Nvnyeink tpozshoz egy kis segtsg

 

 

 

Tphinynak ltsz  tnetek htterben gyakran ms problmk llnak. Fontos, hogy mieltt tphinyra, vagy tl tpozsra kezdennk gyanakodni vegyk sorra az esetleges negatv krnyezeti krlmnyeket!  Ilyen pldul a tl magas, vagy alacsony hmrsklet, az ers, vagy kevs fny, a pratartalom, nvnybetegsgek, s a nem megfelel  talj kmhats.  A problma  minl korbbi felismerse fontos, hiszen csak ekkor tudjuk helyrelltani, s a ksbiekben biztostani a megfelel  krlmnyeket a fejldshez! 

Virgzs idejn mg j tpellts esetn is elfordulhatnak tmeneti hinytnetek , hiszen ekkor minden felhalmozott tpelemt felhasznlja a nvny, hogy a csrzshoz s sziklevelek fejldshez szksges tpanyagokat beptse a kifejld termsbe.

Fny
Kevs fnynl kevs tpanyagot vesz fel, lassan fotoszintetizl, avagy fejldik (ezrt halvnyzld szn lesz a levele), megnylnak a szrak s gy vkonny vlnak. Ha tl ers a fny  vagy a perzsel nap miatt meggnek a levelek, fogkonny vlik a fertzsekre s krtevkre .
Hmrsklet
Ha csak a nvny fld feletti rszt rinti a magas hmrsklet.  A hmrsklet emelkedsvel prhuzamosan n a prologtats intenzitsa, viszont erre a vdekezsre energijnak 70%-t hasznlja fel a nvny. A levelek akr 43C-osak is lehetnek, hiszen elraktrozzk a nap hjt. Ettl magasabb hmrskletnl a levelek meggnek. A magas s az alacsony hmrsklet, valamint a nagy hingadozs is lasstja a nvekedst, tovbb az anyagcsert is.  A termeszt kzeg felmelegedse 32C feletti hmrskletre, ekkor mr krosodnak a gykerek.  A napon lv cserepek akr  38C-ra, vagy tbbre is felmelegedhetnek. A gykrpusztuls miatt kisebb felleten kpes felvenni a tpanyagokat s a vizet, ezrt lassul a nvekedse. 
Pratartalom
Magas pratartalomnl a nvny kevesebb vizet hasznl fel s mg kevesebb tpanyagot. Mivel a lgznylsok nem tudnak kinylni s gy nvelni a vzramlst, s ezltal a tpanyagok ramlst is, ezrt lass nvekedst okoz.  Az alacsony pratartalom stresszezi a nvnyt, mivel a szoksostl eltren a nvnynek rengeteg vizet kell felvennie s elprologtatnia. Ami szintn lass nvekedst okoz.
ntzs
A tl sok vz kiszortja a talajbl a levegt, s kimossa a tpanyagok egy rszt, gy megfosztja a gykeret tle, ami lasstja, vagy pp gtolja a tpfelvtelt. Cskken a nvny ellenll kpessge s elrothadhat a gykrzet.  A szraz talaj pedig nagyon lelasstja a tpanyagok szlltst, tphinyt, betegsget s a gykerek elhalst okozza.

Az ntzvzrl

ntzsnl a fontos a vz svnyi anyag tartalma (kemnysge), s a kmhatsa.Ezen kvl a viz tartalmazhat nagyon sok szenyez anyagot (olaj vegyszerek) is ami a talajba jutva krosan hat nvnyeinkre.  A vizek kemnysgt a vltoz kemnysg, s az lland kmnysg egytt okozzk. A vz kemnysge a ktfle kemnysg sszege. Ezt szoktk (nK) megadni, amely 0-tl kb. 40-ig terjed. Az lland kemnysg nem vonhat ki egyszer mdszerekkel, mg a vltoz kemnysg eltvolthat pl. forralssal llni hagyuk egy ideig, ha eltvoltottuk le kell vonni az sszes kemnysgbl. Lgy vz: 0-8 nK Kzepesen kemny vz: 8-18 nK Kemny: 18-30 nK Nagyon kemny: 30 nK felett    A vz kmhatsa mindig a savak, ill. a lgok jelenlttl fgg, ennek alapjn llaptjk meg az gynevezett pH rtket. Ha valamely vz pH 7,0 rtk, akkor semleges kmhats, teht nem savas s nem lgos. Ebben az esetben teljes egyenslyban van a kmhats. Ezzel szemben, ha savak vannak jelen, akkor cskken, ha viszont lgok tallhatk, akkor emelkedik a pH rtk. A pH-skla egy 0-tl 14-ig terjed skla.

