Növényeink táplálása és tápozása.

 Ha növényeink fejlődéshez adottak a szükséges környezeti feltételek, a megfelelő hőmérséklet, és fényviszonyok  és nem  fejlődnek kellőképpen, esetleg bizonyos hiánybetegségre  utaló jeleket tapasztaltunk, tápanyagpótlást kell végeznünk. Növényeink fejlődését a szükségeshez képest legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló tápelem  korlátozza, ezért elsősorban azt kell pótolni, olyan arányban, és olyan formában, hogy a tápozott növény képes legyen hasznosítani. A legegyszerűbb megoldás  át kell ültetni őket friss földbe.  Nem minden esetben és nem minden növénynél jelent megoldás az átültetés. Némelyik növény ugyanis nem szereti a gyakori bolygatást, s nem is ültethető át az év bármely időszakában. Van mikor már akkora a növényünk termesztő edénye, hogy nehéz mozgatni ilyenkor is halasztanánk  az átültetést.  Az átültetésen kívüli más tápanyagpótlási lehetőségünk is van például  trágyázás,  tápozás, valamint a lombtrágyázás.  A tápanyagpótláskor lényeges, hogy  növényeink fejlődéséhez megfelelő a hő- és fényviszonyok legyenek, és megfelelően tudjuk öntözni is őket. E külső feltételek a tavasz végén és nyáron rendszerint megvannak, ezért az egészséges növényeinket  általában ilyenkor szoktuk  tápozni.  Ártalmas  lehet a tápozás a nemrég átültetett, még be nem gyökeresedett, és a beteg sérült gyökérzetű valamint lombozatú növényeknél . A kedvezőtlen körülmények között élő valamint a nyugalmi időszakban lévő növényeknél is csak indokolt esetbe tápozzunk. Ne tápoldatozzuk a növényeket túl gyakrabban, mert azzal szintén bajt okozhatunk!  A növény földjében, ha túl sok a tápsó fejlődését negatívan befolyásolhatja, ráadásul a gyökerét is tönkreteheti.  

A növényeink táplálását hagyományosan természetes eredetű szerves trágyákkal is megoldhatjuk. A szarvasmarha-, ló-, sertéstrágyán kívül a juh-, baromfi-, nyúl-, galambtrágya is nagyon jó tápanyagpótlásra. A szerves trágyákból származó trágyalét lakásban, teraszon nem célszerű használni, nem higiénikus és a kellemetlen szaga miatt sem. Pedig a táplálásnak ez a módja  különösen jó hatással lehet a növények fejlődésére, hiszen minden növényi tápanyagot olyan mennyiségben és arányban tartalmaz, hogy harmonikusan kielégítheti a növények tápanyagigényét. Ezért a szabadban lévő növényeinket érdemes vele táplálni. A táplálás módja több féle lehet, az egyik a szárított trágyát vagy annak granulált formáját beledolgozzuk a földbe, a másik  a trágyát tízszeres mennyiségű vízzel kell összekeverni,  az így kapott oldatot vízzel tízszeresére hígítva használható a növények tápoldatozásához.  Literenként egy-egy gramm nitrogén, foszfor és kálium műtrágyával kiegészítve még hatásosabb lehet. 

Egy másik szintén hatásos tápforrás a zöld növényi részekből készült komposzt, amit házilag is készíthetünk, ha a növényi hulladékot összegyűjtjük és komposztáljuk. A komposztálás során keletkezett anyag biológiailag, és tápelemeket tekintve nagyon hasznos növényi tápanyagokat tartalmaz.   Újabban a komposzt készítését ipari formában is végzik, és így teljesen új növénytápok keletkeztek például a Komposzt tea, de van több hasonló folyékony növényi anyagokat tartalmazó készítmény is.  Természetesen a földé érett hagyományos komposzt is használható a növények földjéhez keverten.

Talán itt lehet megemlíteni egy új növénytáplálási módot, a baktériumtrágyát ez egy szerves, méghozzá élő organizmusokból álló, folyékony készítmény, amely több baktériumfaj segítségével aktivizálja a talajéletet. Ennek hatására a növények gyorsan hasznosítani tudják a talajban lévő tápanyagokat.

