N�V�NYV�DELEM: A K�ROKOZ�K, K�RTEV�K �S GYOMN�V�NYEK ELLENI V�DEKEZ�S

N�h�ny gondolat a n�v�nyek permetez�s�r�l:

A n�v�ny vegyszer �rz�kenys�g�re: figyelj�nk oda a permetez�skor.  Ezen az �rtem van amelyik n�v�ny pl. a r�zre

            �rz�keny (szilva barack) van ami a k�nre �rz�keny(sz�l�k�z�l a Otell�)

         Keverhet�s�g   nagyon fontos, mert ha nem keverhet�k, egyik szer t�nkre teszi a m�sikat, esetleg az eg�sz kever�ket is.

        kritikus esetbe ak�r perzsel�st is okozhat. Ez�t t�j�koz�dni kell a keverhet�s�gr�l, 3 szern�l  t�bbet nem tan�csos keverni.

        A kezel�sek sor�n a n�v�nyv�d� szerekhez gyakran kever�nk egy�b (nedves�t�, tapad�s-�s hat�sfokoz�) k�sz�tm�nyeket,

         illetve lombtr�gy�kat is. A permetez� szerek kever�sekor sokszor m�r az is csoda, ha a permetl�tart�lyban csom�mentes,

       le�leped�sre nem hajlamos levet kapunk. Rengeteg  enged�lyezett k�sz�tm�ny van ma forgalomban,  a permetez� szerek 

        keverhet�s�g�t a nagy v�laszt�k, valamint a gyakori v�ltoz�s miatt, ma m�r lehetetlen t�bl�zatba foglalni. 

N�h�ny szempontra azonban �rdemes figyelni, hogy elker�lj�k a v�gzetes hib�kat:

1. A v�z kem�nys�ge: permetl� k�sz�t�s�hez az es�v�z vagy l�gy�tott, (�lep�tett) v�z alkalmas.

2. A v�z h�m�rs�klete:  15-21 C-fok k�z�tti legyen, hideg v�zben ugyanisnehezen old�dnak a vegyszerek �s m�s anyagok.

3. A permetl�-koncentr�ci�: �sszess�g�ben 4-5 %-n�l ne legyen t�bb a vegyszer, mert az oldott r�szecsk�k egym�sra kedvez�tlen�l hatnak.

4. A kever�si sorrend: el�sz�r a por alak�, majd a foly�kony halmaz�llapot�, v�g�l pedig a permettr�gy�k �s tapad�sfokoz� szerek ker�ljenek a tart�lyba.

5. A t�rzsoldat: felhaszn�l�s el�tt minden szert k�l�n ed�nyben, kis mennyis�g� v�zzel,  csom�mentesre keverj�nk el, majd sz�r�n kereszt�l

      �nts�nk a permetez� tart�lyba.

6. Lemos�szerek: Az �gynevezett lemos�szereket (Tiosol, Nevik�n, Bord�il�, Bord�ipor, Vegesol, Vektafid, stb.) sem egym�ssal, sem pedig m�s

     n�v�nyv�d� vagy hat�sfokoz� szerrel  nem lehet keverni! A t�m�nys�gre ezekn�l is oda kell figyelni.

A fel nem haszn�lt bekevert vegyszert min�l el�bb haszn�ljuk fel mert t�nkremegy.

     A  megadott t�m�nys�get haszn�ljuk, mert perzselhet a t�m�nyebb, a h�gabb pedig nem el�g hat�sos.

         A lobtr�gya is permetszer csak az m�s hat�anyagokat tartalmaz (t�pelemeket) a kever�sn�l ezt is figyelembe kell venni.

     Fontos mikor permetez�nk: melegbe m�g az egy�bk�nt nem perzsel� permetszer is perzsel�st okozhat. A nagy cseppek

         napon nagy�t�k�nt �gethetik a leveleket ,egy�bk�nt is min�l egyenletesebben fedje a permet a n�v�nyt, mert �gy hat�sosabb,

          ezt nagyon apr� k�dszer� permettel �s tapad�sfokoz�val �s ir�ny�tott alulr�l fel�lr�l v�gzett sz�r�ssal �rhetj�k el.

          Term�szetesen a jobb min�s�g� permetez�fej, vagy a motoros permetez� az igazi .

         Ha f�j a sz�l permetez�skor elf�jja a permetet esetleg pont az arcunkba. Ha permetez�s ut�n r�ered az es� lemoshatja a

         permetszert  1-2 �ra sz�rad�s ut�n m�r kisebb a lemos�s es�lye.