A fld kmhatsa s kvetkezmnyei 

Mieltt tpelem hinyra gondolnnk, ajnlatos megnzni a termeszt kzeg pH rtkt. Ugyanis a talajban mindig tallhat valamenyi tpanyag, csak legtbbszr kttt llapotban. Ezt a ktdst az itt l mikroorganizmusok hivatottak fellaztani s a vz  feloldja ezltal felvehetv teszi a nvnyek szmra. Legjobb pH rtke a talajnak 6.8 a kzel semleges , ez minden elem szmra  a legkedvezbb rtk a felvtelhez, anlkl, hogy brmelyik is megktdne. Az els jelek egyike, ha pH problmja van egy nvnynek, hogy a levelei csavarodnak, barna, srgs vagy vrses foltosak, (gyakran nem jelenik meg az sszes szn). A foltosods  fknt a nagy levelekkel kezddik s a kicsik fel halad. Ekkor ellenrizni kell a termeszt kzeg s az ntzvz pH rtkt a tpoldat hozzadsa eltt, s utnna is. Ugyanis a tpok cskkenthetik illetve nvelhetik a locsolvz s a fld pH-jt. Nem megfele kmhats esetn gyorsan kttt vlnak egyes tpelemek. Ezrt a hinytnetek megjelensnl addig semmilyen tpot ne adjunk amg a pH rtket nem lltottuk a nvny ignyeihez be .  Ha a fld ezutn  mg mindig szegny tpanyagban akkor tpozzunk csak.  A problmk tbbsgt  a fld  valamelyik sszetevje okozza,  ami ersen savas vagy lgos, esetleg az ntzvz amit hasznlunk. A pH-t fokozatosan  kell megvltoztatni, legjobb, ha tbb hten t vltoztatjuk meg, mivel a tl gyors vlts stresszelheti a nvnyt. A vasat, a mangnt, a cinket s nha a rez felvtelt is befolysolja a kmhats. 

Napjainkban mtrgyzs nlkl nem lehet nvnyeket nevelni ezrt ismerni kell az sszetevket, s hatsukat a nvnyekre.Az elemek felhasznlsrl  egysges menyisgeket nem lehet megllaptani, hiszen a nvnyek fajtnknt, egyedenknt, s a krlmnyektl is fggen eltr mennyisgben hasznljk a tpelemeket .Az elemek hnya lehet tmeneti is, mikor a nvny nem tudja a talajbl olyan gyorsan felvenni mint szksg lenne r, ez is zavarokat okozhat a fejldsbe. Vannak tpelemek amiket a nvnyek kpesek jra hasznostani, s ezzel az tmeneti hinyt ptolni. Ez alatt azt kell rteni hogy az als levelekben felhalmozott tpelemet a nvny kivonja, s az j levl, hajts nvesztsnl felhasznlja . Ebbl mi azt ltjuk a nvny fejldik de az als levelek srgulnak s lehullanak.

 A tpelemeket tbb szempont alapjn is csoportosthatjuk. Egyik ilyen fontos szempont, jrahasznosul-e vagy sem (mobilis-e vagy sem).
rdemi klnbsg abban mutatkozik, hogy amennyiben jrahasznosul, akkor a hinytnetek elssorba az idsebb leveleken kezddnek. Ha a nvny fejldshez szksg van bizonyos elemekre, s ez a talajbl "elfogyott" vagy perpillanat nem vehet fel, a nvny a rgebbi levelekbe kerlt elemet mozgstja, hiszen szksge van r. gy tkerl a nvny rgebbi leveleibl az jakba, mikzben az elhagyott leveleken megjelenik a hinytnete. Minl tbbre van szksge annl jobban fokozdnak a hinytnetek.
Amennyiben az elem nem jrahasznosul, s mr beptette a nvny  onnan nem tudja elmozdtani, akkor az j, friss hajtsokon jelentkeznek a hinytnetek. s fokozdik, amg nem tudja felvenni a talajbl. Legrosszabb esetben a hajtsok elhalst okozva.

