A növényeken található elváltozásokat nemcsak a betegségek és kártevők okozhatják, hanem a környezeti tényezők is.

Ilyenkor beszélünk élettani rendellenességekről.

A környezeti tényezők bármelyike, mint a talaj ásványianyag-tartalma, kémhatása, vízellátottsága, a levegő páratartalma, hőmérséklete, illetve a hőmérséklet-változások hirtelensége, de még a nappalok hosszúsága is befolyásolja a növények fejlődését, így ezek valamelyikének vagy együttes hatásának eredményeként furcsa elváltozások jelenhetnek meg a növényeken. 

Sokan tévesen gombás betegségnek gondolják a leanderek azon tulajdonságát, hogy ősszel és tavasszal a hidegebb éjszakák hatására piros foltok jelentkeznek a leveleken és a száron. Leginkább a fiatal ágakon, és elsősorba a sötétebb virágú fajtákon.  A piros foltok tavasszal a jó idő hatására eltünnek, vissza zöldül .      (van hasonló tünetekkel gombás betegség is) 

A tápanyaghiányt általában a leveleken lehet észrevenni, és a levél elszíneződéséből lehet arra következtetni, hogy pontosabban milyen problémáról van szó, melyik a növény számára hiányzó vagy hozzáférhetetlen tápanyag. Nitrogénhiány esetén a növény fiatal levelei halványzöldebbek a normálisnál, a levélerezet sárgás színű, a növény lassan és gyengén fejlődik. Foszforhiány esetén (ami savas, agyagos talajon lehet gyakori, főleg hosszan tartó hideg, esős időben) ennek ellentéte figyelhető meg: a levelek nagyon sötétzöldek lesznek, kékes árnyalattal, a levél erezete sötétvörös, az idősebb levelek elszáradás előtt vörössé válnak, miközben az egész növény csökevényesen fejlődik. Káliumhiány esetén a vöröses vagy sárgás elszíneződés a levél erezete közötti részen jelentkezik foltokban, miközben az erezet zöld marad. E két utóbbinál sokkal gyakrabban jelentkező probléma a magnéziumhiány, amikor az érintett növény levelének erezete zöld marad, de a levél többi része halványsárga. A szintén gyakori, klorózisnak nevezett, levélsárgulással együtt járó jelenségnek az oka a vas- és/vagy mangánhiány. Ez főleg akkor jelentkezik, ha egy savas talajt kedvelő növény meszes talajba ültetődik, ilyen közegben ugyanis hiába áll rendelkezésre a vas, a növény mégsem képes felvenni azt. A kalciumhiány jelei nehezebben észlelhetők a levélzeten.

Egyes tápelemek hiánya milyen formában, és melyik (idősebb-fiatalabb)leveleken jelentkezik .

A tápanyaghiány okozta rendellenességeket szobanövények esetében lehet kezelni tápoldattal, levéltrágyával vagy átültetéssel, és ha még nincs nagyon tönkremenve a növény, akkor hamar helyre is jön. A kertben kicsit más a helyzet, itt inkább a megelőzésre kell odafigyelni, főképpen a talaj karbantartásával, szerves trágyák és komposzt talajba dolgozásával, mulcsozással, vetésforgóval. A tápanyaghiány jelei nem mindig azt jelentik, hogy az illető elem hiányzik a talajból, hanem azt, hogy a növény valamilyen oknál fogva nem tudja az illető ásványt magához venni vagy hasznosítani. Ezt befolyásolhatják más környezeti tényezők is, mint a csapadék, a hőmérséklet vagy a talaj kémhatása. A leander az enyhén meszes talajt kedveli, a savanyú földből nem tudja a tápanyagokat felvenni , ezért az öntözésnél és a tápanyagok pótlásánál erre figyelni kell . Különben hiánybetegség keletkezik ez gátolja a növény fejlődését, virágzását.

Öntözés: fejlődési rendellenesség másik gyakori oka a növény nem megfelelő vízellátása szokott lenni. A hervadás, száradás jeleit hamar felismerjük, egyértelműen jelzik a növények vízhiányát. A pangó víz, ami hosszan tartó esőzés, magas talajvíz, szobanövényeknél pedig a túlzott öntözés vagy lefolyó nélküli virágedény használata miatt alakul ki, szintén káros a növényekre. A gyökerek úgymond belefulladnak a vízbe, ennek első jele a sárguló levelek, az elpilledő növény, amit utána a gyökérzet elhalása miatt pusztulás követ. Ezek a szélsőséges esetek, de a vízigényes növények esetében a nem megfelelő vízellátás vagy túl száraz levegő okozhat virág- és levélhullást.