A n�v�nybetegs�gek kialakul�s�t t�bb k�rokoz� is okozhatja. A k�ros�t�kat k�l�nb�z� csoportba sorolhatjuk.

1. K�rtev�k: rovarok, fon�lf�rgek, gerincesek

2. K�rokoz�k: gomb�k, bakt�riumok, v�rusok

3. Gyomn�v�nyek: a kult�rn�v�nyek k�z�tt tal�lhat� konkurens n�v�nyek, melyet nem  sz�nd�kosan termeszt�nk.

A n�v�nyv�d� szerek term�szetes eredet� vagy vegyi �ton el��ll�tott anyagok, amelyekkel a kult�rn�v�nyek, illetve a rakt�rozott mez�gazdas�gi term�kek megv�dhet�k, illetve mentes�thet�k a k�rtev�kt�l.

A permetez�szereket v�zben feloldva, permetez�g�pekkel kijuttatva haszn�lhat�k. Lehetnek foly�kony n�v�nyv�d� szerek, por alak�ak, �jabban haszn�latos a WGformul�ci� (Ezek v�zben old�d� granul�tumok, n�melyeknek a csomagol�sa is felold�dik, ami az�rt el�ny�s mert az ember nem ker�l direkt kontaktusba a peszticiddel.) A poroz�szereket k�zvetlen�l por alakban kell kijuttatni, pl. Etiol prah (malation). A f�st�l�szerek z�rt termeszt�berendez�sekben haszn�lhat�k, ahol a f�st kifejtheti hat�s�t. A granul�tumok G jelz�st viselnek, pl. Galition G-5 (fenitrotion+malation), Foksim G-5 (foksim), Basamid granulat (dazomet). Ezek f�k�nt rovar�l�k.

A n�v�nyv�d�szerek  egy r�sze szabadon forgalmazhat�, III. kateg�ri�j� , amelyeket b�rki megv�s�rolhat. Ennek ellen�re a legnagyobb k�r�ltekint�ssel kell b�nni vel�k. Az I. �s II. kateg�ri�s k�sz�tm�nyekhez kiz�r�lag a k�l�n erre jogos�t� enged�ly birtok�ban lehet hozz�jutni. A h�zikerti szereket b�rki megv�s�rolhatja, �gy olyan is, aki a n�v�nyv�d� szerekr�l �s alkalmaz�sukr�l a legalapvet�bb ismeretekkel sem rendelkezik.

A forgalomba hozhat� szereket szigor� rendeletek szab�lyozz�k. Ennek megfelelve j� p�r k�sz�tm�ny forgalmaz�s�t felf�ggesztett�k.  Az �jonnan enged�lyezett �s betiltott szerek list�j�t �ltal�ban az �v v�g�n a szaklapok k�zlik. Mi�rt is van olyan sok szer forgalomban? A sz�mos ok k�z�l a legjellemz�bb, hogy a k�rtev�k �s k�rokoz�k egyre alaposabb megismer�se az �vek sor�n lehet�v� tette, hogy az univerz�lis szerek (pl. r�zg�lic) helyett a gy�rt�k a k�ros�t�k �letm�dj�hoz �s tulajdons�gaihoz jobban igazod�, szelekt�vebb szereket k�sz�tsenek. A n�v�nyv�d� szer gy�rt�s sor�n is mindink�bb t�rekszenek a k�rnyezet �s a felhaszn�l� lehet� legnagyobb fok� k�m�l�s�re.  A korszer� n�v�nyv�d� szerek csup�n egy bizonyos kult�r�ban, egy bizonyos k�ros�t� vagy k�ros�t� csoport ellen hat�konyak. Nem puszt�tj�k el a hasznos �l�l�nyeket, �gy a k�rtev�-mentes�t�sben nagy szerepet j�tsz� term�szetes ellens�geket sem. Az �j n�v�nyv�d� szerek megjelen�se azonban nem minden esetben szor�tja ki a r�gi, j�l bev�lt k�sz�tm�nyeket. A k�sz�tm�nyek betilt�s�ra akkor ker�l sor, ha bebizonyosodik, hogy hosszabb vagy r�videbb t�von k�ros�tj�k az emberi eg�szs�get �s az �l� k�rnyezetet, vagy �ppen nem felel meg az egyre szigorod�bb nemzetk�zi k�vetelm�nyeknek. Egy-egy szert maga a gy�rt� is kivonhat a forgalomb�l. A n�v�nyv�d� szerek sz�m�t az is n�veli, hogy azonos hat�anyag�, ugyanarra a c�lra haszn�lhat� k�sz�tm�ny t�bb n�ven van forgalomban, mert m�s a gy�rt�ja. El�fordulhat az is, hogy az eddig �tl�tsz� folyad�kk�nt ismert szer a k�vetkez� sz�ll�tm�nyban m�r esetleg sz�nes lesz. Ennek az az oka, hogy a gy�rt� m�s viv�- vagy seg�danyagot kevert a v�ltozatlan koncentr�ci�ban �s min�s�gben jelenl�v� hat�anyaghoz.

