Növényeink tápozásához egy kis segítség

Táphiánynak látszó  tünetek hátterében gyakran más problémák állnak. Fontos, hogy mielőtt táphiányra, vagy túl tápozásra kezdenénk gyanakodni vegyük sorra az esetleges negatív környezeti körülményeket!  Ilyen például a túl magas, vagy alacsony hőmérséklet, az erős, vagy kevés fény, a páratartalom, növénybetegségek, és a nem megfelelő  talj kémhatás.  A probléma  minél korábbi felismerése fontos, hiszen csak ekkor tudjuk helyreállítani, és a későbiekben biztosítani a megfelelő  körülményeket a fejlődéséhez! 

Virágzás idején még jó tápellátás esetén is előfordulhatnak átmeneti hiánytünetek , hiszen ekkor minden felhalmozott tápelemét felhasználja a növény, hogy a csírázáshoz és sziklevelek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat beépítse a kifejlődő termésbe.

Fény
Kevés fénynél kevés tápanyagot vesz fel, lassan fotoszintetizál, avagy fejlődik (ezért halványzöld színű lesz a levele), megnyúlnak a szárak és így vékonnyá válnak. Ha túl erős a fény  vagy a perzselő nap miatt megégnek a levelek, fogékonnyá válik a fertőzésekre és kártevőkre .
Hőmérséklet
Ha csak a növény föld feletti részét érinti a magas hőmérséklet.  A hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan nő a párologtatás intenzitása, viszont erre a védekezésre energiájának 70%-át használja fel a növény. A levelek akár 43°C-osak is lehetnek, hiszen elraktározzák a nap hőjét. Ettől magasabb hőmérsékletnél a levelek megégnek. A magas és az alacsony hőmérséklet, valamint a nagy hőingadozás is lassítja a növekedést, továbbá az anyagcserét is.  A termesztő közeg felmelegedése 32°C feletti hőmérsékletre, ekkor már károsodnak a gyökerek.  A napon lévő cserepek akár  38°C-ra, vagy többre is felmelegedhetnek. A gyökérpusztulás miatt kisebb felületen képes felvenni a tápanyagokat és a vizet, ezért lassul a növekedése. 
Páratartalom
Magas páratartalomnál a növény kevesebb vizet használ fel és még kevesebb tápanyagot. Mivel a légzőnyílások nem tudnak kinyílni és így növelni a vízáramlását, és ezáltal a tápanyagok áramlását is, ezért lassú növekedést okoz.  Az alacsony páratartalom stresszezi a növényt, mivel a szokásostól eltérően a növénynek rengeteg vizet kell felvennie és elpárologtatnia. Ami szintén lassú növekedést okoz.
Öntözés
A túl sok víz kiszorítja a talajból a levegőt, és kimossa a tápanyagok egy részét, így megfosztja a gyökeret tőle, ami lassítja, vagy épp gátolja a tápfelvételt. Csökken a növény ellenálló képessége és elrothadhat a gyökérzet.  A száraz talaj pedig nagyon lelassítja a tápanyagok szállítását, táphiányt, betegséget és a gyökerek elhalását okozza.

Az öntözővízről

Öntözésnél a fontos a víz ásványi anyag tartalma (keménysége), és a kémhatása.Ezen kívül a viz tartalmazhat nagyon sok szenyező anyagot (olaj vegyszerek) is ami a talajba jutva károsan hat növényeinkre.  A vizek keménységét a változó keménység, és az állandó kéménység együtt okozzák. A víz keménysége a kétféle keménység összege. Ezt szokták (nK) megadni, amely 0-tól kb. 40-ig terjed. Az állandó keménység nem vonható ki egyszerű módszerekkel, míg a változó keménység eltávolítható pl. forralással állni hagyuk egy ideig, ha eltávolítottuk le kell vonni az összes keménységből. Lágy víz: 0-8 nK Közepesen kemény víz: 8-18 nK Kemény: 18-30 nK Nagyon kemény: 30 nK felett    A víz kémhatása mindig a savak, ill. a lúgok jelenlététől függ, ennek alapján állapítják meg az úgynevezett pH értéket. Ha valamely víz pH 7,0 értékű, akkor semleges kémhatású, tehát nem savas és nem lúgos. Ebben az esetben teljes egyensúlyban van a kémhatás. Ezzel szemben, ha savak vannak jelen, akkor csökken, ha viszont lúgok találhatók, akkor emelkedik a pH érték. A pH-skála egy 0-tól 14-ig terjedő skála.