Nyilván való hogy  nem sokan vállalkoznak, ezekre a macerásabb tápozási megoldásokra ilyenkor marad az egyszerűbb táplálási forma a műtrágyázás és a lombtrágyázás. A műtrágyák a növények táplálására alkalmas anyagok, melyek a természetben előforduló nyersanyagokból (pl. a levegő nitrogénje, nyersfoszfátok, nyerskálisók) kémiai szintézissel vagy átalakítással készülnek. A műtrágya megjelölés tehát csak az előállításra utal, egyébként nem természetidegen anyagok. Az utóbbi években egyre több és több féle műtrágya jelenik meg a hazai forgalomban, különösen a drágább műtrágyákat felhasználó kertészeti termesztés területén. A kertészeknek lassan akkora problémát jelenthet a számukra legnagyobb termést jelentő műtrágya kiválasztása, mint a fajtaválasztás.  Ha megfelelő mértékben adagoljuk a műtrágyákat, az egyébként elegendő mennyiségű és jó minőségű földben nevelt növényeink fejlődését is   számottevően serkenthetik. A műtrágyából készült tápoldat használatának sikerét nagyban befolyásolja a  használt víz minősége. Tápoldat készítéshez használható minden víz, a túl kemény és az olajjal vagy más idegen anyaggal szennyezett víz kivételével. Mivel a műtrágyák langyos vízben oldódnak könnyebben, melegítsük 22-25 fokosra a vizet. Tápoldat készítéséhez különösen alkalmas a vegyi hatásoknak ellenálló kis műanyag vödör. Ha a növények talaja száraz lenne, a tápoldatozás előtt egy kevés öntözővízzel okvetlenül nyirkosítsuk meg, különben a gyökérzet még a megfelelő töménységben elkészített és nem túladagolt tápoldattól is károsodhat, "megéghet". Ne legyen alacsonyabb hőfokú a tápoldat, mint annak a helyiségnek a hőmérséklete, ahol a növények vannak. Alkalmanként csak annyit adagoljunk a tápoldatból, amennyi még gyorsan beivódik. Vigyázzunk, hogy a növények új, zsenge hajtásrészeire és virágaira ne kerüljön tápoldat! A műtrágyázás egyik speciális formája mikor a tápoldatot nem a talajba tesszük és a növény a gyökerén veszi fel, hanem a lombjára permetezzük (gyakran a növényvédő szerekkel együtt) és a levelén keresztül veszi fel. Természetesen ilyenkor lombtrágyát permetezünk, és a megfelelő töménységben. Permetezéskor figyelemmel kell lenni a külső körülményekre is (fény, hőmérséklet, eső) különben leperzselhetjük a növényünket.

 A műtrágyák csoportosítása többféle szempont szerint történhet:

A halmazállapot szerint 1, szilárd: por vagy granulátum 2, folyékony: oldat, szuszpenzió, és van 3, légnemű is.

A hatóanyag szerint mono: egy tápelemet tartalmazó műtrágya ilyen többek között a sok meszet tartalmazó pétisó, és a klórt is tartalmazó kálisó. A kénsavas ammóniák az ammóniumnitrát és a karbamid  a  foszfortartalmú szuperfoszfát.

 A kombinált több tápelemes, ami több tápelemet is tartalmaz.  A komplex pedig szinte az összes  makro és mikroelemet is tartalmazó  tápsó vagy keverék. E tápoldatok ugyanis a növények számára a nitrogénen, a káliumon, a foszforon  az úgynevezett makro tápelemeken kívül a kisebb mennyiségben szükséges, de szintén nélkülözhetetlen mikro tápelemeket is megfelelő arányban tartalmazzák. Ezek a kereskedelemben készen kaphatók, különféle márka-, illetve fantázianeveken és változó választékban. Valamennyi növény számára alkalmas például a Volldünger műtrágya.

