vissza a menüben   Irisz A nőszirom latin nevét (Iris) a szivárvány görög istenének neve után kapta, mert szinte minden színben megtalálható. Virágainak szín- és alakgazdagsága az orchideákéval vetekszik A virág felépítése, három külső lehajló szakállas vagy tarajos, és három belső lepellevél található. Az írisz, az egész Földön elterjedt, fajokban és fajtákban igen gazdag nemzetséget alkot. A botanikusok több csoportba sorolják magassága és virágainak felépítése alapján. Méretétől és igényeitől függően szinte bárhova ültethető a szegélytől, a vízparton keresztül a sziklakertig. Könnyen nevelhető, viszonylag igénytelen dísznövényünk, amely ugyanakkor évről évre rengeteg szépséggel ajándékozhat meg minket. Egy-két kivételtől eltekintve az íriszek teljesen télállóak Hazánkban néhány vadon élő faja is megtalálható, sajnos, csak védett növényként. Magyarországon őshonos: Pázsitos nőszirom (Iris graminea), Korcs nőszirom (Iris spuria) védett, Szibériai nőszirom (Iris. sibirica) védett, Mocsári nőszirom (Iris pseudocarus), Homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria) védett, Apró nőszirom (Iris pumila) védett, Magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) fokozottan védett!, Tarka nőszirom (Iris variegata) védett. Az íriszek két nagy csoportba oszthatóak: 1. Hagymás  írisz: a Xiphium (spanyol- angol-  holland írisz), a Juno írisz és a Reticulata írisz.Raktározó szervük a hagyma, de húsos, megvastagodott gyökereik is lehetnek. Ilyen pl. a buharai nőszirom (Iris bucharica). A színpompás spanyol, angol és holland íriszek nagyon széles körben elterjedtek, mert vágott virágnak kitűnően alkalmasak. Általánosságban elmondható, hogy tápdús, de kissé meszes, jó vízgazdálkodású talajt és sok napsütést kívánnak. A Reticulata írisz (mini írisz) apró termetűek és kora tavasszal virágoznak, így értékes színfontjai lehetnek az ébredező tavaszi kertnek. 2. Gyöktörzses vagy rizómás írisz: ilyenek a szakállas írisz, a szakállatlan írisz (mint pl. a japán írisz és a tarajos írisz). Általánosságban elmondható, hogy tápdús, jó vízgazdálkodású talajt és sok napsütést kívánnak. Virágzásuk kora tavasztól kora nyárig tart. A szibériai nőszirom (Iris siberica) és japán nőszirom (Iris ensata) fajok a nedves környezetet kedvelik, így kerti tavak mellett vagy rendszeres öntözéssel érzik jól magukat. A japán nőszirmot közvetlenül a vízbe, pár centivel a vízszint alá is tehetjük. A föld alatt vagy a föld felszínén kúszó hajtásaikkal gyorsan terjednek. Legismertebb kerti változata, a kék nőszirom (Iris germanica) a mediterrán területekről származó régi kultúrnövény, melynek ma már csak hibridfajtái ismertek. Besorolása szerint a "magas szakállas nőszirmok" csoportjába tartozik, mivel magassága 40-50 cm, alsó virágszirmain pedig színes, díszítő szőröcskék találhatók.  Ha vásároljuk a gyöktörzset, lehetőleg azonnal ültessük el, bár hűvös, száraz helyen néhány napot kibír károsodás nélkül. Az elültetett szárdarab az évek során a földben szétterjed, újabb növénycsoportokat és virágzati szárakat fejleszt. A kifejlett utódokat nyugodtan leválaszthatjuk az anyanövényről, és tetszés szerint tovább szaporíthatjuk.  Az utódok tulajdonságai, virágai is  teljesen megegyeznek az anyanövényével. A nőszirom kedveli a közvetlen napfényt, erős árnyékban virágai kisebbre, esetleg szabálytalan alakúvá fejlődnek. A talaj laza, jó vízáteresztő-képességű legyen. Csak a jól előkészített virágágyás garantálja a bőséges virágzást. Az ültetésre kiszemelt területet legalább 30 cm mélységben forgassuk át, és a földbe keverjünk műtrágyát. Trágyázásra a szokásos kerti műtrágyák alkalmasak, vigyázzunk azonban, hogy a nitrogénhez képest a kálium és a foszfor túlsúlyban legyen. A nitrogénbőség ugyanis a levélzet túl buja növekedéséhez vezethet, ami elvonja a virágzáshoz szükséges tápanyagokat, és csökkenti a növény betegség-ellenállóságát. Agyagos területen mindenképpen keverjünk lazító anyagot is, durva homokot vagy komposztot a földbe. Ültetéskor a gyöktörzset nem szabad mélyre ültetni, vízszintesen kell elhelyezni közvetlenül a felszín alá. Az sem baj, ha a felső része egy kicsit kilátszik a földből. Számoljunk azzal is, hogy a talaj néhány cm-t ülepszik. A gyöktörzsek 40-45 cm-re legyenek egymástól, hogy a kifejlett növényeknek legyen terük a szaporodáshoz. Ültethetünk 2-3 gyöktörzset is egy "fészekbe", ekkor azonban nagyobb, 60-75 cm-es tőtávot hagyjunk. Azzal is elősegíthetjük a növények egyenletes elterjedését, hogy a gyöktörzseket egyazon irányba fordítva helyezzük a földbe. Nyári telepítés esetén virágzás már az ültetést követő évben várható. A nőszirom nem igényel különleges gondoskodást. Mivel elég mélyen gyökeresedik, öntözni csak ültetéskor és nagyon száraz nyarakon szükséges. Egy kevés öntözést és fejtrágyázást olykor másodvirágzással hálálja meg.  A megfelelő virágzás érdekében 3-4 évenként célszerű a töveket átültetni. Az átültetést vagy a tőosztást július-augusztusban végezhetjük el, amikor a virágzati szárak már teljesen elszáradtak. A növényeket ki kell ásni, majd pedig le kell mosni róluk a földet egy öntözőcsővel. A gumókat úgy kell szétválasztani, hogy mindegyik darabnak legyen kicsirázott szára és egy jó adag egészséges gyökere. Rizómát a talaj felszínére vagy ahhoz közel, a hosszabb gyökereket pedig minél mélyebbre kell ültetni. Télen a frissen ültetett és a nem túledzett  írisz fajokat egy réteg szalmával vagy levéllel védjük a hidegtől. Kártevők: a  tripszek és a túlöntözés miatt a rothadás.

Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!