Az rs ismerteti a fontosabb tpelemek rszvtelt a nvnyi letfolyamatokban.  Az elemek hinynak, esetleg tbbletnek kvetkezmnyeit, s a nvnyeken mutatkoz jeleit. A hrom legfontosabb makro tpelem (N, P, K) mellett figyelmet kell fordtanunk a (Ca,Mg,S) -re, valamint a mikroelem-elltsra is. Csak  egytt a makr s a mikroelemek ptlsra is kiterjed arnyos tpelem elltssal biztosthatjuk  nvnyeink idelis fejldst .A Komplex mtrgyk kzs jellemzje, hogy a f hatanyagokon kvl tartalmaznak mg mikroelemeket is. A mikroelemek a nvnyi szervezetben csak kis mennyisgben (0,01% - 0,00001%) fordulnak el. Ennek ellenre a nvnyi letfolyamatokban alapvet szerepet tltenek be. A nvnyek szmra nlklzhetetlen mikroelemek zmben fmionok, s fontos szerepk van a klnfle biokmiai folyamatokban. Ahhoz, hogy a  tpelemekkel megfelelen tudjunk gazdlkodni, ismernnk kell az elfordulsukat a talajban, jellemz hinytneteiket, valamint elgtelen elltottsguk esetn a gygyts lehetsgeit.

Egyes tpelemek hinya milyen formban, s melyik (idsebb-fiatalabb)leveleken jelentkezik .

 

Makro elemek:

Nitrogn(N)
A nitrogn alapvet szerepet jtszik a nvnyek hajtsnvekedsben s termskpzsben, a nvnyi fehrjk ltrehozsban, ezltal a terms fontos minsgi mutatiban is. Nlklzhetetlen teht a korai fejlds s vegetatv nvekeds szakaszban. A nitrogn ltvnyosan nveli a hajtsok tmegt s a termst. Meghatroz szerepe van az aminosavak, fehrjk felptsnl is. A nitrogn ltfontossgt mutatja az is, hogy az rkldsben dnt szerepet jtsz anyagok alapvet alkoteleme.  A termsminsg szempontjbl szerepe lehet a mtrgyban adott nitrognformknak is. A nitrogntrgyzs hatkonysgt a megfelel formban, a szksges adagban s a kell idben trtn kijuttatssal fokozhatjuk. Nagyon fontos, hogy a termesztend nvny termsnek N-szksglett kiszmtva, valamint a talaj tpanyag-szolgltat kpessgnek ismeretben llaptsuk meg a N mtrgyk adagjt.

Hinya:
Ha a talajban kevs a felvehet nitrogn mennyisge, a nvnyek nvekedskben visszamaradnak. Mivel a nitrogn jrafelhasznlhat elem, a hinytnetek elszr az idsebb levelekben jelentkeznek. A nitrogn hinya slyos problmkat okoz: a nvny nvekedse lelassul, satnya lesz, termse drasztikusan lecskken vagy nem is hoz termst.  Tnetei: fak, vilgoszld szn (klorzis), az idsebb levelek egyre ersebben srgulnak, ksbb megbarnulnak s elhalnak.

Felesleg:
A vegetatv szervek megnylnak, bernykoljk a nvny als rszeit, emiatt az als szvetek megnylnak. A betegsgekkel szemben fogkonyabb vlik a nvny. A tlzott N mtrgyzs krosan befolysolja a termskpzdst, valamint egyes nvnyeknl a trolhatsgot. A nitrogn tladagols cskkenti a nvnyek fagyllsgt. A talajok tlzott N-elltottsga a nem kvnt nitrt felhalmozdshoz vezethet. A tlzott nitrognfelesleg ezen kvl krnyezetkrost is.

Foszfor(P) 
A foszfor szerepe a nvnyi letfolyamatokban a tbbi tpelemnl sokrtbb, szinte minden anyagcsere folyamatban rsz vesz. pteleme szmos sejtalkot vegyletnek, sejtmembrnok, nukleinsavak fontos alkotrsze. A fotoszintzisben, a lgzsben, alapvet biolgiai szintzisfolyamatokban nlklzhetetlen. Nagy jelentsge van a sejtek energiahztartsban, az energia trolsban s szolgltatsban. Kulcsszerepet jtszik az rkletes tulajdonsgokat hordoz vegyletekben . A foszfor a magtermsekben lev tartalk tpanyagban is megtallhat. A nvnyek csrzsakor szolgltatja a fejlds megindulshoz szksges tpanyagokat s energit. Br a foszfor nlklzhetetlen a nvnyek szmra, termsnvel hatsa nem annyira ltvnyos, mint a nitrogn, mert a vegetatv rszek fejldst nem fokozza olyan mrtkben. A termskpzsben dnt fontossg serkenti a virgzst, s a gykrfejldst is.

