|
Növényeink ültető anyaga
Talajfajták
A talaj a növények növekedésének alapja. A talaj fajtája, szerkezete és trágyázása jelentős szerepet játszik a folyamatban, a beültethető növények kiválasztása szempontjából például a talajfajta döntő fontosságú.. A talajfajták többféle szempont szerint kategorizálhatók. Vannak agyagos, és homokos és tőzeges talajok, de humuszban szegény, illetve gazdag talajok is. Bár a legtöbb növény szinte mindenütt megél, az egyik talajfajtában sikeresebb lesz, mint a másikban. Ha a növény egy meghatározott talajfajtában nem érzi jól magát, az rövid időn belül észrevehető az ilyen növény nem növekszik és virágzik olyan jól. Ha olyan növényt vásárolt vagy rendelt, amelynek nem találja meg az optimális talajt, akkor a talaj módosítása a megoldás az új szerzemény szükségleteinek megfelelően.
Agyagos-, homokos és tőzeges talaj A talaj szilárd részekből áll, amelyek között levegő és víz található. A szilárd részek erősen különböznek méretükben. A talaj szemcséi részben egymáshoz tapadva alkotják annak szerkezetét. E szemcsékben megtalálhatók a talaj alkotórészei, az aprózódott alapkőzet és a humusz szerves anyagai is. A talaj szerkezetétől függően ezek a talajszemcsék, lehetnek mikro, mezo, valamint makro szemcsék. A szerkezet nélküli talajokból a humusz és a mész hiányzik, ezért ez a gyenge szerkezetű és minőségű talaj szinte csak az aprózódott alapkőzetet tartalmazza.
Az agyagos talaj nagyon kicsi részekből áll, amelyek nagyon sűrűn helyezkednek el egymás mellett. Ezért az agyagos talaj egy szilárd szerkezetű, nehéz talaj. Az agyagos talajt sokat lazítják és szerves anyagokkal, pl. saját készítésű komposzttal keverik össze. Nyáron rendszeres kapálással tartható fenn a talaj lazasága, s ilyen módon a gyökerek elegendő oxigént kapnak. Mivel az agyagos talaj jól tartja a vizet, szinte soha nem kell öntözni. A típus egyértelmű hátránya viszont, hogy esős időszakokban megáll rajta a víz összetömörödik.
A homokos talaj nagy, egymáshoz lazán illeszkedő részekből áll. A beleültetett növényeknek szinte soha nincs oxigénhiányuk, a szárazság azonban néha nagy gondot jelenthet. Ezért tanácsos jókora mennyiségű szerves anyagot beledolgozni a földbe, a száraz időszakokban pedig öntözni. A vízzel a tápanyagok is belemosódnak a talajba.
Ahhoz, hogy a növény jól fejlődjön, az is lényeges, hogy sokat trágyázzunk. Erős növésű növények esetén szórjon májusban, majd júniusban újra egy kevés trágyát a talajra.
A tőzeges talaj elbomlott és félig elbomlott növénymaradványokat tartalmazó talaj keveréke. Éppen ezért természeténél fogva gazdag szerves anyagokban. Problémát jelenthet, hogy a talaj néha túl nedves. Az egészséges talajban zajlik az élet. Helyet biztosít számos baktérium, és rovarok számára is. Mindez szükséges ahhoz, hogy a talaj laza, termékeny és egészséges maradjon.
A lösz talaj durva kőzetlisztből álló, meszes, rétegezetlen, fakó sárga üledék, csak a színben is eltérő, sötétbarna, vörösbarna egykori talajszintek, az ún. eltemetett vagy más néven fosszilis rétegek tagolják, esetleg mész felhalmozódási szintek mészpadok ismerhetők fel bennük. Gyakoriak benne az apró szárazföldi csigák, az úgynevezett lösz-csigák, valamint a legutóbbi jégkorszak maradványai. Szemcséi: 0,01-0,05 mm átmérőjűek. A Kárpát-medencében 4-20, m vastag réteget alkot. Nedvesség és terhelés hatására roskadásra hajlamos, laza törmelékes üledékes kőzet. Jellemző a Dunántúl dombsági térszínein és a hegységek előterében, és a folyóteraszokon is, ahol igen termékeny talaj képződik rajta.
