�pok �sszet�tele az fontos, a leandernek a leg megfelel�bb az, ami N nitrog�nt P foszfort �s K k�liumot egyenl� ar�nyba tartalmaz, �s min�l t�bb  fajta mikroelemet . A nitrog�n a n�v�ny gyorsabb n�veked�s�t seg�ti . A vir�gz�s megindit�s�hoz, �s az intenz�v vir�gz�shoz emelt Foszfor tartalm� m�tr�gy�t is lehet haszn�lni, ami serkenti a vir�g �s gy�k�r k�pz�st. A K�lium az ellen�l� k�pess�get, �s t�li hidegt�r�st is javitja.  A n�v�nyt�pokat nem csak �t�ltet�skor haszn�lhatjuk, hanem el�g gyakran �t�ltet�s helyett is. A f�ld fels� r�teg�be beledolgozzuk, vagy csak egyszer�en a tetej�re r�sz�rjuk . Kieg�sz�thetj�k a t�panyag p�tl�st komposzt�lt vagy granul�lt szerves tr�gya k�sz�tm�nnyel is, amit kicsit bedolgozunk a cser�p f�ldj�be.  Tekintve hogy n�lunk �ltal�ban nem a kertbe(ny�ron ki lehet �ltetni), hanem  d�zs�ba nevelj�k ez�rt  fontos hogy milyen ed�nyt haszn�lunk. Figyelj�nk r�, hogy a gy�k�rzet a koron�val ar�nyos legyen ez�rt ehhez igaz�tsuk a d�zsa m�ret�t is. Az �t�ltet�s ideje �ltal�ban tavasszal van , de ha nagyon „kin�tte” a cserep�t akkor ny�ron b�rmikor meg tehetj�k. Mikor n�tte ki azt abb�l tudjuk , az ed�ny als� lukj�n kib�jnak a gy�kerek, �s a f�ld sz�n�t is �tsz�tt�k a hajsz�lgy�kerek. Valamint �nt�z�s ut�n nagyon gyorsan kisz�rad a f�ld, �s k�kadnak a levelek. K�t lehet�s�g van, az egyik fogunk egy nagyobb cserepet, (nem sokkal nagyobbat) �s abba �t�ltetj�k a n�v�nyt. A m�sik lehet�s�g (ha m�r t�l nagy az ed�ny�nk) gy�k�rmetsz�st csin�lunk ez �gy n�z ki, a gy�k�rlabda als� egyharmad�t lev�gjuk , �s k�rbe is ar�nyosan lev�gunk a f�ldlabd�b�l . Ilyenkor ak�r t�oszt�st is csin�lhatunk, a nagyra n�tt n�v�nyt gy�k�rnyakba f�gg�legesen elv�gjuk, f�r�sszel, balt�val vagy egy�b eszk�zzel. Lehet�leg mindegyik csonkon egyform�n legyen gy�k�r. Egy kicsit a gy�k�r v�geket kibontjuk �s vissza�ltethetj�k ugyan abba az ed�nybe is a n�v�ny�nket (ha osztottuk akkor kett�be) term�szetesen a lev�gott gy�kerek hely�t friss f�ldkever�kkel p�toljuk, alaposan megt�m�r�tj�k gomba�l�s v�zzel belocsoljuk.  A d�zsa anyag�t tekintve lehet agyag vagy m�anyag, de ak�r fal�da is. Az alj�n legyen lyuk vagy ne err�l megoszlanak a v�lem�nyek, az biztos ha nem lyukas nagyon kell figyelni az �nt�z�, vagy es�v�z mennyis�g�re mert k�nnyen elmocsarasodhat a talaj . Ha lyukas az ed�ny lehet�leg legyen al�t�t �s minden n�v�nynek k�l�n, a k�z�s al�t�t fert�z�s forr�sa lehet. 

�nt�z�s: Nagyon v�zig�nyes n�v�ny a leander,  �gy mondj�k: „a leander l�ba v�zben, a feje naps�t�sben f�r�dj�n” , ez csak a veget�ci�s id�szakra vonatkozik. Tekintve hogy d�zs�ban tartjuk, az es� mennyis�ge csak korl�tozottan j�tszik szerepet az �nt�z�s�ben. Ny�ron mikor nagy meleg van, naponta ak�r t�bbsz�r is kell �nt�zni . Fontos az egyenletes v�zell�t�s, k�l�nben gyorsan lev�lhull�ssal reag�l.  Az �nt�z� v�z j� ha kiss� meszes, �s a h�m�rs�klete  ink�bb langyos, a hideg v�zt�l s�rgulnak,  �s lehullnak az als� levelek. Itt eml�tem a t�panyag ut�np�tl�st is, hiszen a legt�bbsz�r �nt�z�v�zzel juttatjuk a gy�kerekhez a foly�kony t�poldatokat . Ebb�l is sok m�rka l�tezik kimondottan  a leanderek ig�nyeihez igaz�tva . A t�panyagp�tl�s m�sik form�ja a lombtr�gy�z�s, ezt ak�r a permetez�sekkel egy�tt is v�gezhetj�k.  Nagyobb n�v�nyekn�l a n�veked�si �s vir�gz�si peri�dusban, ak�r hetente is v�gezhetj�k t�poz�st. A haszn�lt szereknek az aj�nlott t�m�nys�g�t, �s gyakoris�g�t ne l�pj�k t�l.