Hinya
Mivel a P szinte minden nvnyi anyagcsere-folyamatban szerepel, hinya esetn anyagcserezavar kvetkezik be. A fehrje-, cukor- s kemnytszintzis lelassul. A cellulzkpzds felgyorsul. A foszforhinyos nvny a relatv nitrogntlsly miatt sttebb szn lesz, gyakran vrs elsznezds is tapasztalhat. Az als levelek srgulnak, majd alulrl felfel fokozatosan elhalnak. A gykrzet fejletlenebb marad, romlik a vzhztarts, cskken a tpanyagfelvtel.  A foszfor hinya kslelteti a virgzst,s az rst. Ha a foszforhiny a vegetcis idszakban tarts, a termskpzs csupn tredke lesz a normlisnak.

Felesleg
A P-felesleg ltalban nem kzvetlenl mutatkozik meg, azonban nem kedvez a nvnyeknek, mert nagymrtk tpelem-arnytalansgot okozhat. Nitrogn s mikroelemek (Zn, Cu, Fe, Mn) relatv hinya lphet fl. A nitrogn s a foszfor fiziolgiai hatsukat tekintve egymsnak antagonisti. A nitrogn a vegetatv szervek nvekedst stimullja, mg a foszfor a generatv szervek megjelenst, a termskpzst serkenti. Ebbl kifolylag a tl sok foszfor N-hinyknt mutatkozik meg a nvnyeknl.

Klium(K) 
A kliumnak pozitv hatsa van a fotoszintzisre, s a nvnyben trtn anyagramlsra. Alapveten meghatrozza a sejtek ozmotikus potenciljt, befolysolja a vzgazdlkodst. Nagymrtkben javtja a nvnyekben a vzfelhasznls hatkonysgt. Szerepe van a nvnyek prologtatsban s lgzsben a lgcserenyls zr sejtjei mkdsnek szablyozsa rvn. Fokozza a gykerek aktv vzfelvtelt, cskkenti a prologtats intenzitst. Fokozza a  betegsgekkel szembeni ellenllsgot,javtja a fagytrst. A betegsgekkel szembeni ellenllsg szablyozsa kapcsolatban van a K-nak azzal a tulajdonsgval, hogy elsegti a vastagabb sejtfalak kifejldst.

Hinya 
A K-hiny nem okoz azonnal lthat tneteket a nvnyeken. Ez az n. "rejtett hsg" azonban sokszor jelents termscskkensben nyilvnul meg. A klorzis (srguls) s nekrzis (elhals) gyakran csak ksbb jelentkeznek. A klium jrafelhasznlhat elem, ezrt a hinytnetek elszr az idsebb leveleken lthatk. Kliummal hinyosan tpllt nvnyek betegsg-ellenllsga cskken

Felesleg
A nvnyeken Mg-, esetleg Ca-hiny tnetek mutatkozhatnak a kation egyensly eltoldsa miatt. Tipikus klium toxicits gyakorlatilag nem fordul el. 

Kalcium(Ca)
A kalcium sokoldal szerepet tlt be a nvnyek letben. Nagyon sok fizikai rendellenessg, a nvnyi szervek kalciumhinya miatt, illetve a kalcium nem egyenletes eloszlsa kvetkeztben alakul ki. Szerepe van a sejtmembrnok mkdsben, teresztkpessgk szablyozst a kedvez K/Ca arny biztostja. A kalcium felels a sejtfalak stabilizlsrt, nveli a nvnyek ellenll kpessgt a toxikus nehzfm-koncentrcikkal szemben. Rszt vesz a sznhidrt anyagcsere szablyozsban. Nlklzhetetlen a gykerek egszsges s normlis nvekedshez. Br a talajban rendszerint jelents mennyisgben van jelen, felvehetsge gyakran okoz problmt. Savany talajokon a Ca felvtele gtolt.