A mészben szegény és a mészben gazdag talaj .. Mit jelent ez? Azt, hogy a talaj PH-értéke magasabb 7-nél. A kevés mésszel rendelkező talaj kémhatása savas, PH-értéke ekkor 7 alatt van. Semleges talaj esetén a PH-érték körülbelül 7. A legtöbb növény legszívesebb semleges, vagy enyhén savas talajban él, bár némelyik, mint például a hanga, a rhododendron és az azálea a nagyon savas talajtípusokat részesítik előnyben. A talaj kémhatása egy kis teszt segítségével egyszerűen megállapítható. Ha túlságosan savas a talaj, ősszel meszet kell keverni bele. A mész gondoskodik a jó talajszerkezet és az egészséges talajélet fenntartásáról, illetve tápanyagokat szabadít fel a talajban a növények számára. A túl sok mész azonban a legtöbb növény számára nem jó. Ezért mészben gazdag talaj esetén használjon savas trágyaanyagokat és tőzeget.
Virágföld
A növényeinket a természetes élőhelyükhöz képest apró edényekben tartjuk, a tápanyagot a gyökéren keresztül a földből veszik fel, sőt ott is raktározzák, ezért létkérdés, hogy a föld a növény igényének megfelelő legyen. A növényünk a balkon láda zárt terében él, sőt tavasztól őszig úgy, hogy jelentős időben süti a nap. Vízigénye magas, így a laza szerkezetű talaj optimális, melyben a víz öntözéskor lehatol a gyökerekhez, hogy a lehető leggyorsabban hasznosíthassa a növény. A laza szerkezet segít abban is, hogy a tápanyag minél előbb a növény gyökeréhez kerüljön. A frissen ültetett földünkben is gyorsan elfogy a tápanyag, hiszen a növényünk ebből táplálkozik. Ahhoz, hogy a föld minél alkalmasabb legyen a növény igényeinek ellátására, és minél tovább megtartsa, az optimális tulajdonságait jó földet kell választani.
Milyen szempontok szerint nézzük a földet?
A növények ültető közeg iránti igénye eltérő, sokféleségük miatt. Legyen az kerti növény vagy szobai, mindig ügyeljünk, hogy az átültetésre váró növény milyen föld igényekkel rendelkezik. A földtípusok néhány éve még csupán „A”, „B” és „C” jelzésekkel voltak ellátva. Ez alapvetően a pH értékükre utalt.
Az „A” (savanyú virágföld pH 4-6) alacsony kémhatású, örökzöldeknek és számos más növénynek alkalmas.
A „B” típus az általános virágföld.
A „C” (enyhén lúgos virágföld pH 7-7,5) enyhén meszes, mely muskátlinak, rózsának, pálmáknak, meg számos más növénynek ideális.
A virágföldek humuszból, homokból, tőzegből, kőzettörmelékekből, agyagból és egyéb adalékokból (kéreg, mulcs, perlit, granulátum, kókuszrost stb.) készülnek. Összetételük aránya tehát nem csupán a „savasságát” határozza meg, hanem a tömörségét, vízáteresztő-vízmegtartó és levegőztető képességét is. Ezért mostanában már különböző növénycsoportokhoz, különböző földeket gyártanak. A legnépszerűbb általános és a balkonnövény virágföld mellett külön kapható még orchideákhoz, kaktuszokhoz, virágzó szobanövényekhez, kerti örökzöldekhez, rododendronokhoz és pálmákhoz való föld is. Felismerték, hogy a vásárlók nem feltétlenül vannak tisztában a növények ültető közeg igényével, a megnevesített csoportosítás sokkal könnyebbé teszi a vásárlást, mint az ABC besorolás.
Általános virágföld (pH 6,5 - 7,0) Laza szerkezetű, barna színű, idegen szagtól mentes termesztő közeg.Tápanyagellátottsága, levegőháztartása megfelel általában minden növény számára. Felhasználható: Cserepes és balkon növények, díszkerti fák, bokrok, cserjék, stb. termesztő közegeként.Alapanyagok: Sphagnum moha tőzeg, síkláp tőzeg, biohumusz, agyag, folyami homok.
