Magvetéshez plusz

Lassan kezdődik a leanderek magvetési időszaka, pár gondolatot megosztanák veletek a sikeres magoncneveléshez.

Az előző részbe leírtam a fontosabb tudnivalókat ezt követően  pár kezdő leanderes kérdezett olyan részletekre, amire nem is gondoltam, mert számomra, és gondolom a régebb óta leanderezőknek ezek egyértelműek.

 Alapvetően két módszer terjedt el a vetés technikájára. Az egyiknél vízbe szórjuk a magokat és rövidebb hosszabb ideig áztatjuk a másik módszer mikor egyből a földbe vagy az azt kiváltó közegbe szórjuk a magokat.  Persze a végén mindegyik módszernél a földbe kerülnek a magok, vagy a már kikelt magoncok. Mindenki a saját gyakorlatára esküszik érdemes végiggondolni kinek mi tetszik jobban, és az se mindegy pár magról vagy több százról van szó.

•     -Magokrol: A magok a virágbugákon egy botszerű tokba fejlődnek. A magtokok először zöld vagy pirosas színűek, érés közbe, egyre sötétebb barna, szinük lesz fokozatosan kiszáradnak és maguktól fölrepednek  ha nem figyelünk rá kiszóródnak.  A tok mérete lehet pár cm és akár 15-20cm is, a kicsi              tokban rendszerint életképtelen magok vannak. A magok két részből állnak egy hólyagszerű, ami a csirát tartalmazza, és egy szőrökből álló kis                      ejtőernyőszerű, ami a természetbe a magok minél messzebb repülését, és a víz tetején maradását szolgálják. Sokan vetéskor ezeket a szőröket                    lecsípik   vagy levágják, mert a gombák a szőrök között gyakran megtelepednek. A hólyagszerű csíramag, ha nincs a magokon vagy beszáradt, akkor a        magok nem  csíráznak ki. A magok színe a fehértől a sárgán át egészen a vörösig terjed, a fajtáktól is függ, de még azon belül is eltérhet,  ahogyan a            magok alakja és mérete is változhat . Nagyon pici magokat nehéz kezelni, életbe tartani, a nagyobbakkal könnyebben boldogulunk. A leander magok nedvesség, és meleg (21-25 fok) hatására kezdenek csírázni 8-14 nap alatt, bújnak ki a magházból, néha ez rosszul sikerül, mert ráragad a magház a  sziklevelekre ilyenkor nem árt egy kis segitség. A már kikelt, és az elszáradt életképtelen magtokokat egy csipesszel szedjük ki a magoncok közül, mert azok nagyon hamar elkezdenek gombásodni.   

-Föld fontos hogy minden edény, amit használunk tiszta és vegyszermentes legyen. Ez az ültető közegre is igaz, inkább használjunk steril anyagokat perlit, kókuszrost fekete tőzeg . Ha földbe vetünk, akkor a palánta földet javaslom, de használhatjuk ezek bármilyen arányú keverékét is. Mikor kész a földkeverék rostáljuk, át egy nagyobb  lyukú rostán ezzel a nagyobb hantokat földaraboljuk homogén és levegős lesz a közeg. Itt említeném meg a palántadőlés az egy gombás betegség, amit a sok víz és a sűrű vetés és a fertőzött föld okoz, és nem azonos azzal mikor a kis magoncok nem tudnak a kemény földbe jól begyökeresedni és eldőlnek.

-A víz és vele szorosan összefüggő pára sok probléma okozója lehet, lehetőleg spricceljük a veteményünket kis adagokba, ha nagyon nedves a föld betömörödik és nem képesek kibújni a növénykék. Később a kikelt növények pusztulását okozhatja a nagyon vizes környezet, hiszen a kórokozó gombák ezt a környezetet szeretik. A másik véglet mikor kiszárad a föld, egy átlátszó fóliatakarással a talajnedvesség és a pára is jól szabályozható. Az öntözés  csökkentésével, és a takarás levételével időnként kicsit szikkaszuk ki a földet, valamint a napoztatással is  gátolhatjuk a talajgombák elterjedését, és ezzel a módszerrel  fokozatosan hozzászoktatjuk a normál környezethez is a palántáinkat.