Formul�k
A n�v�nyv�d� szer m�rkaneve mellett a legt�bb esetben tal�lhat� egy sz�m �s/vagy egy egy-k�t bet�s jel�l�s (pl. Actara 25 WG). A sz�m azt mutatja, hogy h�ny milyen ar�nyban tartalmazza a k�sz�tm�ny a hat�anyagot (az Actara eset�ben 25% tiametoxam). Ez a felhaszn�l� sz�m�ra t�j�koztat� jelleg� inform�ci�, a sz�munkra sz�ks�ges permetl�sz�ks�glet kisz�m�t�s�n�l nem kell figyelembe venn�nk. A bet�jel�l�s a szer formul�j�ra utal, amely az angol elnevez�s r�vid�t�se. Ezek a k�vetkez�k lehetnek:

E=emulzi�,
EC=emulzi� koncentr�tum,
S=szuszpenzi�,
SC=szuszpenzi� koncentr�tum,
CS=szuszpenzi� koncentr�tum,
SP=v�zoldhat� por,
L=folyad�k,
WP=v�zben diszperg�lt por,
WSC=v�zben oldott koncentr�tum,
D=poroz�szer,
DP=por alak� permetez�szer,
WG=granul�tum.

Hat�smechanizmus

Az �jabban a n�v�nyv�d� szerek csomagol�s�n nem kell felt�ntetni a k�sz�tm�nyek hat�smechanizmus�t, ennek ellen�re j�, ha tiszt�ban vagyunk vele:

 Kontakt hat�s� n�v�nyv�d� szer: A kontakt, azaz fel�leten hat� n�v�nyv�d� szerek a n�v�ny felsz�n�n fejtik ki hat�sukat, a n�v�ny nedvkering�s�be nem ker�lnek be (pl. piretroidok)

 Sziszt�mikus (felsz�vod�) n�v�nyv�d� szer: A sziszt�mikus, azaz felsz�v�d� n�v�nyv�d� szerek bejutnak, �s a nedvkering�s r�v�n mozognak a n�v�nyben (pl. egyes szerves foszforsav�szterek)

 M�lyhat�s� n�v�nyv�d� szer: A m�lyhat�s� (lokosziszt�mikus) n�v�nyv�d� szerek bejutnak a n�v�ny egyes sz�veteibe, de a nedvkering�ssel nem v�ndorolnak (pl. Flumite atka�l� szer, Zolone

L�nyeges k�rd�s a felhaszn�lt v�zmennyis�g meghat�roz�sa. Praktikusan min�l kevesebb v�zbe keverve juttatjuk ki a szereket, ann�l gyorsabban v�gz�nk – de ez nem mindig c�lravezet�. A szerek hat�sa akkor lesz �rt�kelhet�, ha a hat�anyag megfelel� koncentr�ci�ban, �s min�l egyenletesebb eloszl�sban ker�l a levelekre. Kokt�l k�sz�t�sekor (amikor t�bb szert egy menetben permetez�nk ki) n� az oldat koncentr�ci�ja, ami sz�ls�s�ges esetben a permetez� f�v�k�j�nak az eldugul�s�t eredm�nyezheti. De nem ez az egyetlen hibalehet�s�g. A felsz�v�d� (szisztemikus) k�sz�tm�nyek nem tudnak a n�v�nybe bejutni, ha a cseppek id� el�tt besz�radnak. E sz�rad�si folyamatot gyors�tja, ha t�l t�m�ny oldatot k�sz�t�nk, de az is, ha a cseppeket t�l apr�ra porlasztjuk. Az apr�ra porlasztott permetl� kis cseppjei ide�lisak, mert egyenletesebben fedik a levelet, �m a kisebb cseppeknek nagyobb a fajlagos fel�lete, �gy k�nynyen p�rolognak m�g a n�v�nyre-jut�sig is. Itt az optim�lis k�z�putat kell megtal�lnunk: min�l egyenletesebb legyen a csepp-elrendez�d�s, de ne sz�radjon meg id� el�tt a permet a n�v�nyen