Balkon és Muskátli virágföld (pH 6,0 - 6,8) Különösen ajánljuk a balkon növényeinek. Nagyobb puffer-képesség, jobb vízháztartás, még több tápanyag a virágzás érdekében. Alapanyagok: Sphagnum moha tőzeg, síkláp tőzeg, biohumusz, agyag, folyami homok.
Szobanövény virágföld (pH 5,4 - 5,8) Felhasználható: Savanyú kémhatású virágföldet igénylő növények termesztő közegeként. Alapanyagok: Sphagnum moha tőzeg, síkláp tőzeg, biohumusz, agyag. Savanyú virágföldet kedvelő növények: Afrikai ibolya, Alokázia, Ananász, Begónia, Calathea, Flamingo, Gardénia, Gloxinia, Hortenzia, Kankalin, Páfrányok általában, Szobafenyő, stb
Kaktuszföld (pH 6 - 7,0) Speciálisan összeállított földkeverék kaktuszfélék, pozsgások átültetéséhez, termesztéséhez. Alapanyagok: Sphagnum moha tőzeg, síkláp tőzeg, biohumusz, folyami homok keverékek.
Örökzöld virágföld (pH 5,4 - 5,8) Laza szerkezetű, barna színű, termesztő közeg. Felhasználható: pH-savanyú talajt igénylő fenyőfélék, borókák, tuják, szobanövények, stb. termesztőközegeként. Alapanyagok: Sphagnum moha tőzeg, síkláp tőzeg, biohumusz, agyag.
Pálma és zöldnövény virágföld (pH: 5,4 - 6,0) Felhasználható: Pálmafélék,és levelükkel díszítő növények átültetéséhez. Alapanyagok: Sphagnum moha tőzeg, síkláp tőzeg, biohumusz, agyag.
Rhododendron és Azálea virágföld (pH 3,8 - 4,5) Felhasználható: Rhododendron, Azalea, Erica, Calluna, Hortenzia és más erősen savanyú talajt igénylő virágokszámára önálló termesztőközegként. Alapanyagok: Sphagnum moha tőzeg, síkláp tőzeg, agyag, PG-Mix mutrágya.
Palántaföld (pH 6,5 - 7,0) Magvetés, tűzdelés, palántanevelés termesztő közegeként, túlsúlyban a gyökérképződéshez és a növekedéshez szükséges tápanyagokkal.Alapanyagok: Sphagnum moha tőzeg, síkláp tőzeg, folyami homok, adalékanyagok.
Citrusföld (pH 6 - 6,8) Laza szerkezetű, barna színű, idegen szagtól mentes termesztő közeg. Tápanyag ellátottsága, levegőháztartása ideális a citrusnövények számára. Alapanyagok: Sphagnum mohatőzeg, síkláptőzeg, gilisztahumusz, agyag, folyami homok.
Természetesen a földkeverékek összetétele gyártónként változik, ezért érdemes figyelni rá!
Talajjavításhoz anyagok:
A talajjavítás legegyszerűbb módja, mikor az adott talajhoz keverünk egy más fajta talajt pl. tőzegeshez homokot. A másik lehetőség mikor valamilyen adalékot keverünk a talajba, ezzel javítva a tulajdonságait, ez lehet szervetlen ásvány, vagy szerves anyag . A leggyakrabban tápanyagot keverünk a talajba (szerves trágya, vagy műtrágya) ezzel javítjuk a használhatóságát. Megemlíthetjük még a levegőztetésével (kapálás), keverésével is javítjuk a föld szerkezetét.
Szerves trágyák: Szárított szarvasmarhatrágya jelentős nitrogéntartalmú talajjavító anyag. Jellegzetes, enyhe, édeskés illata van. Rendkívül magas humusztartalma és morzsalékos szerkezete a növények begyökeresedéshez és kezdeti fejlődéséhez nélkülözhetetlen.Komposztált szarvasmarhatrágya szerkezete homogén, teljesen szagmentes. Nitrogéntartalmának 40%-a már lebomlott, a maradék 60%-ot egyenletesen adja le, bármilyen növényhez, utólagos talajjavításra tökéletesen alkalmas
  
Természetes szarvasmarha, vagy csirketrágya, pellet, granulátum formában, feldolgozva szagtalan és környezetbarát .