Hatás  szerint csoportosítva:

A műtrágyák jelentős része a növények számára gyorsan és könnyen felvehető. Az ilyen trágyák kiváló fejtrágyák, de alaptrágyának azért nem előnyösek, mert könnyen kimosódnak a talajból és meglehetősen drágák is. Ezért alaptrágyázáshoz a valamivel lassabban oldódó, de olcsóbb műtrágyákat célszerű használni. Van, amikor kifejezetten cél, hogy a trágyák nagyon lassan oldódjanak, a hatásuk a talajba munkálásuk után még hetek, esetleg hónapok múlva is megmaradjon. Az ilyen műtrágyákat lassított hatású vagy retardált készítményeknek nevezzük, ezeket a palántanevelésben, a faiskolai termesztésben vagy a cserepes dísznövénytermesztésben egyre szélesebb körben alkalmazzák. Meg kell említeni, hogy környezetvédelmi szempontok miatt is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak

Azonnal oldódó vagy hagyományos műtrágyák: a kijutatást követően gyorsan feloldódnak az öntözővíz hatására  és azonnal felvehetőek a növényeknek. ammónium-nitrát, kálium-nitrát, kálisó stb.

A vizoldható műtrágyák és a levéltrágyák egyszerűen kijuttathatók ezzel a slagra dugható keverővel: 

Tartós hatású (Retardált) műtrágyák: melyekből a kijuttatás után a tápanyagok csak lassabban válnak vízoldhatóvá és így a növények számára felvehetővé, mint a hagyományos műtrágyák. A magyar szakirodalomban számos más nevet is használnak e műtrágyákra; többek között a tartós hatású, szabályozott tápanyag leadású, késleltetett tápanyag leadású, lassú feltáródása, lassú lebomlású, fokozatos lebomlású és szakaszos lebomlású kifejezésekkel is találkozhatunk. Ez a sokféle forgalomban lévő kifejezés is már sugallja, hogy a retardált műtrágyák több alcsoportra oszthatók. A témára vonatkozó szakirodalmak alapján alapvetően a 1, szabályozott tápanyag leadású, a 2, lassú tápanyag leadású, a 3, szuper granulátumok és az 4, inhibitoros műtrágyák csoportját lehet elkülöníteni.

 A retardált  tápok felhasználási területe: A szobai dísznövények tápanyag utánpótlásához, az otthoni kertészkedéshez leginkább a különböző táp rudak és tabletták formájában, illetve földkeverékekbe már előre bekeverve kerülnek felhasználásra a retardált műtrágyák. A táp rudak és tabletták esetében a gyártók általában azt adják meg, hogy mekkora méretű cserép esetében hány darabot és milyen időközönként kell belőlük használni. Ezen a felhasználási területen talán a kényelem a legfontosabb szempont - szúrjam be a táp rudat a cserépbe és legalább 1-2 hónapig ne legyen gondom a trágyázásra - a termék ára kisebb szerepet játszik, mint a többi alkalmazásnál. A főbb kertészeti  termesztési ágak közül a dísznövénytermesztésben a legjelentősebb mértékű a retardált műtrágyák használata.  Az ugyanis, hogy nem kell minden egyes konténert pár hetente végig tápoldatozni, ehelyett a földkeverék összeállításakor a megfelelő műtrágya bekeverésével akár 1-2 évre előre is megoldható a tápoldatozás gondja, komoly munkaerő költség megtakarítással járhat.
A gyepek és pázsitok telepítése és fenntartása szintén egy jellegzetes felhasználási területe a retardált műtrágyáknak. Ez azonban általában már nem visel el akkora költségeket, mint például a díszfaiskolai termesztés, így itt elsősorban az olcsóbb árfekvésű szabályozott tápanyag leadású, illetve a lassú tápanyag leadású készítmények felhasználása jöhet szóba. 
 