A föld kémhatása és következményei 

Mielőtt tápelem hiányára gondolnánk, ajánlatos megnézni a termesztő közeg pH értékét. Ugyanis a talajban mindig található valamenyi tápanyag, csak legtöbbször kötött állapotban. Ezt a kötődést az itt élő mikroorganizmusok hivatottak fellazítani és a víz  feloldja ezáltal felvehetővé teszi a növények számára. Legjobb pH értéke a talajnak 6.8 a közel semleges , ez minden elem számára  a legkedvezőbb érték a felvételéhez, anélkül, hogy bármelyik is megkötődne. Az első jelek egyike, ha pH problémája van egy növénynek, hogy a levelei csavarodnak, barna, sárgás vagy vöröses foltosak, (gyakran nem jelenik meg az összes szín). A foltosodás  főként a nagy levelekkel kezdődik és a kicsik felé halad. Ekkor ellenőrizni kell a termesztő közeg és az öntözővíz pH értékét a tápoldat hozzáadása előtt, és utánna is. Ugyanis a tápok csökkenthetik illetve növelhetik a locsolóvíz és a föld pH-ját. Nem megfeleő kémhatás esetén gyorsan kötötté válnak egyes tápelemek. Ezért a hiánytünetek megjelenésnél addig semmilyen tápot ne adjunk amíg a pH értéket nem állítottuk a növény igényeihez be .  Ha a föld ezután  még mindig szegény tápanyagban akkor tápozzunk csak.  A problémák többségét  a föld  valamelyik összetevője okozza,  ami erősen savas vagy lúgos, esetleg az öntözővíz amit használunk. A pH-t fokozatosan  kell megváltoztatni, legjobb, ha több héten át változtatjuk meg, mivel a túl gyors váltás stresszelheti a növényt. A vasat, a mangánt, a cinket és néha a rez felvételét is befolyásolja a kémhatás. 

Napjainkban műtrágyázás nélkül nem lehet növényeket nevelni ezért ismerni kell az összetevőket, és hatásukat a növényekre.Az elemek felhasználásáról  egységes menyiségeket nem lehet megállapítani, hiszen a növények fajtánként, egyedenként, és a körülményektől is függően eltérő mennyiségben használják a tápelemeket .Az elemek hánya lehet átmeneti is, mikor a növény nem tudja a talajból olyan gyorsan felvenni mint szükség lenne rá, ez is zavarokat okozhat a fejlődésbe. Vannak tápelemek amiket a növények képesek újra hasznosítani, és ezzel az átmeneti hiányt pótolni. Ez alatt azt kell érteni hogy az alsó levelekben felhalmozott tápelemet a növény kivonja, és az új levél, hajtás növesztésénél felhasználja . Ebből mi azt látjuk a növény fejlődik de az alsó levelek sárgulnak és lehullanak.

 A tápelemeket több szempont alapján is csoportosíthatjuk. Egyik ilyen fontos szempont, újrahasznosuló-e vagy sem (mobilis-e vagy sem).
Érdemi különbség abban mutatkozik, hogy amennyiben újrahasznosuló, akkor a hiánytünetek elsősorba az idősebb leveleken kezdődnek. Ha a növény fejlődéséhez szükség van bizonyos elemekre, és ez a talajból "elfogyott" vagy perpillanat nem vehető fel, a növény a régebbi levelekbe került elemet mozgósítja, hiszen szüksége van rá. Így átkerül a növény régebbi leveleiből az újakba, miközben az elhagyott leveleken megjelenik a hiánytünete. Minél többre van szüksége annál jobban fokozódnak a hiánytünetek.
Amennyiben az elem nem újrahasznosuló, és már beépítette a növény  onnan nem tudja elmozdítani, akkor az új, friss hajtásokon jelentkeznek a hiánytünetek. És fokozódik, amíg nem tudja felvenni a talajból. Legrosszabb esetben a hajtások elhalását okozva.