    
 
Komposzt: természetes talajjavító anyag. Előnyös tulajdonságai: Javítja a talaj szerkezetét, ami segíti annak levegőzését. Fényelnyelő tulajdonsága elősegíti a talaj felmelegedését (tavasszal gyorsabb a csírázás), erre utal sötét színe is Jelentős a vízmegkötő képessége (nyáron nem kell annyit öntözni) Fokozza a talajban lakó élő lények aktivitását Növeli a növények betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló képességét Biztosítja, hogy a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek a növények számára felvehetővé váljanak A gyorsan kioldódó műtrágyával szemben lehetővé teszi a különböző tápanyagok folyamatos felvételét. Komposztot magunk is készíthetünk a kerti hulladékok komposztsilóban történő összegyűjtésével, és pár hónapos kezeléssel.
  
Natúr tőzeg: Felhasználható: savanyú kémhatást kedvelő növények termesztő közegeinek alkotórészeként, illetve szerves anyagban szegény homoktalajok javítására. A tőzeg elhalt növények bomlásterméke. Keletkezése lápokban történik vízzel borított és levegőtől elzárt környezetben, különböző biológiai, kémiai és fizikai folyamatok révén. A tőzeget képző növények szerint 2 csoportot különböztetünk meg, és ezen belül több alcsoportot, ami a bomlás mértékétől függ.
1, Dombvidékeken, lefolyástalan lápterületeken, tőlünk északabbra, hűvös, csapadékos körülmények között, Sphagnum mohából képződik a rostos szerkezetű felláp-tőzeg. Az elhalt tőzegmoha rétegek egymásra rakódásával alakul ki. Kémhatása savanyú (3-5 pH). Tápanyagtartalma minimális. A felláp-tőzeget használják leginkább kertészeti termesztő közegként rostos szerkezete, jó víztartó képessége miatt. Rostos szerkezetét évekig megtartja.
2,A síkláp-tőzeg lefolyástalan medencékben, tófenéken, ártereken alakul ki. A réti növénytársulások bomlásával keletkezik, rétláp-tőzegnek is nevezik A síkláptőzeg meszes, kémhatása semleges, gyengén lúgos (kivéve a hansági osli-tőzeg). Viszonylag magas a tápanyagtartalma.
A bomlottság mértékétől függően megkülönböztetünk: fehér, barna, és fekete tőzeget. A fehér tőzegben még jól láthatóak a növények rostjai, a növény számára felvehető tápanyagot nem tartalmaz. A további bomlás során egy homogénebb anyag keletkezik, ez a barna tőzeg. Még itt is láthatóak a rostok, de már sokkal kisebb mértékben. A legidősebb tőzegréteg a fekete tőzeg, ez már teljesen földszerű anyag, némi tápanyagot is tartalmaz, a növényi rostok már alig látszanak benne.
Tőzeget a földkeverék szerkezetének javítására szoktuk használni, de egymagában is jó trágyaszer, mert 40-50% szerves anyag-, 2-3% nitrogéntartalma erre alkalmassá teszi.Tőzeg-korpa a szárított és különleges géppel felaprított tőzeg, legalább súlyával azonos mennyiségű víz megkötésére képes.
Jiffy tőzegkorong kiválóan alkalmas magok csiráztatására, palánták, dugványok gyökereztetésére.A préselt tőzegből készült 38mm átmérőjű, és 10mm magas tőzegkorong 41×50mm-es hengerré duzzad miután megszívta magát vízzel. A gyökérzet kifakadásáig megfelelő közeg a növényszámára, ezután a jiffyvel együtt átültethető.
  
A kókuszrost alaposan komposztált, stabilizált alapanyag. A kókuszdió üzemek mellékterméke, amit eredményesen használhatunk talajkeverékekhez, csíráztatáshoz, gyökereztetéshez.
PH-ja 6,5-7,5 közötti, csíramentes, penészedésre nem hajlamos. Én talaj javításra használom az ültető földbe belekeverem laza nem tömörödő közeget eredményez.