A teleltet�s alatt az �nt�z�ssel nagyon kell vigy�zni, mert a pang� v�z gy�k�r gomb�sod�shoz vezet.  A t�li id�szakban (h�m�rs�klett�l f�gg�en)  3–5 hetenk�nt �nt�zz�nk. Ink�bb sz�razon tartsuk a n�v�nyeket, mint t�l �nt�zz�k . N�ha nem �rt a gy�kerek v�delm�ben, r�ztartalm� permetszert keverni az �nt�z� v�zbe.

H�m�rs�klet: Tavasszal ahogy kezd emelkedni a h�m�rs�klet, �s elm�lnak az �jszakai fagyok, vigy�k a szabadba leandereinket. Az esetleges kisebb leh�l�seket �tv�szelik az eg�szs�ges n�v�nyek, viszont mikor m�r elkezdenek hajtani a kisebb fagyok is k�nnyen k�ros�thatj�k �ket. A n�v�nyeink hely�t �gy v�lasszuk meg min�l melegebb, �s min�l v�dettebb legyen. Lehet�leg az es� el�l is v�dve legyenek mert k�l�n�sen a dupl�k, nem b�rj�k az es�t , berothadnak a vir�gok. Nem csak a berothadt, de az elny�lott vir�gokat is �rdemes leszedni, nem csak eszt�tikai okok miatt , de megtelepedhetnek a gomb�k rajtuk.

�sszel mikor �jszak�nk�nt megjelennek a m�nuszok, a n�v�nyeinket telel�be kell vinni. A teleltet�shez fagymentes pince, szuter�n, veranda, l�pcs�h�z is  alkal�mas. Mediterr�n n�v�nyk�nt 4–5 fokos h�m�rs�kleten j�l teleltethet�, melegebb helyen 10-15 fokos helyen, �s gyakori �nt�z�s mellett, megny�lt, �rt�ktelen  hajt�sok fejl�dnek!

Napf�ny: Miut�n mediterr�n n�v�ny sok napf�nyhez szokott . Tavasszal mikor egyre hosszabbak a nappalok, �s egyre t�bbet s�t a nap, min�l el�bb vigy�k ki a szabadba. Az els� napokba egy kicsit �rny�kosabb r�szre tegy�k, mert a t�li h�napokban puh�bbak lettek a levelek, �s az er�s nap k�nnyen meg�getheti a leveleket, �s a friss hajt�sokat. Vannak k�l�n�sen �rz�keny fajt�k pl a tarka level�, szinte minden tavasszal megp�rk�l�dik p�r lev�l. A tov�bbiakban lehet�leg napos helyre tegy�k a n�v�nyeinket, hogy sz�pen vir�gozzanak. A s�t�tebb vir�g�ak csak ekkor lesznek igaz�n sz�p sz�n�ek , a vil�gosabbak (s�rg�k) kevesebb napf�nnyel is be�rik. Az ut�bbi �vekben ny�ron van p�r nap mikor nagyon er�s UV sug�rz�s van, ez ak�r perzsel�st is okozhat a n�v�nyeinken. �sszel ahogy cs�kken a napf�ny , �gy cs�kken a leanderek vir�gz�si kedve is.

 A teleltet�sre k�sz�ts�k n�v�nyeinket : augusztusba kicsit emelj�k a k�lium t�panyagot a jobb t�li kondici�hoz,  nitrog�nt pedig cs�kkents�k ak�r el is hagyhatjuk a hajt�sok befejez�se �rdek�ben. Fokozatosan cs�kents�k az �nt�z�sek sz�m�t is ink�bb sz�razon (nem kisz�radva) mint csurom vizes f�ldel vigy�k a telel�be a n�v�nyeket.  Kicsit lankadt leveleken (nem kisz�radt) kevesebb gomba �s k�rokoz� telepedik meg. 