Az írás ismerteti a fontosabb tápelemek részvételét a növényi életfolyamatokban.  Az elemek hiányának, esetleg többletének következményeit, és a növényeken mutatkozó jeleit. A három legfontosabb makro tápelem (N, P, K) mellett figyelmet kell fordítanunk a (Ca,Mg,S) -re, valamint a mikroelem-ellátásra is. Csak  együtt a makró és a mikroelemek pótlására is kiterjedő arányos tápelem ellátással biztosíthatjuk  növényeink ideális fejlődését .A Komplex műtrágyák közös jellemzője, hogy a fő hatóanyagokon kívül tartalmaznak még mikroelemeket is. A mikroelemek a növényi szervezetben csak kis mennyiségben (0,01% - 0,00001%) fordulnak elő. Ennek ellenére a növényi életfolyamatokban alapvető szerepet töltenek be. A növények számára nélkülözhetetlen mikroelemek zömében fémionok, és fontos szerepük van a különféle biokémiai folyamatokban. Ahhoz, hogy a  tápelemekkel megfelelően tudjunk gazdálkodni, ismernünk kell az előfordulásukat a talajban, jellemző hiánytüneteiket, valamint elégtelen ellátottságuk esetén a gyógyítás lehetőségeit.

Egyes tápelemek hiánya milyen formában, és melyik (idősebb-fiatalabb)leveleken jelentkezik .

Makro elemek:

Nitrogén(N)
A nitrogén alapvető szerepet játszik a növények hajtásnövekedésében és termésképzésében, a növényi fehérjék létrehozásában, ezáltal a termés fontos minőségi mutatóiban is. Nélkülözhetetlen tehát a korai fejlődés és vegetatív növekedés szakaszában. A nitrogén látványosan növeli a hajtások tömegét és a termést. Meghatározó szerepe van az aminosavak, fehérjék felépítésénél is. A nitrogén létfontosságát mutatja az is, hogy az öröklődésben döntő szerepet játszó anyagok alapvető alkotóeleme.  A termésminőség szempontjából szerepe lehet a műtrágyában adott nitrogénformáknak is. A nitrogéntrágyázás hatékonyságát a megfelelő formában, a szükséges adagban és a kellő időben történő kijuttatással fokozhatjuk. Nagyon fontos, hogy a termesztendő növény termésének N-szükségletét kiszámítva, valamint a talaj tápanyag-szolgáltató képességének ismeretében állapítsuk meg a N műtrágyák adagját.

Hiánya:
Ha a talajban kevés a felvehető nitrogén mennyisége, a növények növekedésükben visszamaradnak. Mivel a nitrogén újrafelhasználható elem, a hiánytünetek először az idősebb levelekben jelentkeznek. A nitrogén hiánya súlyos problémákat okoz: a növény növekedése lelassul, satnya lesz, termése drasztikusan lecsökken vagy nem is hoz termést.  Tünetei: fakó, világoszöld szín (klorózis), az idősebb levelek egyre erősebben sárgulnak, később megbarnulnak és elhalnak.

Felesleg:
A vegetatív szervek megnyúlnak, beárnyékolják a növény alsó részeit, emiatt az alsó szövetek megnyúlnak. A betegségekkel szemben fogékonyabbá válik a növény. A túlzott N műtrágyázás károsan befolyásolja a termésképződést, valamint egyes növényeknél a tárolhatóságot. A nitrogén túladagolás csökkenti a növények fagyállóságát. A talajok túlzott N-ellátottsága a nem kívánt nitrát felhalmozódáshoz vezethet. A túlzott nitrogénfelesleg ezen kívül környezetkárosító is.

Foszfor(P) 
A foszfor szerepe a növényi életfolyamatokban a többi tápelemnél sokrétűbb, szinte minden anyagcsere folyamatban rész vesz. Építőeleme számos sejtalkotó vegyületnek, sejtmembránok, nukleinsavak fontos alkotórésze. A fotoszintézisben, a légzésben, alapvető biológiai szintézisfolyamatokban nélkülözhetetlen. Nagy jelentősége van a sejtek energiaháztartásában, az energia tárolásában és szolgáltatásában. Kulcsszerepet játszik az örökletes tulajdonságokat hordozó vegyületekben . A foszfor a magtermésekben levő tartalék tápanyagban is megtalálható. A növények csírázásakor szolgáltatja a fejlődés megindulásához szükséges tápanyagokat és energiát. Bár a foszfor nélkülözhetetlen a növények számára, termésnövelő hatása nem annyira látványos, mint a nitrogéné, mert a vegetatív részek fejlődését nem fokozza olyan mértékben. A termésképzésben döntő fontosságú serkenti a virágzást, és a gyökérfejlődést is.