1,Szabályozott tápanyag leadású műtrágyák
 E műtrágyák esetében a tápanyagok azonnali felvehetőségét egy fizikai gát, egy burkolat akadályozza meg. Az egyébként azonnal felvehetővé váló tápanyagokat (pl. karbamidot, ammónium-nitrátot, kálium-nitrátot, kálium-foszfátokat, stb.) egy olyan anyaggal vonják be, amely a víz számára csak korlátozottan átjárható. Ennél fogva e műtrágyák granulátum formátumúak, a magyar szaknyelvben burkolt illetve bevonatos műtrágyaként is hívják őket. A bevonatul szolgáló anyag általában kén, növényi gyanta, valamilyen polimer vagy ezek kombinációja, de léteznek még például parafinnal, zsírsavval, gumival, viasszal, magnézium-foszfáttal és más egyéb anyagokkal burkolt műtrágyák is. A hazánkban is forgalmazott szabályozott tápanyag leadású műtrágyák közül a Plantacote család esetében poliuretán, az összes Osmocote műtrágya esetében a burkolat növényi gyanta, míg az Agroblen, a Sierrablen műtrágyák, illetve a Scotts Díszpark műtrágyacsalád egyes tagjai esetén kén és növényi gyanta kombinációja.
E műtrágyák működési elve a következő. A talajba kerülve a burkolat mikropórusain keresztül fokozatosan víz áramlik a granulátumok belsejébe, feloldva az ott található tápanyagokat. A beáramlott víz belülről nyomást gyakorol a burkolatra, ezáltal kitágulnak a pórusok és a feloldott tápanyagok fokozatosan kiáramlanak a talajba és felvehetővé válnak a növények számára. A víz beáramlásának és a tápanyagok kiáramlásának mértékét elsősorban a burkolat kémiai összetételének, illetve egyes esetekben vastagságának változtatásával lehet szabályozni. A környezeti tényezők közül e műtrágyák tápanyagleadása elsősorban hőmérséklet, kisebb mértékben talajnedvesség függő, a talaj egyéb tulajdonságai (pH, sótartalom, redoxi potenciál, baktérium aktivitás) kevésbé befolyásolják a tápanyagleadás sebességét. Ennek következtében a szabályozott tápanyag leadású műtrágyák esetében a tápanyag leadási folyamat sokkal jobban szabályozható és tervezhető, mint a később ismertetésre kerülő típusok esetében. E műtrágyáknak a termesztők számára egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy mennyi idő alatt adják le tápanyagtartalmukat. A cégek általában azt tüntetik fel a csomagoláson, hogy az adott műtrágya hány hónap alatt adja le tápanyagtartalmának 80%-át egy adott hőmérsékleten. Az Osmocote, az Agroblen és a Scotts Díszpark műtrágyák esetében például 21oC az a viszonyítási hőmérséklet, amelyen a termék nevében feltüntetett ideig hatásos a műtrágya, de a gyártó azt is megadja, hogy hány hónap a 16, 21 illetve 31oC-on várható hatástartam. Egy szabályozott tápanyag leadású műtrágya megvásárlásakor rendkívül fontos a hatástartam pontos ismerete, hiszen nyilvánvalóan teljesen más típust kell választani például palántaneveléshez, mint egy konténeres díszfa előállításához vagy egy gyümölcsültetvény feltöltő trágyázásához. A növények tápanyagfelvétele a tenyészidő során az esetek többségében nem egyenletes. Bár különböző hatástartamú műtrágyák megfelelő arányú keverékével a növények tápanyag felvételi görbéjével szinte megegyező tápanyag leadási görbe alakítható ki, egyes gyártók olyan típusok előállítására is törekedtek, amelyek a hatástartamuk ideje alatt nem egyenletes mértékben adják le tápanyagtartalmukat. A hazánkban forgalmazott anyagok közül az Osmocote Exact műtrágyacsalád egyes tagjai rendelkeznek ilyen tápanyag leadási tulajdonságokkal. A "hi-start" típus a hatástartam első felében, míg a "lo-start" típus annak második felében adja le tápanyagtartalma zömét. Bár a világon léteznek mono hatóanyagú szabályozott tápanyag leadású műtrágyák is, azonban az Osmocote Vas kivételével összetételüket tekintve a hazánkban forgalmazott anyagok mindegyike legalább összetett, de inkább (majdnem) komplex műtrágya. Nitrogént, foszfort és káliumot mindegyikük tartalmaz, de igen gyakori a magnéziumot és teljes mikroelem sort is tartalmazó készítmény. A kalcium foszfáttal és szulfáttal történő jól ismert csapadékképzése miatt az a jövőben sem nagyon várható, hogy a gyártók kalciumot is tartalmazó és így teljes joggal komplex hatóanyag tartalmúnak nevezhető műtrágyarészecskéket állítsanak elő. Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy e műtrágyák általában nem hatóanyaguk 100%-át tartalmazzák burkolt formában. A magnézium és a mikroelemek általában nem burkoltak - bár erre is van példa az Osmocote műtrágyák esetében - és sokszor a nitrogén, foszfor és kálium egy része sem burkolt. A 2-3 hónapos hatástartamú Agroblen és a Plantacote műtrágyák esetében például csak a nitrogén van burkolva, míg a többi tápanyag nincs. 