Hat�suk szerint vannak:
- gomba�l� szerek (fungicidek)
- rovar�l� szerek (inszekticidek)
- atka�l� szerek (akaricidek)
- csiga�l� szerek (molluszkicidek)
- r�gcs�l��rt� szerek (rodenticidek)
- talajfert�tlen�t�, fon�lf�reg�rt� szerek (nematocidek)
- gyom�rt�szerek (herbicidek)
- fasebkezel� szerek

Egy�b szerek:
- riaszt�anyagok (repellensek)
- csalogat�anyagok (attrakt�nsok)
- sterilez� anyagok (kemosteril�nsok)

A n�v�nyv�d� szerek alkalmaz�sa sor�n nagy figyelmet kell ford�tani a k�rnyezetre �s k�zvetlen�l, vagy k�zvetve az emberre tett mell�khat�saikra. 
A korszer� n�v�nyv�d� szerekkel kapcsolatban fontos k�vetelm�ny, hogy a term�szetben r�vid id� alatt �rtalmatlan anyagokra bomoljanak.

Gomba�l� szerek  (fungisztatikus, fungicid)

Olyan szerves vagy szervetlen n�v�nyv�d� szerek, amelyek a fitopatog�n gomb�k fejl�d�s�t g�tolj�k (fungisztatikus) vagy azokat teljesen el is puszt�tj�k (fungicid). Ide tartoznak az �llatokra vagy az �lelmiszerekre �rtalmas gomb�k elpuszt�t�s�ra haszn�lt szerek is. 

T�bbf�le szempont szerint csoportos�that�k.

 Felhaszn�l�sm�d szerint:1, Lev�lre juttatva 2, Talajba juttatva 3, Cs�v�z� szerk�nt

  Hat�sm�d szerint:

1, V�d� protekt�v hat�s:  A hat�anyag a sp�r�ba beker�lve megakad�lyozza a sp�r�t a cs�r�z�sban, elpuszt�tja azt. A kontakthat�s� szerek csak ilyen hat�ssal  rendelkeznek.   A v�d�r�tegnek a fert�z�s ideje alatt akt�vnak kell lennie.
2,  Gy�gy�t�, kurat�v hat�s: Az inkub�ci�s id� alatt hatnak, amikor a gomba m�r bejutott a n�v�nyi sz�vetbe. M�lyhat�s�, vagy lokoszisztemikus szerek �s a szisztemikus szerek ilyenek.
3,  Teljesen elpuszt�t� eradikat�v hat�s A sp�r�kat �s a mic�liumokat is elpuszt�tja, megsz�nteti a m�r megl�v� fert�z�seket Transzlok�l�d� sziszt�mikus szerek.

Hat�shely szerint: T�bb hat�shely�ek: Nem, vagy alig szelekt�vek, sz�mos l�tfontoss�g� enzimet g�tolnak, stb.
                              Speci�lis vagy egy hat�shely�ek Szelekt�vebbek, fontos sejtkomponenshez specifikusan tudnak k�t�dni, stb.)

Rovarirt� szerek  (inszekticidek)

Olyan szerves vagy szervetlen n�v�nyv�d� szerek, amely a k�rt�kony rovarokat elpuszt�tj�k. 
T�bbf�le m�don csoportos�that�k.

Eredet�k szerint: Term�szetes:1, N�v�nyi eredet� 2, �llati eredet� 3,  �sv�nyolaj tartalm�
                             Mesters�ges:  1,Szervetlen hat�anyag� 2,Szerves hat�anyag�

Alkalmaz�sm�d szerint:1, Lev�l 2,Vet�magkezel� – cs�v�z� 3,Talajfert�tlen�t�k 3, Rakt�rban, �vegh�zban haszn�latosak

K�rtev�vel val� �rintkez�s alapj�n:  K�zvetlen kontakt idegm�rgek, gyomorm�rgek, l�gz�si m�rgek
                                                          K�zvetett m�rgez�s, ha a k�rtev� t�pl�l�k�t, k�rnyezet�t m�rgezik. 

Hat�sm�djuk, �lettani hat�suk alapj�n: Neurotoxinok
                                                               Rovarok fejl�d�s�t befoly�sol�anyagok
                                                               Magatart�st befoly�sol� szerek
                                                             T�pl�lkoz�st �s pet�z�st g�tl� anyagok
                                                              Szexferomonok csalogat�anyagok),riaszt�anyagok

Leggyakrabban szintetikus szerves oldatok permet form�j�ban (pl. szerves foszforsav-�szterek), de alkalmazhat�k granul�tum vagy por form�j�ban is. 
Jelenleg fenntart�sokkal viseltetnek e szerekkel szemben, mert ezek, bel�pve az �leleml�ncba, k�ros hat�ssal lehetnek az �l�vil�gra, tal�n az emberre is. 
A DDT volt az egyik leggyakrabban haszn�latos rovarirt� szer a h�bor� ut�ni id�szakban. Ma m�r tiltott.