-Hőmérséklet: Nagyon fontos egyenletes 21-25 fok kell legalább a csírázás elindításához, ha nincs, ennyi valószínű el sem kezdődik a csírázás. Vagy ha el is kezdődik nagyon sokáig tart, míg kibújnak, a magoncok, közbe a talajgombák tönkretehetik az egész veteményünket. Sokan nem figyelnek erre és sikertelen lesz a veteményezésük.

-A fény: míg a magoncok ki nem bújnak a földből nem fontos, de ha már kikeltek, akkor viszont fontos.  Általában ebbe az időszakba kevesebbet süt a nap, vagyis a természetes fény kevés ez a kikelt növények megnyúlását okozza sokan ezt a föld töltögetésével kompenzálják. Sajnos a megnyúlt növények nagyon sérülékenyek könnyen gombás betegségek áldozatai lesznek.

• Teljes napfény 10.760 lux
• Reggeli napfény 10.760 lux
• Világos szoba 3.500 lux
• Északra néző ablak 2,000 lux

A fény estében nem csak az erőssége fontos, hanem az időtartama is. A növényeinket lehetőleg déli tájolású ablakban helyezzük el, itt a legjobb a megvilágítás, mind minőségben, mint mennyiségben és időtartamban is.

 A függöny, a dupla hőszigetelő üveg mind-mind csökkentik a fény mennyiségét. Az ablaktól egy méterre a bejövő fény erőssége már a felére csökken, három méterre pedig már csak annak tizede mérhető. Ezt a fényhiányt növénytermesztő lámpák használatával javíthatjuk, természetes fénytől távol, napi 10-15 órán át tartsuk bekapcsolva a lámpát, kiegészítő fényforrásként elegendő, ha csak pár órára kapcsoljuk be.  A frissen csírázott magoncok és kigyökerezett dugványoknál átültetés előtt akár 20 óra megvilágítás is hasznos lehet. A növényekhez minél közelebb helyezzük el, de minimálisan 25-30 cm távolságot tartsunk, nehogy a levelek megperzselődjenek.

 Amennyiben a növényeket mesterséges fényhasználatával szeretnénk tartani, fokozatosan kell hozzászoktatnunk ehhez is őket. A növénylámpához szoktatás ugyanúgy fontos, mint amikor tavasz végén kitesszük a kertbe szobanövényeinket. Ha elmarad a szoktatás, és egyből a tűző napra kerülnek, akkor könnyen megég a levelük. Ez növénylámpa alkalmazásánál is megtörténhet. Az indításhoz 15 perc megvilágítás javasolt, kb. 100 cm távolságból. Később a megvilágítás hossza is növelhető, valamint a fényforrás is fokozatosan közelebb hozható a növényekhez.

A növények fotoszintéziséhez szükséges hullámhossz: 435 és 735 nm között található. A növények fejlődéséhez, növekedéséhez vörös (660 nm) és távoli vörös (735 nm) fény kell, a levélképződést pedig a kék (435 nm) fény segíti. A 440 nm hullámhossz felelős a növények fény irányában történő mozgásáért.

Az összetett igény miatt a növénylámpa több különböző színű LED-et együttesen tartalmaznak ezeket hívják teljes spektrumú növénylámpáknak. LED-es növénylámpa Otthoni használatra a legjobb. Nagy fényteljesítményű, kis fogyasztású világítás, mely kifejezetten a növények számára készült. Alkalmas lakásokban, télikertekben, kertészetekben a növények fényigényének kiszolgálására, ha a természetes fény nem elegendő. Használata során akár 60-80%-os energia megtakarítás is elérhető, hőtermelése is jóval kisebb, mint a hagyományos izzóké, a hagyományos E27 foglalatba becsavarható, és akár 3 négyzetméter is bevilágítható vele. Élettartama elérheti az 50 000 órát. A növénynevelő LED-ek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Ne feledjük, hogy a növények az extra megvilágítás hatására jobban fejlődnek, ezért víz és tápanyag ellátásukra jobban oda kell figyelni.