Az apróra darált rostból préselt téglát vízzel öntjük fel, és pár perc után már használhatjuk is..Egy tégla 3-5 liter víz felvételére képes, felduzzad 7-8 literre, amely térfogatot kiszáradás után is megőrzi. Bármilyen száraz állapotból korlátlan alkalommal újranedvesíthető. Kiváló közege a palántanevelésnek, mivel a gyökeresedés nagyon gyorsan megindul benne. Zöldség és dísznövénytermesztés ideális közege. A puffer kapacitása segítségével a növény a stresszhelyzetet (vízhiány, hőség) jobban tolerálja és ezért biztonságosabb termesztést tesz lehetővé. Mivel nagyon lassan lebomló lignin és cellulóz alkotja, ezért több éven át használható akár ugyanannak a növénynek a termesztésére. Izolált előállításának köszönhetően mentes minden kórokozótól, kártevőtől, gyommagtól.
  
  
Agyaggranulátum A kertészeti agyaggranulátum tulajdon képpen különböző szemcse nagyságú égetett agyaggolyók. Kiemelten alkalmasak a talaj szerkezetének és víztartó képeségének javítására, de önmagában is vízkultúrás növénytermesztésre, illetve számos egyéb kertészeti célra. A golyók a földdel ellentétben nem tömörödnek, így mindig szellősek maradnak, nem tudnak sem megrohadni sem penészedni és a növény gyökereit levegősen, egészségesen tartják.
A szemcsék akár tört, akár egész formában a vizet jól felszívják sokáig tárolják, ezért a hosszabb idejű távollét sem okoz gondot, ill. a balkonnövényeknél az esőhiány sem probléma. A víz leadása lassú, így az anyag a réseken keresztül kiszivárgó vízzel hosszú ideig fenntartja a talaj nedvességét, napfény hatására sem szárad ki gyorsan. Ezért kiválóan használható a cserepek földjének dekorációs fedésére, és víztartó rétegeként is.
   
A talajjavításhoz használt ásványokról
A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg. A magmás kőzetek közül ez tartalmazza a legtöbb szilícium-dioxidot. A riolittá dermedt láva szerkezete a gyors kihűlés miatt üveges maradt, vagyis kristályosodás nélkül dermedt meg. Ami annyit jelent, hogy az atomoknak nem maradt elég idejük a kristály szerkezetbe rendeződéséhez. A riolit legfontosabb változatai kőzetszövet szerint:
Obszidián - a láva gyors kitörésekor keletkezik. Kagylós törésű, ritkán vörös, általában fekete színű természetes üveg, kevés, egy százalék alatti víztartalommal.
Szurokkő - félkagylós törésű, az obszidiánnál több kristályos anyagot tartalmaz.
Horzsakő - Vagy habkő a (trachit üreges változata). A horzsakő annyira likacsos, hogy akár a víz tetején is képes fennmaradni. Nagyrészt kovasavat tartalmaz, de víz is van benne, emellett káli- és nátrontartalma bőséges táptalajt nyújthat az apró, mikroszkopikus élőlényeknek. A habkő úgy képződött, hogy a megolvadt vulkáni anyagot a gyors lehűlés során gázok és gőzök (vízgőzök) járták át, melyek szivacsossá, likacsossá tették.
Perlit - az obszidián utólagos vízfelvételével, vagy a láva hirtelen lehűlésével keletkezett vulkáni üveg, a benne levő levegő a hő hatására gőzzé alakult, könnyűvé válik, mivel a szemcsék térfogatuk többszörösére növekszenek.
Zeolit (riolit üvegtufa) Víztartalmú, többnyire igen jól kristályosodott alumínium-szilikát. Az alumíniumon kívül kalciumot, vagy stronciumot, báriumot és nátriumot, illetve káliumot tartalmaznak. Optikailag gyakran anomálisak. Keménységük csekély, fajsúlyuk szintén kevés. Sósav általában bontja őket, kocsonyás vagy por alakú kovasav keletkezése közben. Száraz levegőn vagy melegítésre könnyen vizet vesztenek, amelyet nedves levegőn újra képesek felvenni. Izzítva habzás közben megolvadnak, innen az elnevezésük. . A természetbe a növények életében is fontos szerepük van. A növények gyökerei sok fölösleges Na-, Mg- és K-sót vesznek fel, amelyeket újra kiválasztanak, és ezek érintkezésbe kerülve a talajban lévő zeolit-al, a káliumot szabaddá teszik, amelyet aztán a növény felszívhat.