Hinya
A gykerek nem nvekednek, a tenyszcscs , megbarnul, majd elhal. A hajts vegetcis kpja is krosodik. A levlszlek szakadozottak, mivel az j levelek szle sszetapad. Slyos hinynl a levelek nem bjnak ki teljesen. Az alsbb hajtsok szlltszveteinek pusztulsa miatt a nvnyek knnyen hervadnak j vzelltottsg esetn is. A nvnyekben abszolt s relatv hinya mg a meszes talajok esetben is elfordul, ahol elvileg a felvtelnek lehetsge adott, de sok esetben jelentsen savany talajokon sincs a nvnyeknek kalcium-hinya. Felvtele nagyban fgghet a klium s magnzium knlat nagysgtl is.

Felesleg
A Ca tlslya ritkn tapasztalhat. Meszezs utn vagy meszes talajokon a magnzium felvtel felgyorsul. Ezen kvl a mikroelemek (klnsen a vas, mangn) oldhatatlan formban lesz jelen a talajban, ezrt a relatv mikroelem hiny okoz klorotikus (srgulsos) tneteket.

Magnzium(Mg)
A magnzium a klorofil! (zld nvnyi szntestek) kzponti alkoteleme. Rszt vesz a fotoszintzisben, az aminosavak s fehrjk bioszintzisben, az energiahztartsban, valamint az enzimek mkdsben kataliztor szerepe is van. Fontos szerepet tlt be a kation egyensly fenntartsban. A nvnyek Mg-ignye eltr. A Mg jrafelhasznlhat elem, s csak  (gykrtl felfel a levelekhez) szlltdik,(levelekbl az alsbb levelekbe s a gykrbe) nem. A magnzium szempontjbl nagy szerepe van K+, Ca2+ s NH4+ ionok bizonyos esetekben akadlyozzk a Mg2+ felvtelt. A talajok Mg-tartalma nagyon klnbz lehet

Hinya
Elgtelen Mg-ellts esetn cskken a fotoszintzis s a klorofill kpzds, a nvnyen klorzis, srguls lthat. A fehrjeszintzis gtoltt vlik, felhalmozdnak az aminosavak. A tnetek elszr az idsebb leveleken jelentkeznek. A klorofillok sztesse kvetkeztben a levl erek kztt mrvnyozottan kifehredik a levl. A nvekeds lelassul, a nvny rzkenyebb vlik a betegsgekre.

Felesleg
Ritkn tapasztalhat. A kation egyensly megbomlsbl kvetkezen Ca- s/vagy K-hinytnet jelenhet meg.


Kn(S)
Fontos szerepe van a fehrjk, enzimek s vitaminok felptsben. Rszt vesz a fotoszintzisben is. A kn nlklzhetetlen alkotrsze s a (B1-vitamin) f sszetevje. A kn alapveten fontos eleme a zsrsavak bioszintzisnek. Az olajos nvnyekre a magasabb knigny jellemz. A kn az illanyagok felptsben is rszt vesz.

Hinya
A fehrjeszintzis akadlyozott, oldhat nitrognvegyletek halmozdnak fel, s egy id utn a nitrognhinyra jellemz klorzis (srguls) tnetei jelentkeznek. Az egsz nvny fakzld szn lesz, az idsebb levelek srgulnak elszr. Ers hinynl bborvrs, elsznezds is megjelenhet. Jelenleg Magyarorszgon a sznnel fttt ermvek lelltsa miatt a talajok jelents rszben knhiny lpett fel, gy a kn ptlsa elengedhetetlen.

Felesleg
Br ritkn fordul el, hogy a talaj tl sok szulftot tartalmaz, az rzkeny nvnyeken azonban fellphetnek a levlszlektl befel terjed srgul foltok s a perzsels jelei. A levlmret elmarad a normlisti, s id eltti elregeds is tapasztalhat.

 

 

Mikroelemek:

Vas(Fe) 
A talajok sszes Fe-tartalma viszonylag magas, de ebbl a nvnyek szmra felvehet mennyisg ltalban kicsi. A talaj oldhat Fe-tartalma a pH cskkensvel nvekszik. A nvnyek tpanyagfelvtelben a kvetkez vasformk jtszanak szerepet: Fe-ionok, szerves ill. keltktsben lv vas. A nvnyek a vasat ltalban Fe -ion formjban veszik fel, mert ez az alak szksges az anyagcserjkhz. A vas felvtelt neheztheti a tbbi kation jelenlte pl. Ca2+, K+, Mg2+, Cu2+, Mn2+, Zn2+. A vas nem jrahasznosul elem. A vas klnbz enzimatikus folyamatokban, a fotoszintzisben, a lgzsben, az oxidcis-redukcis folyamatokban jtszik szerepet.