Hiánya
Mivel a P szinte minden növényi anyagcsere-folyamatban szerepel, hiánya esetén anyagcserezavar következik be. A fehérje-, cukor- és keményítőszintézis lelassul. A cellulózképződés felgyorsul. A foszforhiányos növény a relatív nitrogéntúlsúly miatt sötétebb színű lesz, gyakran vörös elszíneződés is tapasztalható. Az alsó levelek sárgulnak, majd alulról felfelé fokozatosan elhalnak. A gyökérzet fejletlenebb marad, romlik a vízháztartás, csökken a tápanyagfelvétel.  A foszfor hiánya késlelteti a virágzást,és az érést. Ha a foszforhiány a vegetációs időszakban tartós, a termésképzés csupán töredéke lesz a normálisnak.

Felesleg
A P-felesleg általában nem közvetlenül mutatkozik meg, azonban nem kedvez a növényeknek, mert nagymértékű tápelem-aránytalanságot okozhat. Nitrogén és mikroelemek (Zn, Cu, Fe, Mn) relatív hiánya léphet föl. A nitrogén és a foszfor fiziológiai hatásukat tekintve egymásnak antagonistái. A nitrogén a vegetatív szervek növekedését stimulálja, míg a foszfor a generatív szervek megjelenését, a termésképzést serkenti. Ebből kifolyólag a túl sok foszfor N-hiányként mutatkozik meg a növényeknél.

Kálium(K) 
A káliumnak pozitív hatása van a fotoszintézisre, és a növényben történő anyagáramlásra. Alapvetően meghatározza a sejtek ozmotikus potenciálját, befolyásolja a vízgazdálkodást. Nagymértékben javítja a növényekben a vízfelhasználás hatékonyságát. Szerepe van a növények párologtatásában és légzésében a légcserenyílás záró sejtjei működésének szabályozása révén. Fokozza a gyökerek aktív vízfelvételét, csökkenti a párologtatás intenzitását. Fokozza a  betegségekkel szembeni ellenállóságot,javítja a fagytűrést. A betegségekkel szembeni ellenállóság szabályozása kapcsolatban van a K-nak azzal a tulajdonságával, hogy elősegíti a vastagabb sejtfalak kifejlődését.

Hiánya 
A K-hiány nem okoz azonnal látható tüneteket a növényeken. Ez az ún. "rejtett éhség" azonban sokszor jelentős terméscsökkenésben nyilvánul meg. A klorózis (sárgulás) és nekrózis (elhalás) gyakran csak később jelentkeznek. A kálium újrafelhasználható elem, ezért a hiánytünetek először az idősebb leveleken láthatók. Káliummal hiányosan táplált növények betegség-ellenállósága csökken

Felesleg
A növényeken Mg-, esetleg Ca-hiány tünetek mutatkozhatnak a kation egyensúly eltolódása miatt. Tipikus kálium toxicitás gyakorlatilag nem fordul elő. 

Kalcium(Ca)
A kalcium sokoldalú szerepet tölt be a növények életében. Nagyon sok fizikai rendellenesség, a növényi szervek kalciumhiánya miatt, illetve a kalcium nem egyenletes eloszlása következtében alakul ki. Szerepe van a sejtmembránok működésében, áteresztőképességük szabályozását a kedvező K/Ca arány biztosítja. A kalcium felelős a sejtfalak stabilizálásáért, növeli a növények ellenálló képességét a toxikus nehézfém-koncentrációkkal szemben. Részt vesz a szénhidrát anyagcsere szabályozásában. Nélkülözhetetlen a gyökerek egészséges és normális növekedéséhez. Bár a talajban rendszerint jelentős mennyiségben van jelen, felvehetősége gyakran okoz problémát. Savanyú talajokon a Ca felvétele gátolt.