Atk�k

- Az atk�k szabad szemmel nem l�that� apr� rovarok. Sz�r�-sz�v� sz�jszerv�k van. A kifejlett egyedek nyolcl�b�ak. Sok faj csak a b�r�n l�legzik. K�l�nf�le n�v�nyi �s �llati anyagok nedveinek kisz�v�s�val t�pl�lkoznak.Gyakoriak a f�ldben �l� fajok. Sz�muk 1 m2-en t�bb ezer is lehet.

Atka�l� szerek (akaricidek)

Az akaricidek lehetnek speci�lis akaricidek, atka�l� mell�khat�s� inszekticidek �s atka�l� mell�khat�s� fungicidek.

A speci�lis atka�l�k gyakran csak az atk�k k�l�nb�z� fejl�d�si f�zisaira hatnak: toj�s, l�rva, nimfa, feln�tt egyed. .  P�ld�k: Nissorun (hexitiazox), Omite (propargit).Az atka�l�ket egy szezonban 1-2-szer haszn�ljuk, mert az atk�k hamar alkalmazkodnak (rezisztens� v�lnak) �s akkor m�r hat�stalan a vegyszer

Az atka�l� mell�khat�s� rovar�l�knek atkagy�r�t� hat�suk van. P�ld�k: Talstar (bifentrin), Malation(malation), Tionex (endosulfan).

Az atka�l� mell�khat�s� gomba�l�knek atkagy�r�t� hat�suk van. P�ld�k: Karathan (dinokap), k�ntartalm� gomba�l�k.

K�l�n az atka�l� szerekr�l itt

P�r atka�l�r�l r�viden:

A Floramite� 240 SC nagyon hat�kony szelekt�v atka�l�szer, kontakt hat�sm�dja egyed�l�ll� az atka�l�szerek k�z�tt. Az atk�k szervezet�ben az inger�let �tvitel�re hat az idegek �s az izmok k�z�tt, ami idegrendszeri hiperaktivit�shoz vezet. A kezel�s ut�n kb. 3 �ra eltelt�vel az atk�k hiperakt�vv� v�lnak �s t�bb� nem t�pl�lkoznak. Ez�rt a mozg�suk fokozatosan lelassul �s legk�s�bb 3-4 nap m�lva elpusztulnak. A k�z�ns�ges tak�csatka eset�n , valamennyi fejl�d�si �llapot – pete, l�rva, nimfa �s im�g� – ellen hat�sos.

A Magus� 200 SC kiv�l� tagl�z� �s hossz� hat�startam�, (j� id�z�t�ssel40-60 napos atkav�delmet biztos�t) kontakt gyomorm�reg t�pus� akaricid. Haszn�lhat� a leggyakoribb atkak�rtev�k ellen , a piros tak�csatk�k, a k�tfoltos tak�csatk�k, valamint a lev�latk�k �s gubacsatk�k ellen.Az atk�k valamennyi fejl�d�si alakj�t - bele�rtve a ny�ri toj�sokat is - hat�konyan elpuszt�tja. Mell�khat�sa kiterjed a lev�ltet�, liszteske, lev�lbolha �s tripsz fajokra is.A Magus 200 SC ugyanakkor szelekt�v a hasznos rovarokra, megk�m�li a ragadoz� atk�kat �s m�s hasznos �l� szervezeteket.Egy veget�ci�s id�szakban nem javasolt a t�bbsz�ri felhaszn�l�sa, a rezisztencia kialakul�sa miatt.

Az Omite� 57 E els�sorban ny�ri atka�l� szer, mert olyankor is kifejti a hat�s�t, amikor a magas h�m�rs�klet miatt m�s k�sz�tm�nyek hat�konys�ga lecs�kken. Kontakthat�sa mellett, magasabb h�m�rs�kleten a g�ztenzi�s hat�sa is �rv�nyes�l.Az Omite 57 E atka�l� szer a fitof�g atk�kat minden akt�v fejl�d�si szakaszukban elpuszt�tja. G�tolja a l�rv�k kikel�s�t is a lerakott toj�sokb�l. Olyan esetekben is hat�konyan alkalmazhat�, amikor m�s atka�l� szerekn�l m�r a rezisztencia jelei tapasztalhat�k.Az Omite 57 E megk�m�li a ragadoz� atk�kat �s m�s hasznos �l� szervezeteket, valamint a m�hekre is vesz�lytelen.