 Pár kérdés a válaszok talán másoknak is hasznosak.

-Írnál  arról, amikor perlitbe veted a magokat, szoktál gombaölőt, tápoldatot adni nekik a növekedésük során?  És mikortól szoktatod a szabad levegőhöz, naponta mennyi ideig, és hogy történik a ki(át)ültetésük a perlitből?

A perlit tulajdonképpen a földet helyettesíti, tehát mindent úgy csinálok mintha földbe vetettem volna. Gombaölőt is ugyan úgy adok, mert a perlit az steril, de a magok nem. Eddig a kicsi magoncoknak nem szoktam tápot adni, de olvastam róla talán ki kéne próbálni. A nagyobb már ládában lévőket 2-3hetente tápozom.

Átültetéskor  egy formára hajlított lemezt használok, ami pont akkora, hogy oldalról  be tudom csúsztatni, és egyben földel (vagy perlittel) együtt ki tudom emelni a növényeket. A virágládát háromnegyedig megtöltöm, földel, és ennek a tetejére csak ráteszem a magoncokat és megöntözöm. Az egyéves magoncok szétültetés az úgy történik, kiöntöm a ládából és megrázom a földlabdát (ha nagyon összetekeredtek, vízsugárral átmosom) aztán viszonylag könnyen szét lehet bontani a gyökereket, nem kényesek, ha egy két kisebb gyökérdarab letörik nem probléma.

A szabadlevegőhöz szoktatás a hőmérséklettől függ, ha jó napos idő van, akkor kicsit árnyékosabb helyen párszor leveszem a takarást, aztán mindig hosszabban és naposabb helyet keresek persze ez nem ennyire komplikált, mint ahogy leírtam.  

Ha megvárjuk a tavaszt a magok elvetésével, akkor sok macerától megszabadulunk, viszont egy jó téli szórakozásról lemaradunk, virágzásnál pedig akár egy évet is veszíthetünk.

Egyszerű módszer fotós segítséggel :

Fajtánként külön 3-6 napig vízbe áznak a magok, fontos az egyenletes 23-25 fok ha zavaros cserélni kell a vízet. 

A földel töltött edénykékre szórom, és elosztom a magokat és finoman porlasztva beöntözöm.

Fóliával közvetlen a föld tetején letakarom, míg nem jelennek meg a zöld sziklevelek .

Pár nap múlva ha már elkezdetek kikelni a magok, lazaföldel vékonyan betakarom épp, hogy ne látszanak ki a magok. 

Világos helyre teszem és finoman spriccelve nyirkosan tartom (ne kérgrsedjen meg a föld teteje), palántadőlés gombára figyeljünk.

Ha kevés  fényt kapnak pótvilágítás is szükségeslehet, különben megynyúlik a száruk.

Gyakran szellőztesük a takarás levételével, csak épp hogy nyirkos legyen a földjük.

Jó ha időnként szűrt napot is kapnak, erősebbek lesznek  és a földet is fertőtleníti .

Mikor már nagyobbak  kint a szabadba is védett helyen is napozhatnak, fokozatossan szoktassuk hozzá.

Ha 6-8 levelesek már át lehet nagyobb edénybe tenni esetleg szétültetni egyesével .

Átültetéshez a (földlabda egybe kiemeléséhez) egy  lapátot fabrikáltam :

Ilyenkor virágládákba teszem át földlabdástol a magoncokat.  Következő tavaszig ebbe nevelem, utánna ültetem szét. 

Sikeres veteményezést kívánok

  vissza a főoldalra