Leanderfa - G-Portál

Metszésről másként

A leander metszésének az esztétikus megjelenés mellett, a kellően erős megfelelően vastag ágrendszer kialakítása is célja. A hosszú vékony megnyúlt ágak nem képesek megfelelő mennyiségű tápanyagot biztosítani, ezért nem számíthatunk szép zöld levelekre és gazdag virágzásra. Sok esetben a vékony ág még a kevés virágot sem képes tartani, táplálni, ilyenkor lógnak, és nem nyílnak ki rendesen a virágok, valamint a bimbók egy része le is hullik. Erre elsősorban a leánderfa kialakításánál kell figyelni, de a leánderbokornál is előfordul főleg a sárga fajtáknál. Azt mindenképp szeretném elmondani, hogy a leanderek metszése nem matematika, vagyis a 2x2 biztosan négy szabály itt nem működik. Növényekről van szó az elméletet időnként megcáfolják a leandereink, és akkor a fajtánként eltérő növekedési, és bokrosodási tulajdonságokról nem is beszéltem. Azért jó, ha tisztában vagyunk, milyen alakítás (metszés) után általában mire számíthatunk. A metszéssel azt szeretnénk elérni, hogy minél több alap közeli rügy (levéltő) kihajtson, és masszív ágrendszer alakuljon ki. Ha nem csináljuk jól, akkor áganként csak egy-két hajtás fakad, vagy épp az ellenkezője nagyon sok helyen elkezd hajtani, ez pedig ritka és vékony ágrendszert eredményez, amit aztán újbóli korrigáló metszések követnek. Emiatt a virágzás pedig esetleges lesz, vagy teljesen elmaradhat.

Ezekre figyeljünk: lehetőleg érett, vastagabb és fásodó ágnál vágjunk

metszés után ne maradjon sok és hosszú ág

jó kondiban legyen a növényünk (tápanyag ellátás, öntözés )

növekedési erény fajtánként eltérő(pl. törpe fajták)

fejlődés stádiuma (növekedésben legyen, meleg napos idő)

metszés előtt eszközök fertőtlenítése, és metszés után a sebek kezelése.

A hajtások növesztéséhez segítség: a Wuxalos permetezés, magasabb nitrogén tartalmú táp, és a meleg idő.

A példám is kicsit sántít, de csak így tudom szemléletesen magyarázni, amit írtam . Leanderfát szeretnénk, a tartó ágrendszer kialakítása a cél. Ezt úgy tudjuk elérni minél több , és kellően vastag ág növesztésére kényszerítsük a növényünket.

1 -es helyeken metszünk, az ágak zöldek és sok lehetőség van a kihajtásra tehát nagy valószínűséggel csak a legfelső 1-2 levéltőnél hajtanak ki, és nőnek tovább.

2 -es helyeken vágunk ahol már félfásak és vastagabbak az ágakés kevesebb lehetőség is marad a kihajtásra így minimum 3 felső levéltő fog kihajtani tehát sűrűbb ágrendszer alakul ki.

3 -as helyeken vágunk akkor még vastagabb fás ágak maradnak, ezeknél már nem csak a felső levéltövek (rügyek)hajtanak ki és a fejlődő hajtások is vastagabbak lesznek, igy erősseb és sűrűbb ágrendszert tudunk kialakítani .

Az ágakon lévő szemek kihajtása a csúcsdominanciától is és az érettségüktől is függ. Csúcsdominancia az a jelenség, amikor a növény a magasabb helyzetű rügyeinek, hajtásait fejleszti erõsebben. Ennek következménye, hogy egy függőleges álló vesszőn csak a felsõ rügyek hajtanak ki. A csúcsdominancia a vessző helyzetének megváltoztatásával mérsékelhetõ, vagy jelentkezésének helye megváltoztatható. Ezért ha egy vesszőt lehajtunk és úgy rögzítjük, akkor az alapi része kerül csúcsi helyzetbe, és ezért ott is kihajt. A vesszõ vége fejlettebb rügyeket tartalmaz, ezért szerencsés esetbe végig beindulnak a szemek.

Ha a vessző eredési helye közelében szeretnénk hajtást növeszteni akkor a következõ lehetõségek vannak:

1, Rövid metszés alkalmazása1-3 levélkőr felett vágunk, mert kis távolságon nincs jelentős különbség a csúcsdominanciában.

2,Hosszú ág esetén lehajtjuk az ágat, mert így ki hajtanak az alapjához közel eső világos rügyek is.

A lehajtott ágakon akár az összes rügy is beindulhat:

A rügyek fejlettsége és így termékenysége sem azonos egy vesszőn belül sem. Legfejletebbek a világos rügyek, majd az alapi rügyek következnek,a legfejletlenebbek a rejtett rügyek. Helyzetüktől és érettségüktől függően is különbözhet a termékenységük. Ezért lényeges milyen ágat vágunk (mennyire fásodott és a vastagsága). A visszavágással elágazásra szeretnénk kényszeríteni a növényt, és minél több hajtás nevelésére . Ha éretlen zöld az ág valószínű csak az ágvégén egy-két rügyr hajt ki. Ha fás az ág, és kellően vastag, akkor sokkal éretebek a rügyek és akár 6-12 hajtást is képes nevelni.

Zöld ág metszésekor gyakran csak egy hajtás indul: