NÖVÉNYVÉDELEM: A KÓROKOZÓK, KÁRTEVŐK ÉS GYOMNÖVÉNYEK ELLENI VÉDEKEZÉS

Néhány gondolat a növények permetezéséről:

A növény vegyszer érzékenységére: figyeljünk oda a permetezéskor.  Ezen az értem van amelyik növény pl. a rézre

            érzékeny (szilva barack) van ami a kénre érzékeny(szőlőközül a Otelló)

         Keverhetőség   nagyon fontos, mert ha nem keverhetők, egyik szer tönkre teszi a másikat, esetleg az egész keveréket is.

        kritikus esetbe akár perzselést is okozhat. Ezét tájékozódni kell a keverhetőségről, 3 szernél  többet nem tanácsos keverni.

        A kezelések során a növényvédő szerekhez gyakran keverünk egyéb (nedvesítő, tapadás-és hatásfokozó) készítményeket,

         illetve lombtrágyákat is. A permetező szerek keverésekor sokszor már az is csoda, ha a permetlétartályban csomómentes,

       leülepedésre nem hajlamos levet kapunk. Rengeteg  engedélyezett készítmény van ma forgalomban,  a permetező szerek 

        keverhetőségét a nagy választék, valamint a gyakori változás miatt, ma már lehetetlen táblázatba foglalni. 

Néhány szempontra azonban érdemes figyelni, hogy elkerüljük a végzetes hibákat:

1. A víz keménysége: permetlé készítéséhez az esővíz vagy lágyított, (ülepített) víz alkalmas.

2. A víz hőmérséklete:  15-21 C-fok közötti legyen, hideg vízben ugyanisnehezen oldódnak a vegyszerek és más anyagok.

3. A permetlé-koncentráció: összességében 4-5 %-nál ne legyen több a vegyszer, mert az oldott részecskék egymásra kedvezőtlenül hatnak.

4. A keverési sorrend: először a por alakú, majd a folyékony halmazállapotú, végül pedig a permettrágyák és tapadásfokozó szerek kerüljenek a tartályba.

5. A törzsoldat: felhasználás előtt minden szert külön edényben, kis mennyiségű vízzel,  csomómentesre keverjünk el, majd szűrőn keresztül

      öntsünk a permetező tartályba.

6. Lemosószerek: Az úgynevezett lemosószereket (Tiosol, Nevikén, Bordóilé, Bordóipor, Vegesol, Vektafid, stb.) sem egymással, sem pedig más

     növényvédő vagy hatásfokozó szerrel  nem lehet keverni! A töménységre ezeknél is oda kell figyelni.

A fel nem használt bekevert vegyszert minél előbb használjuk fel mert tönkremegy.

     A  megadott töménységet használjuk, mert perzselhet a töményebb, a hígabb pedig nem elég hatásos.

         A lobtrágya is permetszer csak az más hatóanyagokat tartalmaz (tápelemeket) a keverésnél ezt is figyelembe kell venni.

     Fontos mikor permetezünk: melegbe még az egyébként nem perzselő permetszer is perzselést okozhat. A nagy cseppek

         napon nagyítóként égethetik a leveleket ,egyébként is minél egyenletesebben fedje a permet a növényt, mert úgy hatásosabb,

          ezt nagyon apró ködszerű permettel és tapadásfokozóval és irányított alulról felülről végzett szórással érhetjük el.

          Természetesen a jobb minőségű permetezőfej, vagy a motoros permetező az igazi .

         Ha fúj a szél permetezéskor elfújja a permetet esetleg pont az arcunkba. Ha permetezés után ráered az eső lemoshatja a

         permetszert  1-2 óra száradás után már kisebb a lemosás esélye.

A növénybetegségek kialakulását több kórokozó is okozhatja. A károsítókat különböző csoportba sorolhatjuk.

1. Kártevők: rovarok, fonálférgek, gerincesek

2. Kórokozók: gombák, baktériumok, vírusok

3. Gyomnövények: a kultúrnövények között található konkurens növények, melyet nem  szándékosan termesztünk.

A növényvédő szerek természetes eredetű vagy vegyi úton előállított anyagok, amelyekkel a kultúrnövények, illetve a raktározott mezőgazdasági termékek megvédhetők, illetve mentesíthetők a kártevőktől.