 M�g egyszer �sszefoglaln�m a k�rnyezeti t�nyez�k t�li-tavaszi �sszef�gg�s�t, miut�n itt k�veti el a legt�bb v�gzetes hib�t a kezd� leanderes. Az �nt�z�v�z mennyis�ge, a telel� h�m�rs�klete, �s a f�ny mennyis�ge �s er�ss�ge a meghat�roz� t�nyez�k, ezeken valamennyit m�dos�that a leveg� p�ratartalma.   Ha telel�nk h�m�rs�klete alacsony 5-10 fok �s s�t�t van (pince) �s a p�ratartalom is megfelel� ak�r �nt�z�s n�lk�l is �ttelelnek. Ha vil�gos (napos) 15 fok vagy e f�l�tt, sz�raz helyen telelnek (szoba) ak�r heti �nt�z�s is sz�ks�ges lehet. Tapasztalataim szerint az egyenletesen 5-10 fok a nem t�l vil�gos (nem napos) �s k�zepesen p�r�s helyen 4-5 hetenk�nti �nt�z�ssel a legjobb teleltetni a leandereket. Van, aki erre azt mondja egy napos �vegh�zban, vagy f�lia alatt �nt�zve is sz�pen telelnek a le�k. A magas p�ratartalom mellett, magasabb h�m�rs�klet is van, a n�v�nyek nem igaz�n vannak nyugalomba 10-12 fok felett a gy�kerek elkezdenek „dolgozni” beindul a hajt�s. R�ad�s�l a gomba, az atk�k, �s tetvek is kedvelik ezt a kl�m�t.  Egyenl�re kevesen tudj�k ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt teleltetni a leandereket.

A t�li nem vir�gos id�szakba nincsen  akkora figyelem a n�v�nyeken kimaradhat �nt�z�s, vagy k�rokoz� irt�s (atka –tet� ), vagy gomb�sod�s kezel�s ez v�gzetes lehet a k�s�bbiekbe.

Tavasszal a megfelel� f�ny (napf�ny), �s h�m�rs�klet hat�s�ra indul be a n�v�ny nedvkering�se.   Ahhoz, hogy a vizet a gy�k�rzet fel tudja venni, megfelel� talaj h�m�rs�klet is sz�ks�ges. K�l�nben a nyirkos hideg f�ldben (f�leg ha j� t�pos vagy tr�gy�s) a gy�k�rzet el kezd rothadni. Ez tavasszal a kihord�s ut�n is jelentkezhet. 

Kev�s v�z hat�sa: m�g h�v�sbe van a n�v�ny�nk nincs gond, nincs t�panyagfelv�tel �s nincs p�rologtat�s. Mikor melegebb helyre ker�l �s nincs �nt�z�s, a n�v�ny felvenn� a t�panyagot, de nincs, vagy kev�s a v�z, kisz�rad�shoz vezethet. Tavasszal ne egy nagy adag �nt�z�v�zzel akarjuk a n�v�nyt "�letre kelteni", mert a gy�kerek csak lassan az emelked� h�m�rs�klet hat�s�ra kezdenek "m�k�dni" t�bbet seg�t ha langyos v�zzel lepermetez�k a leveleket,  gyorsaban felsz�v�dik a nedvess�g  .    Arra is gondoljunk, hogy lehet a f�ldlabd�ja nem tud  �tnedvesedni (f�leg ha nagyon t�m�r a f�ldje) k�v�l nedves de a k�zep�n sz�raz mard. Ekkor egy v�d�r v�zbe lehet �ll�tani egy id�re, azt�n hagyni, hogy lecsepegjen a f�l�sleg. M�g a gy�k�rzet el nem kezd „m�k�dni”. Figyelj�k, mennyi vizet vesz fel �s a szerint �nt�zz�k, a t�lb�l pedig a felesleges vizet �nts�k ki.

Perzsel� a hat�sa lehet az er�s t�li, kora tavaszi napf�nynek is, a n�v�ny nedvkering�se m�g nem m�k�dik, a levelek hajt�sok k�kadnak  meg�gnek. Ezt a magas p�ratartalom valamennyire m�rs�keli, pl �vegh�z, f�lia vagy v�zpermetez�s, esetleg �rny�kos elhelyez�s. Fokozatosan szoktassuk az er�snapf�nyhez a n�v�nyeinket.  

Sokan mondj�k, m�r nem kell t�lire behordani a leandereket, mert �talakult a hazai kl�ma. Ez�rt azt�n ki�ltetik a leandereket, �s t�lire is kinn hagyj�k. Nyilv�n nem a f�ltett leanderekr�l van sz�, hanem amiket m�r meguntak. Egy darabig b�rj�k is a kinti kl�m�t, ha olyan az aktu�lis id�j�r�s. Sajnos n�lunk id�nk�nt akkora kileng�sek vannak a h�m�rs�kletben, �s a csapad�kban, ami azt�n t�nkreteszi a m�g leg strapab�r�bb n�v�nyeket is, persze err�l nem szoktak dicsekedni . Javaslom hallgassunk a sok�ves bev�lt gyakorlatra, �s teleltess�k a leandereket . 

Csak a t�len pihen�tetett, t�pd�s f�ldben nevelt, megfelel�en �nt�z�tt, valamint tavaszt�l �szig b�s�ges napf�nyben tartott leander vir�gzik gazdagon. Ha a  t�nyez�k k�z�l valamelyik  hi�nyzik, a vir�gz�s szeg�nyes, vagy teljesen el is maradhat. 

vissza a f�oldalra