Hiánya
A gyökerek nem növekednek, a tenyészőcsúcs , megbarnul, majd elhal. A hajtás vegetációs kúpja is károsodik. A levélszélek szakadozottak, mivel az új levelek széle összetapad. Súlyos hiánynál a levelek nem bújnak ki teljesen. Az alsóbb hajtások szállítószöveteinek pusztulása miatt a növények könnyen hervadnak jó vízellátottság esetén is. A növényekben abszolút és relatív hiánya még a meszes talajok esetében is előfordul, ahol elvileg a felvételének lehetősége adott, de sok esetben jelentősen savanyú talajokon sincs a növényeknek kalcium-hiánya. Felvétele nagyban függhet a kálium és magnézium kínálat nagyságától is.

Felesleg
A Ca túlsúlya ritkán tapasztalható. Meszezés után vagy meszes talajokon a magnézium felvétel felgyorsul. Ezen kívül a mikroelemek (különösen a vas, mangán) oldhatatlan formában lesz jelen a talajban, ezért a relatív mikroelem hiány okoz klorotikus (sárgulásos) tüneteket.

Magnézium(Mg)
A magnézium a klorofil! (zöld növényi színtestek) központi alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és fehérjék bioszintézisében, az energiaháztartásban, valamint az enzimek működésében katalizátor szerepe is van. Fontos szerepet tölt be a kation egyensúly fenntartásában. A növények Mg-igénye eltérő. A Mg újrafelhasználható elem, és csak  (gyökértől felfelé a levelekhez) szállítódik,(levelekből az alsóbb levelekbe és a gyökérbe) nem. A magnézium szempontjából nagy szerepe van K⁺, Ca²⁺ és NH4⁺ ionok bizonyos esetekben akadályozzák a Mg²⁺ felvételt. A talajok Mg-tartalma nagyon különböző lehet

Hiánya
Elégtelen Mg-ellátás esetén csökken a fotoszintézis és a klorofill képződés, a növényen klorózis, sárgulás látható. A fehérjeszintézis gátolttá válik, felhalmozódnak az aminosavak. A tünetek először az idősebb leveleken jelentkeznek. A klorofillok szétesése következtében a levél erek között márványozottan kifehéredik a levél. A növekedés lelassul, a növény érzékenyebbé válik a betegségekre.

Felesleg
Ritkán tapasztalható. A kation egyensúly megbomlásából következően Ca- és/vagy K-hiánytünet jelenhet meg.

Kén(S)
Fontos szerepe van a fehérjék, enzimek és vitaminok felépítésében. Részt vesz a fotoszintézisben is. A kén nélkülözhetetlen alkotórésze és a (B1-vitamin) fő összetevője. A kén alapvetően fontos eleme a zsírsavak bioszintézisének. Az olajos növényekre a magasabb kénigény jellemző. A kén az illóanyagok felépítésében is részt vesz.

Hiánya
A fehérjeszintézis akadályozott, oldható nitrogénvegyületek halmozódnak fel, s egy idő után a nitrogénhiányra jellemző klorózis (sárgulás) tünetei jelentkeznek. Az egész növény fakózöld színű lesz, az idősebb levelek sárgulnak először. Erős hiánynál bíborvörös, elszíneződés is megjelenhet. Jelenleg Magyarországon a szénnel fűtött erőművek leállítása miatt a talajok jelentős részében kénhiány lépett fel, így a kén pótlása elengedhetetlen.

Felesleg
Bár ritkán fordul elő, hogy a talaj túl sok szulfátot tartalmaz, az érzékeny növényeken azonban felléphetnek a levélszélektől befelé terjedő sárguló foltok és a perzselés jelei. A levélméret elmarad a normálistói, és idő előtti elöregedés is tapasztalható.

Mikroelemek:

Vas(Fe) 
A talajok összes Fe-tartalma viszonylag magas, de ebből a növények számára felvehető mennyiség általában kicsi. A talaj oldható Fe-tartalma a pH csökkenésével növekszik. A növények tápanyagfelvételében a következő vasformák játszanak szerepet: Fe-ionok, szerves ill. kelátkötésben lévő vas. A növények a vasat általában Fe -ion formájában veszik fel, mert ez az alak szükséges az anyagcseréjükhöz. A vas felvételét nehezítheti a többi kation jelenléte pl. Ca²⁺, K⁺, Mg²⁺, Cu²⁺, Mn²⁺, Zn²⁺. A vas nem újrahasznosuló elem. A vas különböző enzimatikus folyamatokban, a fotoszintézisben, a légzésben, az oxidációs-redukciós folyamatokban játszik szerepet.