A permetezőszereket vízben feloldva, permetezőgépekkel kijuttatva használhatók. Lehetnek folyékony növényvédő szerek, por alakúak, újabban használatos a WGformuláció (Ezek vízben oldódó granulátumok, némelyeknek a csomagolása is feloldódik, ami azért előnyös mert az ember nem kerül direkt kontaktusba a peszticiddel.) A porozószereket közvetlenül por alakban kell kijuttatni, pl. Etiol prah (malation). A füstölőszerek zárt termesztőberendezésekben használhatók, ahol a füst kifejtheti hatását. A granulátumok G jelzést viselnek, pl. Galition G-5 (fenitrotion+malation), Foksim G-5 (foksim), Basamid granulat (dazomet). Ezek főként rovarölők.

A növényvédőszerek  egy része szabadon forgalmazható, III. kategóriájú , amelyeket bárki megvásárolhat. Ennek ellenére a legnagyobb körültekintéssel kell bánni velük. Az I. és II. kategóriás készítményekhez kizárólag a külön erre jogosító engedély birtokában lehet hozzájutni. A házikerti szereket bárki megvásárolhatja, így olyan is, aki a növényvédő szerekről és alkalmazásukról a legalapvetőbb ismeretekkel sem rendelkezik.

A forgalomba hozható szereket szigorú rendeletek szabályozzák. Ennek megfelelve jó pár készítmény forgalmazását felfüggesztették.  Az újonnan engedélyezett és betiltott szerek listáját általában az év végén a szaklapok közlik. Miért is van olyan sok szer forgalomban? A számos ok közül a legjellemzőbb, hogy a kártevők és kórokozók egyre alaposabb megismerése az évek során lehetővé tette, hogy az univerzális szerek (pl. rézgálic) helyett a gyártók a károsítók életmódjához és tulajdonságaihoz jobban igazodó, szelektívebb szereket készítsenek. A növényvédő szer gyártás során is mindinkább törekszenek a környezet és a felhasználó lehető legnagyobb fokú kímélésére.  A korszerű növényvédő szerek csupán egy bizonyos kultúrában, egy bizonyos károsító vagy károsító csoport ellen hatékonyak. Nem pusztítják el a hasznos élőlényeket, így a kártevő-mentesítésben nagy szerepet játszó természetes ellenségeket sem. Az új növényvédő szerek megjelenése azonban nem minden esetben szorítja ki a régi, jól bevált készítményeket. A készítmények betiltására akkor kerül sor, ha bebizonyosodik, hogy hosszabb vagy rövidebb távon károsítják az emberi egészséget és az élő környezetet, vagy éppen nem felel meg az egyre szigorodóbb nemzetközi követelményeknek. Egy-egy szert maga a gyártó is kivonhat a forgalomból. A növényvédő szerek számát az is növeli, hogy azonos hatóanyagú, ugyanarra a célra használható készítmény több néven van forgalomban, mert más a gyártója. Előfordulhat az is, hogy az eddig átlátszó folyadékként ismert szer a következő szállítmányban már esetleg színes lesz. Ennek az az oka, hogy a gyártó más vivő- vagy segédanyagot kevert a változatlan koncentrációban és minőségben jelenlévő hatóanyaghoz.

Formulák
A növényvédő szer márkaneve mellett a legtöbb esetben található egy szám és/vagy egy egy-két betűs jelölés (pl. Actara 25 WG). A szám azt mutatja, hogy hány milyen arányban tartalmazza a készítmény a hatóanyagot (az Actara esetében 25% tiametoxam). Ez a felhasználó számára tájékoztató jellegű információ, a számunkra szükséges permetlészükséglet kiszámításánál nem kell figyelembe vennünk. A betűjelölés a szer formulájára utal, amely az angol elnevezés rövidítése. Ezek a következők lehetnek:

E=emulzió,
EC=emulzió koncentrátum,
S=szuszpenzió,
SC=szuszpenzió koncentrátum,
CS=szuszpenzió koncentrátum,
SP=vízoldható por,
L=folyadék,
WP=vízben diszpergált por,
WSC=vízben oldott koncentrátum,
D=porozószer,
DP=por alakú permetezőszer,
WG=granulátum.