2, Lassú tápanyag leadású műtrágyák
A lassú tápanyag leadású műtrágyák olyan vegyületek formájában tartalmaznak egyes tápanyagokat, melyek kémiai szerkezetüknél fogva csak fokozatosan válnak vízben oldhatóvá. Ilyen vegyületek például a különböző fémfoszfátok is, de a termesztési gyakorlat szempontjából a legfontosabb ide tartozó vegyületek a különböző karbamid-aldehid kondenzátumok. A hazánkban jelenleg forgalmazott műtrágyák közül a Buviplant család, az Ecoprogren, a Formurin, az Osmoform és a Scotts díszpark műtrágyacsalád egyes tagjai tartalmaznak karbamid-aldehid kondenzátum formájában a nitrogént. E műtrágyák előállítása folyamán a karbamidot valamilyen aldehiddel (pl. formaldehiddel) kondenzálják. A termék oldhatósága és így hatástartama kisebb mértékben a kondenzáció körülményeitől, nagyobb mértékben az előállított vegyület lánchosszúságától függ. Minél több tagból állnak ugyanis például a karbamid és formaldehid reakciójából keletkező metil-karbamid láncok, annál hosszabb a hatástartamuk. E termékek minősítése, értékelése során a lánchosszúságtól függően három frakcióra választják szét a nitrogén vegyületeket. A hideg vízben (10 C) oldhatóak az egy- és kéttagú láncok, amelyek szinte azonnal felvehetők a növények számára. A meleg vízben (25 C) oldhatóak a közepes hosszúságú láncok, ez a tulajdonképpeni lassú hatású frakció. A meleg vízben oldhatatlanok a leghosszabb láncok, ezek vagy túl hosszú hatástartamúak, vagy a növények számára soha fel nem vehetőek. Egy adott termék hatástartamát és felhasználhatóságát a három frakció egymáshoz viszonyított aránya határozza meg.
A talajba került oldhatatlan karbamid-aldehid kondenzátumok különböző talaj mikrobiológiai folyamatok során változnak át vízoldható formává. Így e nitrogénvegyületek feltáródását a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma mellett a talajbaktériumok aktivitása és ezen keresztül a talaj pH is nagymértékben befolyásolják. Ezért a lassú tápanyag leadású műtrágyák esetében a hatástartam kevésbé szabályozható és kalkulálható, mint a szabályozott tápanyag leadású műtrágyáknál.
 

3,Szuper granulátumok
Ezek a műtrágyák azt a fizikai törvényt használják ki, hogy minél kisebb egy anyag felülete térfogatához képest, annál lassabban oldódik fel. Ha tehát hagyományos vízoldható műtrágyákat, vagy lassú tápanyag leadású műtrágyákat nagyobb szemcsékké, granulátumokká vagy rudakká sajtolnak, akkor az így kapott termék lassabban oldódik fel, mint a kiindulásul szolgáló anyag. A szuper granulátumok csoportjába sorolhatók a kiskereskedelemben kapható különböző tabletták és táp rudak zöme, valamint bizonyos értelemben a Cropcare műtrágyacsalád is.

vissza a menüben