Hiánya
A fiatalabb leveleken jelentkezik. Az érközök sárgulnak, a levelek erei zöldek maradnak. Súlyosabb esetekben a legfiatalabb levelek már szinte fehérek. Meszes talajokon, ill. meszezés hatására vasklorózis jöhet létre. Ennek oka, hogy ilyen körülmények között a vasnak rossz az oldhatósága és a mozgékonysága. Legjobban permetező trágyázással vagy kelátok alkalmazásával gondoskodhatunk a vas pótlásáról.

Felesleg
Kialakulása nem jellemző, a levelek intenzív sötét, vagy kékeszöld elszíneződést mutatnak, a gyökér és hajtásnövekedés erősen gátolttá válik, a gyökerek megbarnulnak. Nagyon súlyos esetben a levelek leszáradnak.

Cink(Zn) 
A növények a cinket Zn -ionként vagy komplex vegyületek formájában veszik fel. A cink fontos szerepet játszik a nitrogén-anyagcserében, növényi hormonok szintézisében. Részt vesz különböző enzim komplexek kialakításában, és enzimek aktivátoraként is működik. A Zn -ion felvételét a többi fémion jelentősen befolyásolja. Ugyanez az antagonista hatás figyelhető meg a foszforral szemben is. Magas foszforellátottság esetén Zn-hiány észlelhető, főként meszes talajokon.

Hiánya
Hiánytüneteként megfigyelhető a levelek erek közti klorózisa, majd a szövetek teljes elhalása. Gyakori az ún. rozettásodás a csokros levélállás következtében. 
Cinkhiány a talajban általában a kedvezőtlen felvételi viszonyok és a foszfortúlsúly következtében lép fel. Kijuttatása talaj- és permettrágyázással egyaránt megoldható.

Felesleg
A Zn-többlet tünetei hasonlóak a Fe-, illetve Mn-hiány tüneteihez, de a klorózis nemcsak a fiatal leveleken jelentkezik. A növény visszamarad a növekedésben, és végül elpusztul. Jellemző a levelek vörösesbarna vagy sárgásbarna elszíneződése

Réz(Cu) 
A növények Cu -ionként veszik fel a talajból, de kisebb mennyiségben különböző szerves komplexek formájában is képesek felvenni. Más kationok jelenléte befolyásolhatja a rézfelvételt. 
A réz fontos szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a szénhidrát-anyagcserében, részese a fotoszintetikus elektrontranszportnak. Számos enzim katalizálásában nélkülözhetetlen.

Hiánya

Hiánya esetén a levelek szürkés zöldek lesznek vagy kifehérednek. A klorózis mindig a fiatal leveleken jelentkezik először. A növény növekedése lelassul, lankadttá válik. Hiánytüneteivel elsősorban nagy szervesanyag-tartalmú talajokon, rézhiányos homokos talajokon, illetve karbonátos talajokon találkozhatunk. Kezelésére talaj- és lombtrágyázást egyaránt alkalmazhatunk.

Felesleg
Erősen savanyú talajok esetében nő az oldható réztartalom, itt előfordulhat rézfelesleg, illetve toxicitás. A rézfelesleg tünetei hasonlóak a Fe-hiány tüneteihez. A gyökér növekedése gyenge, színe elsötétül, a gyökércsúcsok elhalnak. A fiatalabb levelek erős sötétzöld színűek lesznek.

Mangán (Mn)
Hiánya gyakori benti termesztésnél. A mangán összekapcsolódott a oxidációval és a redukcióval, valamint közreműködik a fotoszintézis elektron transzportjában. Ez az elem számos enzimet aktivizál és alapvető szerepet tölt be a kloroplaszt membrán rendszerben. Hozzájárul a nitrogén felhasználáshoz a vassal a klorofill képződésben.
Hiánya
Először a fiatal leveleken jelentkezik. A levélerek között sárgulni kezdenek, míg az erek zöldek maradnak. Az idősebb levelek felé halad, ahogy fokozódik a hiány. Nekrotikus foltok jelennek meg számos érintett levélen, amik halvánnyá válnak majd lehullanak. Törpe növésű marad a növény és meghosszabbodik a kifejlődése. Komolyabb hiánynál a magnéziumhiány súlyosabb esete mutatkozik.
Felesleg
A fiatal és az újabb levelek klorotikusak, narancstól a vörösig vagy rozsdásbarna színű pöttyök keletkeznek. Szövetkárosodás jelentkezik a fiatal leveleken, mielőtt átterjedne a z idősebbekre is. Lelassul a növekedés és az életereje eltűnik. A toxikusság keveredik az alacsony páratartalommal, ugyanis több mangán felvételét engedi. Valamint az alacsony pH is szerepet játszik benne. Vas és cinkhiányt okoz a felhalmozódása.