Hatásmechanizmus

Az újabban a növényvédő szerek csomagolásán nem kell feltüntetni a készítmények hatásmechanizmusát, ennek ellenére jó, ha tisztában vagyunk vele:

 Kontakt hatású növényvédő szer: A kontakt, azaz felületen ható növényvédő szerek a növény felszínén fejtik ki hatásukat, a növény nedvkeringésébe nem kerülnek be (pl. piretroidok)

 Szisztémikus (felszívodó) növényvédő szer: A szisztémikus, azaz felszívódó növényvédő szerek bejutnak, és a nedvkeringés révén mozognak a növényben (pl. egyes szerves foszforsavészterek)

 Mélyhatású növényvédő szer: A mélyhatású (lokoszisztémikus) növényvédő szerek bejutnak a növény egyes szöveteibe, de a nedvkeringéssel nem vándorolnak (pl. Flumite atkaölő szer, Zolone

Lényeges kérdés a felhasznált vízmennyiség meghatározása. Praktikusan minél kevesebb vízbe keverve juttatjuk ki a szereket, annál gyorsabban végzünk – de ez nem mindig célravezető. A szerek hatása akkor lesz értékelhető, ha a hatóanyag megfelelő koncentrációban, és minél egyenletesebb eloszlásban kerül a levelekre. Koktél készítésekor (amikor több szert egy menetben permetezünk ki) nő az oldat koncentrációja, ami szélsőséges esetben a permetező fúvókájának az eldugulását eredményezheti. De nem ez az egyetlen hibalehetőség. A felszívódó (szisztemikus) készítmények nem tudnak a növénybe bejutni, ha a cseppek idő előtt beszáradnak. E száradási folyamatot gyorsítja, ha túl tömény oldatot készítünk, de az is, ha a cseppeket túl apróra porlasztjuk. Az apróra porlasztott permetlé kis cseppjei ideálisak, mert egyenletesebben fedik a levelet, ám a kisebb cseppeknek nagyobb a fajlagos felülete, így könynyen párolognak még a növényre-jutásig is. Itt az optimális középutat kell megtalálnunk: minél egyenletesebb legyen a csepp-elrendeződés, de ne száradjon meg idő előtt a permet a növényen

Hatásuk szerint vannak:
- gombaölő szerek (fungicidek)
- rovarölő szerek (inszekticidek)
- atkaölő szerek (akaricidek)
- csigaölő szerek (molluszkicidek)
- rágcsálóírtó szerek (rodenticidek)
- talajfertőtlenítő, fonálféregírtó szerek (nematocidek)
- gyomírtószerek (herbicidek)
- fasebkezelő szerek

Egyéb szerek:
- riasztóanyagok (repellensek)
- csalogatóanyagok (attraktánsok)
- sterilező anyagok (kemosterilánsok)

A növényvédő szerek alkalmazása során nagy figyelmet kell fordítani a környezetre és közvetlenül, vagy közvetve az emberre tett mellékhatásaikra. 
A korszerő növényvédő szerekkel kapcsolatban fontos követelmény, hogy a természetben rövid idő alatt ártalmatlan anyagokra bomoljanak.

Gombaölő szerek  (fungisztatikus, fungicid)

Olyan szerves vagy szervetlen növényvédő szerek, amelyek a fitopatogén gombák fejlődését gátolják (fungisztatikus) vagy azokat teljesen el is pusztítják (fungicid). Ide tartoznak az állatokra vagy az élelmiszerekre ártalmas gombák elpusztítására használt szerek is. 

Többféle szempont szerint csoportosíthatók.