Magyarországon riolit főként a Zempléni-hegységben fordul elő, az itteni kőzetek nagy része riolit. Riolitos kőzetből áll még a Kaszonyi-hegy is, ahol a riolit üveges formája fordul elő. A miocén időböl származó riolitos tufa szinte egész Magyarországon megtalálható.
Perlit A nyersanyagot különleges kemencékben kb 950 ° C hőmérsékleten égetik a hőkezeléssel többszörösére duzzasztanak. Az anyagában kémiailag kötött víz a hevítés hatására kis kapillárisokon (csatornákon) távozik a kőzetből. Ez a folyamat 7-16szoros térfogat növekedéssel jár. A duzzasztott perlit sűrűsége 30-150 kg/m³ Teljesen steril és csíramentes, PHja 6,8 -7,1A gyártási folyamat végterméke egy fehér, porózus, könnyű szemcsés anyag. A talaj szerkezetét és víztartó képességét javító, semleges kémhatású anyag, amely optimális talajklímát biztosít a növények számára, környezetbarát termék. A szemek sok levegőt és sok vizet képesek befogadni. A perlit önmagában és adalékanyagként adható a virágföldhöz, számos esetben alkalmazható és könnyen használható. Jó tulajdonságok: szervetlen, steril mentes a csíráktól, magvaktól és rovaroktól és fonálférgektől semleges pH –ja. Kertészeti perlit az egyik legjobb gyökereztető közeg a leandereknek, biztosítja a jó vízelvezetést és vízmegtartást valamint a gyökerek levegőztetését. Tesztet csináltak gyökeresedési arányról különböző közegekbe, a legnagyobb gyökeresedési százalékot a durva perlit adta. Az újonnan kialakuló gyökerek hozzákötődnek a perlit szemcsékhez és összefogják azt ezzel könnyebb az átültetés is. A kertészeti perlitet általában a talajjal 25-50-75 százalékos arányban keverve használjuk, szaporító ésakár nevelő közegként is használható. Az egy rész durva perlit és egy rész tőzeg valamint egy rész homok keveréke is jól használható gyökereztető közeg.
  
Zeolit, Különleges tulajdonsága, hogy hő hatására felfújódik, nedvességtartalma csökken, könnyű, porózus anyaggá válik. Ioncserélő kapacitásuk révén alkalmasak arra, hogy a talajba juttatva biztosítsák a növény számára a szükséges esszenciális elemeket, melynek eredményeként hiánybetegségeket is megszüntetnek, miközben a termék minősége is javul. A porózusos szerkezete folytán javítja az erősen kötött talajok levegő- és víz-átjárhatóságát is. Nagy melegben vizet képes leadni (hűti a talajt), éjszaka a levegőből vizet képes felvenni (melegíti a talajt), ezáltal csökkentve a talajban uralkodó szélsőségesebb időjárási viszonyokat. A zeolitokat egyszerűen úgy is jellemezhetnénk őket, mintha egy megszilárdult szivacsot vizsgálnánk. Az üregei, csatornái biztosítják azt a lehetőséget, hogy azokban különböző molekulák, vegyületek raktározódjanak. Természetes körülmények között ezen üregekben leginkább víz található, mely főleg adszorpciósan, kisebb mennyiségben kémiailag kötve van. Ez a víz melegítés hatására a csatornákból, üregekből eltávozik . Az ilyen vizet veszített zeolit képes újra vizet felvenni, miközben a hőmérséklete néhány celsius fokot megemelkedik. Ezen zeolitok a pórusméretük, csatornájuk mérete alapján nemcsak vizet, hanem más molekulákat is képesek megkötn pl. létfontosságú elemeket a cink, a réz, a vas, a mangán stb. ionok megkötődnek, melyek a későbbiekben a növények számára hozzáférhetővé válnak, így a mikroelem-nyomelem pótlásban fontos szerepet játszanak. A kemény vizek magas kalcium- és magnézium-ionjának megkötése révén alkalmas arra, hogy azokat a vízből kivegye, miáltal a víz keménysége csökkenthető.