Bór (B)
Általában nem okoz problémát, de elérhetőnek kell lennie a növény kezdeti életében. Bór hiány ritkán alakul ki indoor-ban. A bór valami olyasmi, mint egy biokémiai rejtély. Tudjuk, hogy segíti a kálcium felvételt és számos növényi funkcióban még. A tudósoknak bizonyítékaik vannak arra, hogy a bór segít a szintézisekben, alapja a nukleinsavnak(RNA). Erősebb bizonyíték van, hogy támogatja szintén a sejtosztódást, differenciálódást, kifejlődést és a légzést, valamint egy láncszeme a pollen termékenyítésének.
Hiánya
A szárcsomó és a gyökércsomók abnormálisan növekednek. Néha a gyökérvégek elszíntelenednek, megdagadnak és megáll a növekedése. A növekedési csúcsok megégnek és összekeverhetjük a túl közeli HID lámpák okozta égéssel. Az első levelek megvastagodnak és törékennyé válnak, a hajtáscsúcsok eltorzulnak és/vagy sötétté válnak, amit később alacsony növésű hajtás követ. Ha komolyabb a hiány, akkor a növekedési csúcsok elhalnak és a levélélek elszíntelenednek és elhalnak. Nekrotikus foltok jelennek meg a levélerek között. A gyökerek belül néha puhává válnak, ami kitűnő a rothadáshoz és a betegségekhez.
Felesleg
Először a levélcsúcsok elsárgulnak, majd a levélélek elhalnak a levél közepe felé. Miután a levelek elsárgultak, lehullanak. Kerüljük a bórsav bázisú rovarölők nagy mennyiségű

Molibdén (Mo)
Ritkán fordul elő hiánya. A molibdén az egyik része a két nitrátból ammóniumot előállító fő enzimrendszernek. Ezt a szükséges elemet kis mennyiségben használja fel a növény. Legaktívabb a gyökerekben és a magokban.
Hiánya
Ennek a mikroelemnek a hiánya szinte soha sem alakul ki kenderben. Hiánya a nitrogénhiányt segíti elő. Először az idősebb és középkorú levelek válnak sárgává, és néhány erek közötti klorózis tünetét mutatja. Majd a levelek folytatják a sárgulást és felfelé vagy lefelé álló levélszéleket mutat a hiány következtében. Akut hiánynál a levelek néhányszor megcsavarodnak, elhalnak vagy ledobódnak. Törpe növésű marad. Savas táptalajban a legrosszabb.
Felesleg
Nem jellemző, de a réz és vas hiánytünetekhez hasonló.

Klór (Cl)
Számos vízhálózatban megtalálható. A Cannabis alacsony klór toleranciával rendelkezik. Általában nem alkotórésze a műtrágyáknak és szinte soha sincs belőle hiány. Klorid formájában alapvető a fotoszintézis, a gyökér és a levél sejtosztódás számára. Valamint növeli a sejtekben az ozmózisnyomást, ami nyitja és zárja a sztómákat, hogy szabályozza a növény párologtatását a szöveteken át.
Hiánya
Nem szokványos. A fiatal levelek kifakulnak és elhervadnak, a gyökér zömökké válik. Ahogy kialakul a hiány, a levelek klorotikussá és karakteres barnává válnak. A gyökerek vége megvastagszik és rövidek maradnak. Megjegyzés: Mindkét problémának(hiány és túladagolás) ugyanaz a jele: Barnás színű levelek.
Felesleg
A fiatal levelek égett levélszélűek és csúcsúak lesznek. A nagyon fiatal növények a legsérülékenyebbek. Később a tünetek kiterjednek a teljes növényre. A sárgásbarnás levelek kisebbek és lassabban fejlődnek.
Megjegyzés
Ahhoz hogy mérgezés alakuljon ki nagyon tömény klóros víz szükséges. Ezért kint kell hagyni a vizet egy éjszakára és néha megkeverni. A klór elpárolog és eltűnik az atmoszférában. Ezt a vizet használjuk a tápoldatozásnál vagy csak simán öntözéshez.

