Baktériumos betegségek

Agrobaktériumos gyökérgolyva

Sokgazdás kórokozó, a leanderen is előfordulhat. Hazai viszonylatban leggyakrabban az almán, lágyszárúak közül pedig a napraforgón fordul elő . A tünetek leggyakrabban a tőnél keletkezô, alaktalan hipertrofikus golyvák formájában jelentkeznek. Ezek kezdetben szivacsos szerkezetűek, a karfiolra emlékeztetnek, később megkeményednek, feketék és repede­zettek lesznek, közepük gyakran üreges. Fellé­pésekor a leandertövek a fejlődésben visszama­radnak, levelük sárgul. A kórokozó a talajban széteső golyvákban évekig fennmarad. A gaz­danövényt sebzéseken keresztül fertőzi. Ennek következtében a leander szárain is gyakran elôfordul .

Javaslat:

–  egészséges dugvány haszná­lata, a beteg egyedek eltávolítása és megsemmisítése,

– permetezés: a visszametszett gyökerű egyedek baktericides (pl. rézoxid hatóanyagú készít­ményekkel) kezelése,  talajfertôtlenítés.

Baktériumos ág-, levél- és szemölcsös daganat:

A Pseudomonas savastanoi, az ún. „olaj­farák” az olajfa egyik leg­súlyosabb kórokozója, de fertőződhetnek vele a Fraxinus nemzetségbe tartozó fafajok, a Jasminum primulinum , és a Nerium oleander  . is. A fiatal leander ágain és levelein fertőzés hatására jellegzetes csomók és gümők jelennek meg . Az ágak törpülnek, esetleg el is halnak. A fertőzött csúcshajtások szenvednek leginkább, és többnyire el is pusztulnak. A kéregszövetből kialakult cso­mók szivacsos üregében baktériumok       te­nyésznek. Ezek nagyobb esők hatására kimo­sódnak a csomókból. A fertőzésre kedvező körülmények hatására a levelek főerei és a le­vélnyél is fertőződik, ami levélhullást idéz elő. Ritkább tünet lehet még a virágok fekete, rothadó elhalása is. A Pseudomonas savastanoi f. sp. nerii a leander valamennyi föld fe­letti részén idéz elő szemölcsszerű daganato­kat, és a virágokat is fertőzi. Kártétele nyo­mán a virágok megfeketednek és rászáradnak a bimbótartó szárrészre . A baktétium a levelek  felől halad a gyökerek felé. A növény lombozata korán sár­gul, lassan, vagy hirtelen elszárad. A fiatal zöld szár is hervad, zsugorodik, de az idősebb ágak többnyire tünetmentesek maradnak. A felmetszett szárban jól látható a megbarnult edénynyalábokból csepp formájában kilépő baktériumnyálka.  A fertőzéz kialakulásának vizsgálatához,  laboratóriumi körülmények között,  tíz cserepes olíva  Frantoio két éveses olajfát  vizsgáltak .  Beoltották injekciós tűvel, tavasszal két helyszínen,  P. savastanoi  baktériumot tartalmazó szuszpenzióval. És a jellemző csomós tüneteket észleltek minden beoltott növényen, hat hónapal a beoltás után. Baktériumtenyészetek azonos jellemzőkkel bírtak, az eredeti törzs és az oltások. A kifejlődött tünetek megegyezőek, minden olíva csomó kialakult, molekuláris azonosítás érhető el .

 Egykét hasznos új  információ a betegségről : A betegséget okozó baktériumot lehetetlen kiirtani a növényből.  A fehér virágú fajták rezisztensebbek a baktériumra. A betegség, szerencsére a növényen belül nem terjed, a növény elszigeteli a fertőzött részt, és idővel elhal. A betegség a sérüléseken jut be a növénybe, a víz is hordozó lehet. Amit lehet csinálni a fertőzött részeket le kell metszeni, legalább 10 centivel a fertőzés alatt. A metszőollót minden vágás után fertőtleníteni kell 10%-os hipóval, és a vágási felületet is le kell  kezelni vele. A levágott részt elégetni. Nem szabad öntözni metszés után, mert a vízzel  is terjed a baktérium.

– a levélzet szárazon tartása és a beteg növényi részek folyamatos eltávolí­tása. Fontos az ápolásnál használt eszközök növényenkénti   fertőtlenítése, és itt nem csak a metsző ollóra gondolok , hanem a cserepekre, alátétekre, növénytámasz stb.  Az öntözésnél a közös alátét használata nem szerencsés a viz átmossa az egyik növényről a másikra a kórokozó baktériumokat és a gombákat.

– permetezés: többször megismételt állományper­metezés,  réz (Kasumin 2 L, Nordox 75 WG) hatóanyagú baktericiddel.   A réztartalmú vegyszeres beöntözés is javasolható

 Xylella fastidiosa   

A betegséget egy baktérium okozza ami a növény szállító szövetében él. Hatására a levelek megperzselődnek a  növényen.     A  levelek sárgulása és  kiszáradása, végül megöli leander bokrokat. Ezt a baktériumot  szinte kizárólag a kabócák terjesztik.  Ezek a baktériumtörzsek több  betegséget is okoznak, az ok-okozati összefüggés eddig nem ismert. Ide sorolják a  barack betegség (PPD), szilva levél forrázás, és a Pierce-kór (PD) a szőlő, citrus tarka klorózis (CVC), és a levél megperzselődést  a mandula, kávé, szil, tölgy, leander, körte , és a platánfán.  X. fastidiosa leginkább az Egyesült Államok délkeleti részén terjedt el, de  előfordul Kaliforniában, Dél-Ontario és a déli államok középnyugati részén. Észak-Floridában, PPD és PLS korlátozhatja barack és a szilva gyümölcsös termesztést . Európai fajta bor és csemegeszőlő gyakorlatilag nem létezik , van olyan fajta szőlő ami  ellenálló. A betegség X . fastidiosa terjedése várható , ha a feltételek kedveznek  , beleértve a szezonális esőzéseket és egyéb befolyásoló tényezőt pl a lakosságot.    

A betegség terjesztői a kabócák:

vissza a főoldalra