 Sanmite 20WP  Nedves�thet� por (WP). Atka�l� szer, mely az �sszes fejl�d�si alak ellen haszn�lhat� (toj�s, l�rva, nimfa, im�g�). Kontakt, tagl�z�, de hossz� hat�startam� atka�l�. Mitokondri�lis l�gz�sg�tl�.A kezel�st az atk�k �ttelelt nemzed�k�nek aktiv�l�d�sakor vagy I. nemzed�k�nek t�meges l�rvakel�sekor kell elv�gezni. A k�sz�tm�ny hat�startama hossz�, ez�rt a veget�ci�s id�szak alatt 1, maximum 2 v�dekez�s indokolt.  A kell� hat�konys�g el�r�s�hez a permetl� koncentr�ci�ja 0,05% alatt nem lehet. �vegh�zi molytetvek elleni kezel�st alacsony im�g� egyedsz�mn�l kell  elv�gezni. Sz�lesatka-fert�z�skor  2 kezel�s sz�ks�ges, 3–5 napos  id�k�z�kkel. A Sanmite 20 WP hat�startama hossz� (50–60 nap),  ez�rt �vi egy kezel�ssel is atkamentesen tarthatjuk az �ltetv�nyt. Amennyiben m�gis sz�ks�ges, �gy c�lszer� a m�sodik kezel�st egy m�sik k�sz�tm�nnyel elv�gezni.

NISSORUN 10 WP Atka�l�szer kiv�l� toj�s, l�rva �s nympha�l� hat�ssal. Tak�csatka fajok ellen hat�sos. Hat�startama 60-70 nap. A ragadoz� atk�kat, rovarokat, m�heket k�m�li.�vente maxim�lisan k�tszeri kezel�s aj�nlott.  v�dekez�seket az el�rejelz�sre alapozva, t�li toj�ssz�ml�l�s alapj�n, els�sorban a tak�csatk�k �ttelel� toj�sai ellen kell elv�gezni, a toj�skel�shez min�l k�zelebbi id�pontban. A k�s�bbiekben sz�ks�g eset�n a kezel�st meg kell ism�telni. A veget�ci�ban v�gzett permetez�skor c�lszer� a mozg� alakokat puszt�t� kombin�ci�s partnerrel egy�tt kijuttatni a k�sz�tm�nyt. Az �jabb kezel�skor (30-45 nap m�lva) el�gs�ges lehet csak az �j fejl�d�s� n�v�nyi r�szek permetez�se, amit el�zetes atkavizsg�lattal kell meg�llap�tani.

Flumite 200 SC k�rnyezetbar�t atka�l� permetez�szer . A k�sz�tm�ny kontakt hat�sm�ddal, �s transzlamin�ris (m�lyhat�s�) tulajdons�gokkal rendelkezik. Az atk�k valamennyi fejl�d�si alakja ellen hat�sos. A lev�l sz�vogat�sa sor�n a felsz�vott hat�anyag a l�rv�k fejl�d�s�t g�tolja, a n�st�ny atk�k term�ketlen peterak�s�t, a toj�sprodukci� cs�kken�s�t okozza. A lev�latka, gubacsatka, piros gy�m�lcsfa-tak�csatka �s k�z�ns�ges tak�csatka ellen a kezel�seket a k�rt�teli vesz�lyhelyzet ismeret�ben (el�rejelz�sre alapozva) kell elv�gezni tavasszal 2-3 kisleveles �llapotban, �s ny�ron a felszaporod�s kezdet�n. Kett�n�l t�bb v�dekez�s egy szezonban a rezisztencia elker�l�se miatt nem aj�nlatos. 

ORTUS 5 SCTak�csatk�k �s lev�latk�k ellen javasolt . A v�dekez�seket a k�rtev� egyedsz�m�nak ismeret�ben, a n�v�ny�llom�ny rendszeres vizsg�lat�val megval�s�tott megfigyel�sekre alapozottan c�lszer� elv�gezni. A kijuttat�st a t�meges felszaporod�s el�tti id�szakban, a l�rv�k ellen aj�nlott id�z�teni.

Bio-Sect Spray szabadforgalm� szer az atk�k mellett pl. lev�ltetvek, pajzstetvek ellen is hat. 

Vertimec 1,8 EC  �s a Cascade 5 EC. II forgalmi kateg�ri�s szer. 

 Permetl�sz�ks�glet
Mit tartalmaz a n�v�nyv�d� szer csomagol�s�n tal�lhat� t�j�koztat�? A m�rkan�v �s a hat�anyag mellett minden esetben fel van t�ntetve, hogy milyen kult�r�ban, mi ellen, �s milyen d�zisban haszn�lhat�. Sajnos a nagyobb kiszerel�s� szerek doboz�n vagy zacsk�j�n a t�m�nys�g helyett sokszor a kg/ha vagy a l/ha adat szerepel. Ebb�l lehet visszasz�molni h�zikerti l�pt�kre, azaz g/m2-re. �m ebb�l m�g mindig nem der�l ki, hogy a kisz�molt mennyis�get mennyi v�zzel juttassa ki a felhaszn�l�. 
Vegy�nk egy p�ld�t! A Dimilin 25 WP gy�m�lcsmolyok ellen - a N�v�nyv�d� szerek, term�sn�vel� anyagok 2008 I. c�m� kiadv�nyban szerint - �szibarackban javasolt d�zisa 0,5 kg/ha. K�rd�s: Mennyi n�v�nyv�d� szert adagoljunk egy 10 literes permetl� tart�lyba? A sz�m�t�s m�da a k�vetkez�: Gy�m�lcs�ltetv�nyekben �ltal�ban egy hekt�rra 1000 liter v�zsz�ks�glettel sz�molhatunk. Ez azt jelenti, hogy a 0,5 kg Dimilin 25 WP 1000 liter v�zhez elegend�. 10 literhez teh�t ennek sz�zada, azaz 0,005 kg = 5 g Dimilin 25 WP sz�ks�ges. Mivel jelenleg ez a n�v�nyv�d� szer 10 g-os kiszerel�sben is kaphat�, a csomag teljes tartalma 20 liter permetl� elk�sz�t�s�hez lesz elegend�. Ez a sz�m�t�si m�d a gomba�l� szerekn�l is ir�nyad�.  Azonban a gyomirt�kn�l csak 300-400 liter v�zsz�ks�gletb�l induljunk ki! A n�v�nyv�d� szert soha ne k�zvetlen�l a permet� tart�lyba m�rj�k ki, �s ne ott keverj�k �ssze a v�zzel, m�g akkor sem, ha van a tart�lyon t�rfogatbeoszt�s! A sz�k ny�l�son kereszt�l neh�z a permetszert t�k�letesen eloszlatni, legf�k�pp akkor, ha az por alak�. A bekever�st t�rfogatbeoszt�ssal ell�tott m�r�ed�nyben v�gezz�k el!

P�r hasznos t�bl�zat a permetl� k�sz�t�sekor:

V�rakoz�si id�k
A csomagol�anyagon minden esetben felt�ntetik a munkaeg�szs�g�gyi �s az �lelmez�s-eg�szs�g�gyi v�rakoz�si id�ket, m�g akkor is, ha az nulla. A munkaeg�szs�g�gyi v�rakoz�si id� napokban fejezi ki azt az id�tartamot, amely letelte ut�n v�d�felszerel�s n�lk�l lehet az �llom�nyban dolgozni. Ez 0-8 napig terjed. Az �lelmez�s-eg�szs�g�gyi v�rakoz�si id� a permetez�s �s a betakar�t�s k�z�tt k�telez�en betartand� id�t jelenti, szint�n napokban. Ennek id�tartama 0-60 nap lehet. A h�zikerti szereknek �ltal�ban 0 vagy 2-3 nap a munkaeg�szs�g�gyi v�rakoz�si ideje. Fontos megjegyezni, hogy a 0 nap mindk�t v�rakoz�sn�l azt jelenti, hogy csak m�snap (teh�t a permetez�s napj�n m�g nem) lehet munk�t v�gezni a ter�leten, illetve betakar�tani!

T�zvesz�lyess�g �s m�regjelz�s
A csomagol�son felt�ntetik m�g a n�v�nyv�d� szer t�zvesz�lyess�gi fokozat�t �s m�regjelz�s�t. A t�zvesz�lyess�g jel�l�s�re a l�tes�tm�nyekre �s tev�kenys�gekre is vonatkoz� bet�rendszert haszn�lj�k. Ennek megfelel�en A=fokozottan t�z- �s robban�svesz�lyes, B=t�z- �s robban�svesz�lyes, C=t�zvesz�lyes, D=m�rs�kelten t�zvesz�lyes, E=nem t�zvesz�lyes. A k�sz�tm�ny m�rgez� dat�s�t a k�vetkez�k�ppen jel�lik: po. LD50 mg/kg, ahol a po=per oralis (sz�jon �t), LD=let�lis d�zis (hal�los adag). Az LD50 �rt�k a k�s�rleti �llatok (�ltal�ban patk�nyok) testt�meg-kilogrammj�ra sz�m�tott, milligrammban megadott szer mennyis�g, ami az �llatok 50%-�n�l pusztul�st okoz. Ez alapj�n a k�vetkez� kateg�ri�kba sorolj�k a n�v�nyv�d� szereket:
        