 Felhasználásmód szerint:1, Levélre juttatva 2, Talajba juttatva 3, Csávázó szerként

  Hatásmód szerint:

1, Védő protektív hatás:  A hatóanyag a spórába bekerülve megakadályozza a spórát a csírázásban, elpusztítja azt. A kontakthatású szerek csak ilyen hatással  rendelkeznek.   A védőrétegnek a fertőzés ideje alatt aktívnak kell lennie.
2,  Gyógyító, kuratív hatás: Az inkubációs idő alatt hatnak, amikor a gomba már bejutott a növényi szövetbe. Mélyhatású, vagy lokoszisztemikus szerek és a szisztemikus szerek ilyenek.
3,  Teljesen elpusztító eradikatív hatás A spórákat és a micéliumokat is elpusztítja, megszünteti a már meglévő fertőzéseket Transzlokálódó szisztémikus szerek.

Hatáshely szerint: Több hatáshelyűek: Nem, vagy alig szelektívek, számos létfontosságú enzimet gátolnak, stb.
                              Speciális vagy egy hatáshelyűek Szelektívebbek, fontos sejtkomponenshez specifikusan tudnak kötődni, stb.)

Rovarirtó szerek  (inszekticidek)

Olyan szerves vagy szervetlen növényvédő szerek, amely a kártékony rovarokat elpusztítják. 
Többféle módon csoportosíthatók.

Eredetük szerint: Természetes:1, Növényi eredetű 2, Állati eredetű 3,  Ásványolaj tartalmú
                             Mesterséges:  1,Szervetlen hatóanyagú 2,Szerves hatóanyagú

Alkalmazásmód szerint:1, Levél 2,Vetőmagkezelő – csávázó 3,Talajfertőtlenítők 3, Raktárban, üvegházban használatosak

Kártevővel való érintkezés alapján:  Közvetlen kontakt idegmérgek, gyomormérgek, légzési mérgek
                                                          Közvetett mérgezés, ha a kártevő táplálékát, környezetét mérgezik. 

Hatásmódjuk, élettani hatásuk alapján: Neurotoxinok
                                                               Rovarok fejlődését befolyásolóanyagok
                                                               Magatartást befolyásoló szerek
                                                             Táplálkozást és petézést gátló anyagok
                                                              Szexferomonok csalogatóanyagok),riasztóanyagok

Leggyakrabban szintetikus szerves oldatok permet formájában (pl. szerves foszforsav-észterek), de alkalmazhatók granulátum vagy por formájában is. 
Jelenleg fenntartásokkal viseltetnek e szerekkel szemben, mert ezek, belépve az élelemláncba, káros hatással lehetnek az élővilágra, talán az emberre is. 
A DDT volt az egyik leggyakrabban használatos rovarirtó szer a háború utáni időszakban. Ma már tiltott.

Atkák

- Az atkák szabad szemmel nem látható apró rovarok. Szúró-szívó szájszervük van. A kifejlett egyedek nyolclábúak. Sok faj csak a bőrén lélegzik. Különféle növényi és állati anyagok nedveinek kiszívásával táplálkoznak.Gyakoriak a földben élő fajok. Számuk 1 m2-en több ezer is lehet.

Atkaölő szerek (akaricidek)

Az akaricidek lehetnek speciális akaricidek, atkaölő mellékhatású inszekticidek és atkaölő mellékhatású fungicidek.

A speciális atkaölők gyakran csak az atkák különböző fejlődési fázisaira hatnak: tojás, lárva, nimfa, felnőtt egyed. .  Példák: Nissorun (hexitiazox), Omite (propargit).Az atkaölőket egy szezonban 1-2-szer használjuk, mert az atkák hamar alkalmazkodnak (rezisztensé válnak) és akkor már hatástalan a vegyszer

Az atkaölő mellékhatású rovarölőknek atkagyérítő hatásuk van. Példák: Talstar (bifentrin), Malation(malation), Tionex (endosulfan).

Az atkaölő mellékhatású gombaölőknek atkagyérítő hatásuk van. Példák: Karathan (dinokap), kéntartalmú gombaölők.

Külön az atkaölő szerekről itt

Pár atkaölőröl röviden:

A FloramiteŸ 240 SC nagyon hatékony szelektív atkaölőszer, kontakt hatásmódja egyedülálló az atkaölőszerek között. Az atkák szervezetében az ingerület átvitelére hat az idegek és az izmok között, ami idegrendszeri hiperaktivitáshoz vezet. A kezelés után kb. 3 óra elteltével az atkák hiperaktívvá válnak és többé nem táplálkoznak. Ezért a mozgásuk fokozatosan lelassul és legkésőbb 3-4 nap múlva elpusztulnak. A közönséges takácsatka esetén , valamennyi fejlődési állapot – pete, lárva, nimfa és imágó – ellen hatásos.