A leander nagyon vízigényes növény, azonban a víz igénye változik attól függően menyire gyorsan fejlődik , és a környezete mennyire kényszeríti párolgásra. Nyáron a melegebb napokon akár kétszer is kell locsolni különben elkezdi szórni az idősebb leveleit ezzel is csökkenti a párolgást. Az ellenkezője is előfordulhat , ha sokáig áll elárasztva akkor is levélhullással reagál . Az egyenetes vízellátásra figyeljünk.

Itt említeném meg a tavasszal kikerülő növények öntözésére külön figyelmet kell fordítani. Gyakran teljesen kiszárad a gyökérlabda amit nehéz újra átnedvesíteni, ilyenkor egy kis időre nagyobb edénybe állítva árasszuk el langyos vízzel, ha kivettük  hagyjuk lecsepegni a fölösleget.  Sokat segít ha langyos vízzel megpermetezzük a fonnyadt leveleket, gyorsabban felszívja a növény mint a talajból. Fontos a fonnyadt növényünket ne tegyük ki napra, szélbe, mert megpörkölődnek a levelek, inkább védett párás helyen kúráljuk míg magához nem tér.  . 

Az öntöző víznél a mennyiségen kívül a keménységére is kell figyelni, mert a leander a meszes öntöző vizet szereti. A savanyú talajból nem tudja felvenni a tápanyagokat. Fontos még az öntözővíz hőmérséklete is a hideg vízzel, a gyökereket könnyen tönkretehetjük ezért az állott vízzel történő locsolást javaslom.

A levelek hullása:

A levelek függetlenül attól hogy örökzöldek normál esetben 2-3 évenként lecserélődnek, ezt a gondos ápolással meg tudjuk hosszabbítani. Az idős levelek elkezdenek sárgulni aztán barnulni és elszáradnak , leesnek.

Az idősödőlevél sárgulásának fokozatai lehullás előtt. (ez nem betegség természetes folyamat )

Napégés

Kora tavasszal mikor a telelőből kikerülnek a növények , az első napokban fokozottan védeni kell a naptól. Az erős napsugárzás könnyen megégeti a leveleket elsősorban a fiatal,esetleg télen kibújt , levelek és hajtások vannak veszélybe. Sajnos már nyáron is előfordulhat hasonló jellegű nap égés azokon a napokon mikor  rendkívül erős az UV sugárzás. Az égett levelek,szirmok fakó barna színűek lesznek és hamarosan lehullnak.

Javaslat : Erős nap esetén árnyákos helyre tegyük a növényeinket.

Fagyás

Azért tartják a leandert dézsában, mert  megfagy fajtától függően -4 ° C és -12 ° C-között . Vannak fajták, melyek tolerálják akár a mélyebb fagyokat is károsodás nélkül, és így alkalmas lehet akár a kiültetésre is. Jelenleg kevés a tapasztalat de -12 ° C és -15 ° C-on még kisebb  károk jelentkeznek, erősebb fagynál már károsodhat a törzs vagy a gyökér is.  Problémás lehet, az ismételt fagyás az egymást követő télen.

De a tavaszi „beindulás” után jelentkező kisebb fagyok is károsíthatják a növényeinket  .

Ez esetben leginkább a friss levelek károsodnak.

Javaslat: Fontos a takarás, vagy a megfelelő hőmérsékletü telelő.

Jól látható ennek a növénynek a szára fagyott meg, visszametszés után szépen kihajtott .

Permetezés és tápozás .

Időnként mi is kárositjuk a leandereinket egy nem megfelelő időben (nagy meleg vagy erős napsütés) vagy nem megfelelő töménységbenvégzett permetezéssel vagy lombtrágyázással.

Esetleg fizikai sérülésis lehet amit itt egy jégverés okozott és pár hónap múlva a gyógyuló seb . Az ehhez hasonló sebeket gombaölős permetezéssel

és fasebkezelővel kezeljük mert könnyen a fertőzés kapui lehetnek.

vissza a főoldalra