A c�mk�ken minden esetben szerepel a gy�rt�s ideje �s a lej�rat d�tuma. Csak annyi n�v�nyv�d� szert v�s�roljunk, amennyi abban az �vben elfogy. Szerencs�re ma m�r a h�zikerti szereket 10-50 grammos, illetve 10-50 milliliteres kiszerel�sben is lehet kapni. A n�v�nyv�d� szerrel szennyezett hullad�kot a nagykeresked�kh�z lehet bevinni, akik tov�bbk�ldik �rtalmatlan�t�sra. A nagyfelhaszn�l�knak a nem megfelel� elhelyez�s�rt b�ntet�st kell fizetni�k.

Keverhet�s�g
A n�v�nyv�d� szereket a legt�bb esetben tankkever�k form�j�ban alkalmazzuk. A k�sz�tm�nyek csomagol�sa azonban nem tartalmazza a k�sz�tm�nyek keverhet�s�g�t, �s minden esetben �rv�nyes szab�lyt sem lehet fel�ll�tani. Szakk�nyvek, illetve a szaklapok tartalmaznak keverhet�s�gi t�bl�zatokat. �ltal�nos szab�lyk�nt azonban elmondhat�, hogy a szuszpend�lhat� (SC, S jel�) �s emulge�lhat� (E, EC jel�), valamint a por alak� (WP) �s a foly�kony (EC, WSC) szerek, illetve a l�gos k�mhat�s� �s r�ztartalm� szerek nem keverhet�k egym�ssal. Tov�bb� h�romn�l t�bb k�sz�tm�nyt sem szabad �sszekeverni. Gyomirt� szereket se keverj�nk sem gomba, sem rovar�l� k�sz�tm�nyekkel! A tankkever�k nem t�rolhat�, azonnal fel kell haszn�lni!

�v� rendszab�lyok
A h�zikerti permetszerek �ltal�ban gyenge m�rgek, de vannak k�zt�k szerves foszforsav-�szterek �s inszekticid karbam�tok is, amelyek a felhaszn�l�ra is meglehet�sen vesz�lyesek. Ez�rt a legnagyobb el�vigy�zatoss�ggal kell b�nni vel�k. A gazd�k sokszor igen nagyvonal�ak tudnak lenni saj�t eg�szs�g�kkel szemben, �s v�d�felszerel�s n�lk�l �llnak neki a permetez�snek. M�g a h�zikertben is k�telez� a v�d�felszerel�s, optim�lis esetben a k�tr�szes v�d�ruha, -keszty�, -kalap, -csizma �s -szem�veg. Minderre k�l�n�sen a kora tavaszi, nagy v�zadaggal t�rt�n� lemos� permetez�sekn�l van nagy sz�ks�g.
Nagyon l�nyeges szab�ly m�g, hogy a permetez�s el�tt �s ut�n 8 �r�val tilos alkoholt fogyasztani! A v�rben oldott alkohol hat�s�ra a bel�legzett permetszert m�g vesz�lyesebb� v�lik a szervezet sz�m�ra. Ezen t�lmen�en tilos m�g permetl� k�sz�t�s k�zben cigarett�zni �s �tkezni is!
A n�v�nyv�d� szereket az �lelmiszerekt�l t�vol t�roljuk, lehet�leg olyan magas polcon, ahol a gyermek nem f�r hozz�. A legjobb, ha kulccsal z�rhat� helyen, z�rt szekr�nyben t�roljuk �ket. Minden eszk�zt �s m�r�ed�nyt, amit a permetez�shez, vagy ennek el�k�sz�leteihez haszn�lunk, semmi egy�b c�lra ne haszn�ljuk, �s a n�v�nyv�d� szerekkel egy�tt, egy helyen, elz�rva t�roljuk!
Lehet, hogy az ismertetett tudnival�k sokak sz�m�ra egy�rtelm�ek, de tal�n m�g nekik sem �rtott feleleven�teni a szakiskol�ban, vagy a tanfolyamon tanult ismereteket.

vissza a men�ben