Hinya
A fiatalabb leveleken jelentkezik. Az rkzk srgulnak, a levelek erei zldek maradnak. Slyosabb esetekben a legfiatalabb levelek mr szinte fehrek. Meszes talajokon, ill. meszezs hatsra vasklorzis jhet ltre. Ennek oka, hogy ilyen krlmnyek kztt a vasnak rossz az oldhatsga s a mozgkonysga. Legjobban permetez trgyzssal vagy keltok alkalmazsval gondoskodhatunk a vas ptlsrl.

Felesleg
Kialakulsa nem jellemz, a levelek intenzv stt, vagy kkeszld elsznezdst mutatnak, a gykr s hajtsnvekeds ersen gtoltt vlik, a gykerek megbarnulnak. Nagyon slyos esetben a levelek leszradnak.


Cink(Zn) 
A nvnyek a cinket Zn -ionknt vagy komplex vegyletek formjban veszik fel. A cink fontos szerepet jtszik a nitrogn-anyagcserben, nvnyi hormonok szintzisben. Rszt vesz klnbz enzim komplexek kialaktsban, s enzimek aktivtoraknt is mkdik. A Zn -ion felvtelt a tbbi fmion jelentsen befolysolja. Ugyanez az antagonista hats figyelhet meg a foszforral szemben is. Magas foszforelltottsg esetn Zn-hiny szlelhet, fknt meszes talajokon.

Hinya
Hinytneteknt megfigyelhet a levelek erek kzti klorzisa, majd a szvetek teljes elhalsa. Gyakori az n. rozettsods a csokros levllls kvetkeztben. 
Cinkhiny a talajban ltalban a kedveztlen felvteli viszonyok s a foszfortlsly kvetkeztben lp fel. Kijuttatsa talaj- s permettrgyzssal egyarnt megoldhat.

Felesleg
A Zn-tbblet tnetei hasonlak a Fe-, illetve Mn-hiny tneteihez, de a klorzis nemcsak a fiatal leveleken jelentkezik. A nvny visszamarad a nvekedsben, s vgl elpusztul. Jellemz a levelek vrsesbarna vagy srgsbarna elsznezdse

Rz(Cu) 
A nvnyek Cu -ionknt veszik fel a talajbl, de kisebb mennyisgben klnbz szerves komplexek formjban is kpesek felvenni. Ms kationok jelenlte befolysolhatja a rzfelvtelt. 
A rz fontos szerepet jtszik a fehrjeszintzisben, a sznhidrt-anyagcserben, rszese a fotoszintetikus elektrontranszportnak. Szmos enzim katalizlsban nlklzhetetlen.

Hinya

Hinya esetn a levelek szrks zldek lesznek vagy kifehrednek. A klorzis mindig a fiatal leveleken jelentkezik elszr. A nvny nvekedse lelassul, lankadtt vlik. Hinytneteivel elssorban nagy szervesanyag-tartalm talajokon, rzhinyos homokos talajokon, illetve karbontos talajokon tallkozhatunk. Kezelsre talaj- s lombtrgyzst egyarnt alkalmazhatunk.

Felesleg
Ersen savany talajok esetben n az oldhat rztartalom, itt elfordulhat rzfelesleg, illetve toxicits. A rzfelesleg tnetei hasonlak a Fe-hiny tneteihez. A gykr nvekedse gyenge, szne elsttl, a gykrcscsok elhalnak. A fiatalabb levelek ers sttzld sznek lesznek.

Mangn (Mn)
Hinya gyakori benti termesztsnl. A mangn sszekapcsoldott a oxidcival s a redukcival, valamint kzremkdik a fotoszintzis elektron transzportjban. Ez az elem szmos enzimet aktivizl s alapvet szerepet tlt be a kloroplaszt membrn rendszerben. Hozzjrul a nitrogn felhasznlshoz a vassal a klorofill kpzdsben.
Hinya
Elszr a fiatal leveleken jelentkezik. A levlerek kztt srgulni kezdenek, mg az erek zldek maradnak. Az idsebb levelek fel halad, ahogy fokozdik a hiny. Nekrotikus foltok jelennek meg szmos rintett levlen, amik halvnny vlnak majd lehullanak. Trpe nvs marad a nvny s meghosszabbodik a kifejldse. Komolyabb hinynl a magnziumhiny slyosabb esete mutatkozik.
Felesleg
A fiatal s az jabb levelek klorotikusak, narancstl a vrsig vagy rozsdsbarna szn pttyk keletkeznek. Szvetkrosods jelentkezik a fiatal leveleken, mieltt tterjedne a z idsebbekre is. Lelassul a nvekeds s az letereje eltnik. A toxikussg keveredik az alacsony pratartalommal, ugyanis tbb mangn felvtelt engedi. Valamint az alacsony pH is szerepet jtszik benne. Vas s cinkhinyt okoz a felhalmozdsa.