Kobalt (Co)
Ezt a tápanyagot ritkán említik meg, mint szükséges elemet a növekedéshez, és a legtöbb műtrágya nem tartalmaz kobaltot. Benti körülmények között soha sincs kobalthiány. Számos hasznos baktérium számára létfontosságú, valamint szükséges a nitrogén abszorpciójához. Egyes tudományos bizonyítékok pedig azt mutatják, hogy ez az elem szerepet játszik az enzimek összekapcsolódásánál, hogy aromás elegyeket alkossanak. Kis mértékben pedig növeli a nitrogén megkötést.
Hiánya
Hiányánál nitrogén probléma mutatkozik. (Nem lehet felvenni a nitrogént.)

Szilícium (Si)
A legtöbb talajban, vízben elérhető és amennyire tudjuk, nem okoz semmilyen problémát mind a hiánya vagy túladagolása kendernél. Szilikon-sav formájában veszik fel a növények. Hozzájárul a vas és mangán szintentartásához. Főleg az epidermális sejtfalban fordul elő, hidratált amorf szilikátként. Más sejtek falába is szintén beépül. Megfelelő és oldható szilikon garantálja az erősebb sejtfalat, amik jobban ellenállnak a kártevőknek és növelik a meleg és aszály toleranciát.
Hiánya
Számos gyümölcs termését csökkenti és az új levelek deformálódását okozza.
Megjegyzés
A kártevőknek és a betegségeknek nehezebb a bejutása azokba a növényekbe, amelyeket előzőleg egy szilícium alapú rovarriasztóval fújtak be.
Fluor (F)
Néhány vízrendszer tele van fluorral. Ha felhalmozódik mérgezővé válhat. Már volt rá eset, hogy a fluor túladagolása vagy hiánya problémát okozott benti termesztésnél.
Nikkel (Ni)
Enzimekhez van szükség nikkelre, hogy lebontsa és felhasználja a nitrogént a karbamidból. Fontos a vas abszorpcióhoz. Ritkán van hiány belőle és általában más elemek hiányával kombinálódik, főleg nitrogénnel. Azonban ipari szennyezés következtében felhalmozódhat. Ekkor gátolja a növekedést és klorózist, esetleg nekrózist okoz. Hátrányosan befolyásolja a vízháztartást.
Nátrium (Na)
Egyike a problémás elemeknek. Egy kicsi is jelentős belőle. A gyökerek nagyon gyorsan felveszik kis mennyiségben 50ppm. Képes blokkolni más tápelemeket, így számos tünetet okoz. Ha klórral vegyül konyhasót kapunk, ami a legrosszabb só a növény számára. Győződjünk meg róla, hogy a locsolóvíz nem tartalmaz 50ppm-nél több nátriumot. Minél kevesebb, annál jobb.
Szelén (Se)
A növények szelenát vagy szelenit formában veszik fel. Megemlítendő, hogy amikor foszfát halmozódik fel a talajban, és ez károsan befolyásolná a növényt, amennyiben van felvehető szelén is, akkor csökkenti a foszfátok felvételét, így serkenti a növekedést.
Króm (Cr)
Gyakori elem vizekben és talajokban. Koncentrációtól függ hatása, így felhalmozódva káros, hiánya viszont nem ismert, mivel mindig található elég belőle.
Megjegyzendő, hogy raktározódik a növényekben, valamint állati és emberi fogyasztásnál pedig segít az inzulin szint kontrollálásában.
Vanádium (V)
Egyes algákban a pozitív töltésű vanádium serkent a növekedést, azonban ez nem általánosítható minden növénynél.
A negatív töltésű viszont hátrányosan befolyásolja a növényeket.
Alumínium (Al)
5,5-ös pH érték alatt válik felvehetőbbé. Főleg felhalmozódása történik. Gátolja a gyökérképződést, a szárnövekedést, befolyásolja a vízháztartást. Egyes esetekben bór hiánytünetek jelentkezhetnek.
 

vissza a menüben