  
Habkő, szivacsos, likacsos külsejű, többnyire világosszürke színű vulkáni kőzet, melyet gyakran fa és egyéb tárgyak simítására, horzsolására használják,ézért horzsakőnek és néha még tajtkőnek is nevezik. Tulajdon képen egy üreges módosulata a trachitnak, akár az obszidián, szurokkő, a gyöngykő, stb., míg azok tömöttek, addig a habkő annyira likacsos, hogy akár a vízen úszik is. Kémiai összetételre nézve tökéletesen megegyeznek ama trachitokkal. Kovasavtartalma 55-74 % közt változó, káli- és nátrontartalma 5-15 %, viz is van benne rendesen 1-2 %. Úgy képződött, hogy a megolvadt vulkáni anyagot gyors lehűlése alkalmával gázok és gőzök - nagyobbára vízgőzök - járták át, melyek szivacsossá, likacsossá tették. Nálunk elég nagy tömegekben találni a Bükk-hegységben (T.-Daróc, a Szőllőhegy K-i oldalán), Selmec vidékén, Tokaj-Hegyalján. Legnagyobb tömegekben a Lipari-szigeten van. A kertészetbe likacsos szerkezete miatt használják a vizet és a tápanyagokat képes raktározni, az ültető közeg levegősmarad még alapos öntözés után is.
  
Alginit biomasszából és bazalttufából valamint mészből álló magas szerves anyagtartalmú kőzetféleség. Amely 3-5 millió évvel ezelőtt keletkezett egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban és zárt tengeri lagúnákban. Magas szervesanyag-tartalma miatt az olajpala egyik típusának tekintik.
Az alginit agyagásványai a talajok vízháztartását, tápanyag hasznosulását kedvezően befolyásolják. 1 kg alginit 1,0-1,3 liter vizet képes megkötni, megtartani, és a növények számára fokozatosan átadni.Az alginittel biztosítható a növények fejlődéséhez szükséges makro- és mikroelem mennyiség, és fenntartható a talaj szervesanyag-tartalma, biológiai aktivitása. Laboratóriumi vizsgálat szerint 1 t alginitben 3-5 kg nitrogén, 5-6 kg foszfor, 6-9 kg kálium, 100-300 kg kalcium (mész), 8-10 kg magnézium és 200-300 kg humusz található. A tonnánkénti 14-20 kg NPK tartalom és a 20-30%-nyi humusztartalom a jó minőségű szerves trágya értékeinek felel meg. Az alginitből eddig 64-féle makro- és mikroelemet mutattak ki.
Talajjavításban egyszeri adagolása már az első évben 20-30%-kal növeli a talaj termékenységét, korábbi érést, jobb minőséget eredményez. Agyagásványai által a műtrágya jobban hasznosul, csökkenti a talajból a foszfor, a nitrogén és a kálium talajvízbe, élővízbe történő bemosódását. Hatását 4-6 évig fejti ki. Mivel az alginit természetes anyag, korlátlan ideig eltartható, túladagolni nem lehet, nem okoz perzselést vagy káros hatást nagyobb dózisa sem. Más természetes anyaghoz (zeolit, perlit, tőzeg, bazalt) keverve, vegyszermentes, nagy hatásfokú földkeveréket állítottak elő. Az alginit alkalmazásával a cserepes- és dísznövénytermesztésben, kertben, fóliasátorban, hajtatás során, termésmennyiség-, minőség növekedés érhető el. Starterként. Gyümölcsfáknál, az ültető gödörbe starterként alkalmazva biztosabb megeredést, 6-13% mennyiségi növekedést, 20%-kal gyorsabb fejlődést eredményez, és kisebb a kipusztulás mértéke.
 
Vermikulit: Ez egy természetes eredetű szilikát-ásvány, amit a perlithez hasonlóan aprítanak és duzzasztanak. A párhuzamosan elhelyezkedő szilikát-kiristálypalák megnövelik az anyag felületét ezért jól tartja a vizet és jobban levegőzik az anyag. Palántanevelésben és gombatermesztésben használják. PH-ja 7-9körüli, a bányászat helyétől függően . Előnye: hogy káliumot, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz.
  
Vissza a menübe
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