Br (B)
ltalban nem okoz problmt, de elrhetnek kell lennie a nvny kezdeti letben. Br hiny ritkn alakul ki indoor-ban. A br valami olyasmi, mint egy biokmiai rejtly. Tudjuk, hogy segti a klcium felvtelt s szmos nvnyi funkciban mg. A tudsoknak bizonytkaik vannak arra, hogy a br segt a szintzisekben, alapja a nukleinsavnak(RNA). Ersebb bizonytk van, hogy tmogatja szintn a sejtosztdst, differencildst, kifejldst s a lgzst, valamint egy lncszeme a pollen termkenytsnek.
Hinya
A szrcsom s a gykrcsomk abnormlisan nvekednek. Nha a gykrvgek elszntelenednek, megdagadnak s megll a nvekedse. A nvekedsi cscsok meggnek s sszekeverhetjk a tl kzeli HID lmpk okozta gssel. Az els levelek megvastagodnak s trkenny vlnak, a hajtscscsok eltorzulnak s/vagy sttt vlnak, amit ksbb alacsony nvs hajts kvet. Ha komolyabb a hiny, akkor a nvekedsi cscsok elhalnak s a levllek elszntelenednek s elhalnak. Nekrotikus foltok jelennek meg a levlerek kztt. A gykerek bell nha puhv vlnak, ami kitn a rothadshoz s a betegsgekhez.
Felesleg
Elszr a levlcscsok elsrgulnak, majd a levllek elhalnak a levl kzepe fel. Miutn a levelek elsrgultak, lehullanak. Kerljk a brsav bzis rovarlk nagy mennyisg

Molibdn (Mo)
Ritkn fordul el hinya. A molibdn az egyik rsze a kt nitrtbl ammniumot elllt f enzimrendszernek. Ezt a szksges elemet kis mennyisgben hasznlja fel a nvny. Legaktvabb a gykerekben s a magokban.
Hinya
Ennek a mikroelemnek a hinya szinte soha sem alakul ki kenderben. Hinya a nitrognhinyt segti el. Elszr az idsebb s kzpkor levelek vlnak srgv, s nhny erek kztti klorzis tnett mutatja. Majd a levelek folytatjk a srgulst s felfel vagy lefel ll levlszleket mutat a hiny kvetkeztben. Akut hinynl a levelek nhnyszor megcsavarodnak, elhalnak vagy ledobdnak. Trpe nvs marad. Savas tptalajban a legrosszabb.
Felesleg
Nem jellemz, de a rz s vas hinytnetekhez hasonl.

Klr (Cl)
Szmos vzhlzatban megtallhat. A Cannabis alacsony klr tolerancival rendelkezik. ltalban nem alkotrsze a mtrgyknak s szinte soha sincs belle hiny. Klorid formjban alapvet a fotoszintzis, a gykr s a levl sejtosztds szmra. Valamint nveli a sejtekben az ozmzisnyomst, ami nyitja s zrja a sztmkat, hogy szablyozza a nvny prologtatst a szveteken t.
Hinya
Nem szokvnyos. A fiatal levelek kifakulnak s elhervadnak, a gykr zmkk vlik. Ahogy kialakul a hiny, a levelek klorotikuss s karakteres barnv vlnak. A gykerek vge megvastagszik s rvidek maradnak. Megjegyzs: Mindkt problmnak(hiny s tladagols) ugyanaz a jele: Barns szn levelek.
Felesleg
A fiatal levelek gett levlszlek s cscsak lesznek. A nagyon fiatal nvnyek a legsrlkenyebbek. Ksbb a tnetek kiterjednek a teljes nvnyre. A srgsbarns levelek kisebbek s lassabban fejldnek.
Megjegyzs
Ahhoz hogy mrgezs alakuljon ki nagyon tmny klros vz szksges. Ezrt kint kell hagyni a vizet egy jszakra s nha megkeverni. A klr elprolog s eltnik az atmoszfrban. Ezt a vizet hasznljuk a tpoldatozsnl vagy csak simn ntzshez.

