Metsz�sr�l m�sk�nt

Ezekre figyelj�nk:     lehet�leg �rett, vastagabb �s f�sod� �gn�l v�gjunk

                                     metsz�s ut�n ne maradjon sok �s hossz� �g 

                                     j� kondiban legyen a n�v�ny�nk (t�panyag ell�t�s, �nt�z�s )

                                     n�veked�si er�ny fajt�nk�nt elt�r�(pl. t�rpe fajt�k)

                                     fejl�d�s st�diuma (n�veked�sben legyen, meleg napos id�)

                                     metsz�s el�tt eszk�z�k fert�tlen�t�se, �s metsz�s ut�n a sebek kezel�se.

A hajt�sok n�veszt�s�hez seg�ts�g: a Wuxalos permetez�s, magasabb nitrog�n tartalm� t�p, �s a meleg id�.

A p�ld�m is kicsit s�nt�t, de csak �gy tudom szeml�letesen magyar�zni, amit �rtam . Leanderf�t szeretn�nk, a tart� �grendszer kialak�t�sa a c�l. Ezt �gy tudjuk el�rni min�l t�bb , �s kell�en vastag �g n�veszt�s�re k�nyszer�ts�k a n�v�ny�nket.

  1 -es helyeken metsz�nk, az �gak z�ldek �s sok lehet�s�g van a kihajt�sra teh�t nagy val�sz�n�s�ggel csak a legfels� 1-2 lev�lt�n�l hajtanak ki, �s n�nek tov�bb.

  2 -es helyeken v�gunk ahol m�r f�lf�sak �s vastagabbak az �gak�s  kevesebb lehet�s�g is marad a kihajt�sra �gy minimum 3 fels� lev�lt� fog kihajtani teh�t s�r�bb �grendszer alakul ki.

  3 -as helyeken v�gunk akkor m�g vastagabb f�s �gak maradnak, ezekn�l m�r nem csak a fels� lev�lt�vek (r�gyek)hajtanak ki �s a fejl�d� hajt�sok is vastagabbak lesznek, igy er�sseb �s s�r�bb �grendszert tudunk kialak�tani .

Az �gakon l�v� szemek kihajt�sa a cs�csdominanci�t�l is �s az �retts�g�kt�l is  f�gg.   Cs�csdominancia az a jelens�g, amikor a n�v�ny a magasabb helyzet�  r�gyeinek, hajt�sait fejleszti erõsebben. Ennek k�vetkezm�nye, hogy egy f�gg�leges �ll� vessz�n csak a felsõ r�gyek hajtanak ki. A cs�csdominancia a vessz� helyzet�nek megv�ltoztat�s�val m�rs�kelhetõ, vagy jelentkez�s�nek helye megv�ltoztathat�. Ez�rt ha egy vessz�t lehajtunk �s �gy r�gz�tj�k, akkor az alapi r�sze ker�l cs�csi helyzetbe, �s ez�rt ott is kihajt. A vesszõ v�ge fejlettebb r�gyeket tartalmaz, ez�rt szerencs�s esetbe  v�gig beindulnak a szemek.

Ha a vessz� ered�si helye k�zel�ben szeretn�nk hajt�st n�veszteni akkor a k�vetkezõ lehetõs�gek vannak:

       1, R�vid metsz�s alkalmaz�sa1-3 lev�lk�r felett v�gunk, mert kis t�vols�gon nincs jelent�s k�l�nbs�g a  cs�csdominanci�ban.

        2,Hossz� �g eset�n lehajtjuk az �gat, mert �gy ki hajtanak az alapj�hoz k�zel es� vil�gos r�gyek is.

A lehajtott �gakon ak�r az �sszes r�gy is beindulhat:

A r�gyek fejletts�ge �s �gy term�kenys�ge sem azonos egy vessz�n bel�l sem. Legfejletebbek a vil�gos r�gyek, majd az alapi r�gyek k�vetkeznek,a legfejletlenebbek a rejtett r�gyek. Helyzet�kt�l �s �retts�g�kt�l f�gg�en is k�l�nb�zhet a term�kenys�g�k. Ez�rt  l�nyeges milyen �gat v�gunk (mennyire f�sodott �s a vastags�ga). A visszav�g�ssal el�gaz�sra szeretn�nk k�nyszer�teni a n�v�nyt, �s min�l t�bb hajt�s nevel�s�re . Ha �retlen z�ld az �g val�sz�n� csak az �gv�g�n egy-k�t r�gyr hajt ki. Ha f�s az �g, �s kell�en vastag, akkor sokkal �retebek a r�gyek �s ak�r 6-12 hajt�st is k�pes nevelni.

Z�ld �g metsz�sekor gyakran csak egy hajt�s indul:

Egy f�lf�s �gn�l m�r �ltal�ban h�rom a gyakori:

Egy f�s vastagabb �g sokat k�pes inditani :

Annak idej�n t�l kor�n (z�lden) visszav�gtam, ennek a k�vetkezm�nyei l�tszanak, csak egy �gon n�tt tov�bb .

Az els� fot�n l�that�, hogy m�g az egy lev�lk�zre metsz�s se jav�tott a helyzeten.

Metsz�sre p�ld�k:

M�g egy p�lda:

�s m�g egy p�lda:

vissza a f�oldalra