A MagusŸ 200 SC kiváló taglózó és hosszú hatástartamú, (jó időzítéssel40-60 napos atkavédelmet biztosít) kontakt gyomorméreg típusú akaricid. Használható a leggyakoribb atkakártevők ellen , a piros takácsatkák, a kétfoltos takácsatkák, valamint a levélatkák és gubacsatkák ellen.Az atkák valamennyi fejlődési alakját - beleértve a nyári tojásokat is - hatékonyan elpusztítja. Mellékhatása kiterjed a levéltetű, liszteske, levélbolha és tripsz fajokra is.A Magus 200 SC ugyanakkor szelektív a hasznos rovarokra, megkíméli a ragadozó atkákat és más hasznos élő szervezeteket.Egy vegetációs időszakban nem javasolt a többszöri felhasználása, a rezisztencia kialakulása miatt.

Az OmiteŸ 57 E elsősorban nyári atkaölő szer, mert olyankor is kifejti a hatását, amikor a magas hőmérséklet miatt más készítmények hatékonysága lecsökken. Kontakthatása mellett, magasabb hőmérsékleten a gáztenziós hatása is érvényesül.Az Omite 57 E atkaölő szer a fitofág atkákat minden aktív fejlődési szakaszukban elpusztítja. Gátolja a lárvák kikelését is a lerakott tojásokból. Olyan esetekben is hatékonyan alkalmazható, amikor más atkaölő szereknél már a rezisztencia jelei tapasztalhatók.Az Omite 57 E megkíméli a ragadozó atkákat és más hasznos élő szervezeteket, valamint a méhekre is veszélytelen.

 Sanmite 20WP  Nedvesíthető por (WP). Atkaölő szer, mely az összes fejlődési alak ellen használható (tojás, lárva, nimfa, imágó). Kontakt, taglózó, de hosszú hatástartamú atkaölő. Mitokondriális légzésgátló.A kezelést az atkák áttelelt nemzedékének aktiválódásakor vagy I. nemzedékének tömeges lárvakelésekor kell elvégezni. A készítmény hatástartama hosszú, ezért a vegetációs időszak alatt 1, maximum 2 védekezés indokolt.  A kellő hatékonyság eléréséhez a permetlé koncentrációja 0,05% alatt nem lehet. Üvegházi molytetvek elleni kezelést alacsony imágó egyedszámnál kell  elvégezni. Szélesatka-fertőzéskor  2 kezelés szükséges, 3–5 napos  időközökkel. A Sanmite 20 WP hatástartama hosszú (50–60 nap),  ezért évi egy kezeléssel is atkamentesen tarthatjuk az ültetvényt. Amennyiben mégis szükséges, úgy célszerű a második kezelést egy másik készítménnyel elvégezni.

NISSORUN 10 WP Atkaölőszer kiváló tojás, lárva és nymphaölő hatással. Takácsatka fajok ellen hatásos. Hatástartama 60-70 nap. A ragadozó atkákat, rovarokat, méheket kíméli.Évente maximálisan kétszeri kezelés ajánlott.  védekezéseket az előrejelzésre alapozva, téli tojásszámlálás alapján, elsősorban a takácsatkák áttelelő tojásai ellen kell elvégezni, a tojáskeléshez minél közelebbi időpontban. A későbbiekben szükség esetén a kezelést meg kell ismételni. A vegetációban végzett permetezéskor célszerű a mozgó alakokat pusztító kombinációs partnerrel együtt kijuttatni a készítményt. Az újabb kezeléskor (30-45 nap múlva) elégséges lehet csak az új fejlődésű növényi részek permetezése, amit előzetes atkavizsgálattal kell megállapítani.

Flumite 200 SC környezetbarát atkaölő permetezőszer . A készítmény kontakt hatásmóddal, és transzlamináris (mélyhatású) tulajdonságokkal rendelkezik. Az atkák valamennyi fejlődési alakja ellen hatásos. A levél szívogatása során a felszívott hatóanyag a lárvák fejlődését gátolja, a nőstény atkák terméketlen peterakását, a tojásprodukció csökkenését okozza. A levélatka, gubacsatka, piros gyümölcsfa-takácsatka és közönséges takácsatka ellen a kezeléseket a kártételi veszélyhelyzet ismeretében (előrejelzésre alapozva) kell elvégezni tavasszal 2-3 kisleveles állapotban, és nyáron a felszaporodás kezdetén. Kettőnél több védekezés egy szezonban a rezisztencia elkerülése miatt nem ajánlatos. 

ORTUS 5 SCTakácsatkák és levélatkák ellen javasolt . A védekezéseket a kártevő egyedszámának ismeretében, a növényállomány rendszeres vizsgálatával megvalósított megfigyelésekre alapozottan célszerű elvégezni. A kijuttatást a tömeges felszaporodás előtti időszakban, a lárvák ellen ajánlott időzíteni.

Bio-Sect Spray szabadforgalmú szer az atkák mellett pl. levéltetvek, pajzstetvek ellen is hat. 

Vertimec 1,8 EC  és a Cascade 5 EC. II forgalmi kategóriás szer. 

 Permetlészükséglet
Mit tartalmaz a növényvédő szer csomagolásán található tájékoztató? A márkanév és a hatóanyag mellett minden esetben fel van tüntetve, hogy milyen kultúrában, mi ellen, és milyen dózisban használható. Sajnos a nagyobb kiszerelésű szerek dobozán vagy zacskóján a töménység helyett sokszor a kg/ha vagy a l/ha adat szerepel. Ebből lehet visszaszámolni házikerti léptékre, azaz g/m2-re. Ám ebből még mindig nem derül ki, hogy a kiszámolt mennyiséget mennyi vízzel juttassa ki a felhasználó. 
Vegyünk egy példát! A Dimilin 25 WP gyümölcsmolyok ellen - a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2008 I. című kiadványban szerint - őszibarackban javasolt dózisa 0,5 kg/ha. Kérdés: Mennyi növényvédő szert adagoljunk egy 10 literes permetlé tartályba? A számítás móda a következő: Gyümölcsültetvényekben általában egy hektárra 1000 liter vízszükséglettel számolhatunk. Ez azt jelenti, hogy a 0,5 kg Dimilin 25 WP 1000 liter vízhez elegendő. 10 literhez tehát ennek százada, azaz 0,005 kg = 5 g Dimilin 25 WP szükséges. Mivel jelenleg ez a növényvédő szer 10 g-os kiszerelésben is kapható, a csomag teljes tartalma 20 liter permetlé elkészítéséhez lesz elegendő. Ez a számítási mód a gombaölő szereknél is irányadó.  Azonban a gyomirtóknál csak 300-400 liter vízszükségletből induljunk ki! A növényvédő szert soha ne közvetlenül a permeté tartályba mérjük ki, és ne ott keverjük össze a vízzel, még akkor sem, ha van a tartályon térfogatbeosztás! A szűk nyíláson keresztül nehéz a permetszert tökéletesen eloszlatni, legfőképp akkor, ha az por alakú. A bekeverést térfogatbeosztással ellátott mérőedényben végezzük el!

Pár hasznos táblázat a permetlé készítésekor:

Várakozási idők
A csomagolóanyagon minden esetben feltüntetik a munkaegészségügyi és az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, még akkor is, ha az nulla. A munkaegészségügyi várakozási idő napokban fejezi ki azt az időtartamot, amely letelte után védőfelszerelés nélkül lehet az állományban dolgozni. Ez 0-8 napig terjed. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő a permetezés és a betakarítás között kötelezően betartandó időt jelenti, szintén napokban. Ennek időtartama 0-60 nap lehet. A házikerti szereknek általában 0 vagy 2-3 nap a munkaegészségügyi várakozási ideje. Fontos megjegyezni, hogy a 0 nap mindkét várakozásnál azt jelenti, hogy csak másnap (tehát a permetezés napján még nem) lehet munkát végezni a területen, illetve betakarítani!

Tűzveszélyesség és méregjelzés
A csomagoláson feltüntetik még a növényvédő szer tűzveszélyességi fokozatát és méregjelzését. A tűzveszélyesség jelölésére a létesítményekre és tevékenységekre is vonatkozó betűrendszert használják. Ennek megfelelően A=fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, B=tűz- és robbanásveszélyes, C=tűzveszélyes, D=mérsékelten tűzveszélyes, E=nem tűzveszélyes. A készítmény mérgező datását a következőképpen jelölik: po. LD50 mg/kg, ahol a po=per oralis (szájon át), LD=letális dózis (halálos adag). Az LD50 érték a kísérleti állatok (általában patkányok) testtömeg-kilogrammjára számított, milligrammban megadott szer mennyiség, ami az állatok 50%-ánál pusztulást okoz. Ez alapján a következő kategóriákba sorolják a növényvédő szereket:
        

A címkéken minden esetben szerepel a gyártás ideje és a lejárat dátuma. Csak annyi növényvédő szert vásároljunk, amennyi abban az évben elfogy. Szerencsére ma már a házikerti szereket 10-50 grammos, illetve 10-50 milliliteres kiszerelésben is lehet kapni. A növényvédő szerrel szennyezett hulladékot a nagykereskedőkhöz lehet bevinni, akik továbbküldik ártalmatlanításra. A nagyfelhasználóknak a nem megfelelő elhelyezésért büntetést kell fizetniük.

Keverhetőség
A növényvédő szereket a legtöbb esetben tankkeverék formájában alkalmazzuk. A készítmények csomagolása azonban nem tartalmazza a készítmények keverhetőségét, és minden esetben érvényes szabályt sem lehet felállítani. Szakkönyvek, illetve a szaklapok tartalmaznak keverhetőségi táblázatokat. Általános szabályként azonban elmondható, hogy a szuszpendálható (SC, S jelű) és emulgeálható (E, EC jelű), valamint a por alakú (WP) és a folyékony (EC, WSC) szerek, illetve a lúgos kémhatású és réztartalmú szerek nem keverhetők egymással. Továbbá háromnál több készítményt sem szabad összekeverni. Gyomirtó szereket se keverjünk sem gomba, sem rovarölő készítményekkel! A tankkeverék nem tárolható, azonnal fel kell használni!

Óvó rendszabályok
A házikerti permetszerek általában gyenge mérgek, de vannak köztük szerves foszforsav-észterek és inszekticid karbamátok is, amelyek a felhasználóra is meglehetősen veszélyesek. Ezért a legnagyobb elővigyázatossággal kell bánni velük. A gazdák sokszor igen nagyvonalúak tudnak lenni saját egészségükkel szemben, és védőfelszerelés nélkül állnak neki a permetezésnek. Még a házikertben is kötelező a védőfelszerelés, optimális esetben a kétrészes védőruha, -kesztyű, -kalap, -csizma és -szemüveg. Minderre különösen a kora tavaszi, nagy vízadaggal történő lemosó permetezéseknél van nagy szükség.
Nagyon lényeges szabály még, hogy a permetezés előtt és után 8 órával tilos alkoholt fogyasztani! A vérben oldott alkohol hatására a belélegzett permetszert még veszélyesebbé válik a szervezet számára. Ezen túlmenően tilos még permetlé készítés közben cigarettázni és étkezni is!
A növényvédő szereket az élelmiszerektől távol tároljuk, lehetőleg olyan magas polcon, ahol a gyermek nem fér hozzá. A legjobb, ha kulccsal zárható helyen, zárt szekrényben tároljuk őket. Minden eszközt és mérőedényt, amit a permetezéshez, vagy ennek előkészületeihez használunk, semmi egyéb célra ne használjuk, és a növényvédő szerekkel együtt, egy helyen, elzárva tároljuk!
Lehet, hogy az ismertetett tudnivalók sokak számára egyértelműek, de talán még nekik sem ártott feleleveníteni a szakiskolában, vagy a tanfolyamon tanult ismereteket.

vissza a menüben