Kobalt (Co)
Ezt a tpanyagot ritkn emltik meg, mint szksges elemet a nvekedshez, s a legtbb mtrgya nem tartalmaz kobaltot. Benti krlmnyek kztt soha sincs kobalthiny. Szmos hasznos baktrium szmra ltfontossg, valamint szksges a nitrogn abszorpcijhoz. Egyes tudomnyos bizonytkok pedig azt mutatjk, hogy ez az elem szerepet jtszik az enzimek sszekapcsoldsnl, hogy aroms elegyeket alkossanak. Kis mrtkben pedig nveli a nitrogn megktst.
Hinya
Hinynl nitrogn problma mutatkozik. (Nem lehet felvenni a nitrognt.)

Szilcium (Si)
A legtbb talajban, vzben elrhet s amennyire tudjuk, nem okoz semmilyen problmt mind a hinya vagy tladagolsa kendernl. Szilikon-sav formjban veszik fel a nvnyek. Hozzjrul a vas s mangn szintentartshoz. Fleg az epidermlis sejtfalban fordul el, hidratlt amorf sziliktknt. Ms sejtek falba is szintn bepl. Megfelel s oldhat szilikon garantlja az ersebb sejtfalat, amik jobban ellenllnak a krtevknek s nvelik a meleg s aszly tolerancit.
Hinya
Szmos gymlcs termst cskkenti s az j levelek deformldst okozza.
Megjegyzs
A krtevknek s a betegsgeknek nehezebb a bejutsa azokba a nvnyekbe, amelyeket elzleg egy szilcium alap rovarriasztval fjtak be.
Fluor (F)
Nhny vzrendszer tele van fluorral. Ha felhalmozdik mrgezv vlhat. Mr volt r eset, hogy a fluor tladagolsa vagy hinya problmt okozott benti termesztsnl.
Nikkel (Ni)
Enzimekhez van szksg nikkelre, hogy lebontsa s felhasznlja a nitrognt a karbamidbl. Fontos a vas abszorpcihoz. Ritkn van hiny belle s ltalban ms elemek hinyval kombinldik, fleg nitrognnel. Azonban ipari szennyezs kvetkeztben felhalmozdhat. Ekkor gtolja a nvekedst s klorzist, esetleg nekrzist okoz. Htrnyosan befolysolja a vzhztartst.
Ntrium (Na)
Egyike a problms elemeknek. Egy kicsi is jelents belle. A gykerek nagyon gyorsan felveszik kis mennyisgben 50ppm. Kpes blokkolni ms tpelemeket, gy szmos tnetet okoz. Ha klrral vegyl konyhast kapunk, ami a legrosszabb s a nvny szmra. Gyzdjnk meg rla, hogy a locsolvz nem tartalmaz 50ppm-nl tbb ntriumot. Minl kevesebb, annl jobb.
Szeln (Se)
A nvnyek szelent vagy szelenit formban veszik fel. Megemltend, hogy amikor foszft halmozdik fel a talajban, s ez krosan befolysoln a nvnyt, amennyiben van felvehet szeln is, akkor cskkenti a foszftok felvtelt, gy serkenti a nvekedst.
Krm (Cr)
Gyakori elem vizekben s talajokban. Koncentrcitl fgg hatsa, gy felhalmozdva kros, hinya viszont nem ismert, mivel mindig tallhat elg belle.
Megjegyzend, hogy raktrozdik a nvnyekben, valamint llati s emberi fogyasztsnl pedig segt az inzulin szint kontrolllsban.
Vandium (V)
Egyes algkban a pozitv tlts vandium serkent a nvekedst, azonban ez nem ltalnosthat minden nvnynl.
A negatv tlts viszont htrnyosan befolysolja a nvnyeket.
Alumnium (Al)
5,5-s pH rtk alatt vlik felvehetbb. Fleg felhalmozdsa trtnik. Gtolja a gykrkpzdst, a szrnvekedst, befolysolja a vzhztartst. Egyes esetekben br hinytnetek jelentkezhetnek.

 

 

 

vissza a menben

 


Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros