vissza a menüben
Kaktuszok Pozsgások
Olyan növényeket, amelyek szárazságtűrőek, vagyis nem vízigényesek, másképpen szukkulenseknek nevezzük. Idetartoznak a kaktuszok és sok sivatagi növény is. A pozsgásokhoz tartoznak például a Magyarországon is élő kövirózsák és varjúhájak. A pozsgás növények megvastagodott, húsos törzsében vagy leveleiben raktározó sejtekből álló szövetek vannak, az esős időben felvett víz tárolására. Rendszerint, olyan többnyire meleg éghajlatú helyeken élnek, ahol hónapokig nincs eső. Úgy alkalmazkodtak ehhez, hogy szervezetük hosszabb idő alatt használja fel az egyszerre és gyorsan felvett, aránylag kevés vizet és a benne oldott tápanyagokat.
Aszerint, hogy szárukban vagy leveleikben tárolják-e a vizet, a pozsgás növényeket két nagy csoportra: törzsszukkulensekre és levélszukkulensekre osztják. Előbbiek közé tartoznak az Amerikából származó kaktuszfélék nagy többsége, és az Afrikában honos Euphorbia- fajok. A másik csoportba, a levélszukkulensekhez soroljuk az amerikai agávé- és az afrikai aloéféléket és még sok más pozsgás növényt.
Kaktuszok levelei átalakultak tüskékké, hogy minél kevesebbet párologtassanak. A tüskéket, vékony hártya veszi körül ennek a cigarettapapírnál is vékonyabb hártyának is megvan a jelentősége; a levegő nedvességét mint az itatós veszi fel és juttatja a növénynek. Egész külsejük mutatja, hogy a szárazságtűrésre és víztárolásra rendezkedtek be. A szárazságtűrésre utal egyes fajok erősen megvastagodott levele is, a levél viaszbevonata, a lemezét borító szőrözet, amelyekkel a növény a párolgást a lehető legkisebbre csökkenti. Nemcsak a levél, de a szár is átalakult, gyakran megvastagodott, a különös alakú szárat levélnek gondoljuk. Virág csak száron fejlődik, így ez bizonyítja legjobban, hogy nem levéllel, hanem különös alakú szárral állunk szemben a kaktuszoknál. Alakjuk rendkívül változatos, érdekes. Egyik sünre emlékeztet, a másik kavicsnak látszik. Az apró cserepekben levő növényeket látva, szinte el sem képzeljük, hogy származási helyükön hatalmas oszlopokat vagy áthatolhatatlan bozótot képeznek. Hazájukban sokat hasznon növényként nevelnek. Termését gyümölcsként fogyasztják, a levél rostjából kötelet, zsákokat gyártanak, levéből gyantát nyernek, erjesztve erős, bódító szeszes italt készítenek és így tovább.
Fontosabb kaktusz fajták:
Aporocactus, xAporophyllum, Ariocarpus, Astrophytum, Carnegiea Gigantea, Cephalocereus, Cereus, Cleistocactus, Copiapoa, Coryphantha, Echinocactus, Echinocereus,Echinopsis, Epiphyllum, Espostoa, Ferocactus, Gymnocalycium, Leuchtembergia Princips, Mammillaria, Matucana, Melocactus, Neoporteria, Opuntia, Oreocereus,Oroya, Pachycereus, Parodia, Pereskia, Pilosocereus, Rebutia, Rhipsalis, Schlumbergera, Selenicereus, Stenocactus,Thelocactus, Weberbaurocereus,
Euphorbia a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának névadó nemzetsége közel 1700 fajjal. A nemzetség a mérsékelt égövtől a trópusokig terjedt el a legtöbb Afrikában és Dél-Amerikában. Több afrikai faj párhuzamos evolúcióval az amerikai kaktuszokhoz hasonló törzs szukkulens növénnyé alakult. Európában mintegy száz fajuk honos; ezek közül Magyarországon 37 él vadon.
Agávék (Agavoideae) a spárgavirágúak rendjéhez tartozik. Számos jól ismert sivatagi és száraz égövi nemzetséget foglal össze, ismertebbek az agávé és a jukka. Az alcsaládba 18 nemzetség tartozik. Fajai az egész világon megtalálhatók; főleg a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt meleg régiókban. Nagytermetű, tőlevélrózsás szukkulens vagy üstökös fák, melyek szárában megjelenik a szekunder vastagodás. Nyalábrendszerüket erőteljes rostok szilárdítják. Törzsük szinte mindig rövid, és a felsorolt okokból gyakran elfásodik. Leveleik szukkulensek, vagy rostosak, lándzsásak, gyakran szúrós hegyűek, tövisesen szúrós élűek. Egyes nemzetségeknél a növény több év után fejleszt hatalmas virágzatot, majd az elvirágzás után a vegetatív test is elpusztul — például agavé (Agave) nemzetség. a virág takarólevelei forrtak, a porzók a lepel tövére vagy a lepelcső belső oldalára nőttek.
Aloé (Aloe) a Asphodeloideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség, mintegy 250 fajjal. Afrika száraz részeiről származik (néhány faj az Afrikához közeli szigeteken, illetve a Mediterráneumban is honos), de több faját más földrészekre is behurcolták. A pozsgás fajok Dél-Afrika száraz éghajlatú területein fejlődtek ki. Változatos megjelenésű nemzetség: a pozsgás levelű fajok mellett félcserjék, cserjék és fák is vannak közöttük. A pozsgás fajok gyakran törzs nélkül levélrózsásak. Egyes fajoknak a törzse is szukkulens; nem pozsgás, vékony levelű faja kevés van. Levelei zöldek, a túl sok fénytől viaszbevonattal védekező fajoké kékes- vagy szürkés zöldek. A levelek széle épp vagy ritkábban hullámos, gyakran fogazott vagy tövises; felületüket néha sötétebb-világosabb foltok tarkítják. Közös jellemzőjük az egyoldalú, sokvirágú fürtös virágzat, amelynek virágai gyakran bókolók. A virágkocsány a levél hónaljából nő ki. A virágok a legtöbbször sárgák, narancssárgák vagy pirosak.
Fontosabb pozsgás fajták:
Adeneum, Adromischus, Aeonium, Agave, Aloe, Brachystelma, Caralluma, Ceropegia, Conophytum, Cotyledon, Crassula, Cyphostemma, Dudleya, Echeveria, Euphorbia, Faucaria, Frithia Pulchra, Gasteria, Gibbaeum, Graptopetalum, x Graptoveria, Haworthia, Hoodia, Huernia, Jatrophia, Kalanchoe, Lampranthus, Lithops, Monadenium, Pachyphytum, Pachypodium, Pedilanthus, Sansevieria, Sedum, Sempervivum, Senecio, Stapelia, Testudinaria
Kutyatejfélék hazai fajai egyszerű, vadon élő növények. Például pompás kutyatej .
Liliomfélék pozsgásai az aloék és a haworthiák kedvelt szobanövények szerény igényük és dekoratív formájuk miatt.
Amarilliszfélék különös pozsgásai az agávék, amelyek csak egész idős korukban virágoznak, és utána el is pusztulnak. Az agávék hasznosak is, néhány fajuk rostanyagát jól lehet szőni, csipkét is készítenek belőle. A mexikóiak italt is készítenek belőle. De ide tarozik még a porcsinrózsa.
Selyemkórófélék családjába tartozik a viaszvirág és a gyertyavirág.
Kristályvirágfélék közé tartozik a kavicsnövények.
Varjúhájfélék között pedig kövirózsák, krasszulák, köldökfű, korallvirágok a közkedveltek.
|