Magvet�shez plusz

Lassan kezd�dik a leanderek magvet�si id�szaka, p�r gondolatot megosztan�k veletek a sikeres magoncnevel�shez.

Az el�z� r�szbe le�rtam a fontosabb tudnival�kat ezt k�vet�en  p�r kezd� leanderes k�rdezett olyan r�szletekre, amire nem is gondoltam, mert sz�momra, �s gondolom a r�gebb �ta leanderez�knek ezek egy�rtelm�ek.

 Alapvet�en k�t m�dszer terjedt el a vet�s technik�j�ra. Az egyikn�l v�zbe sz�rjuk a magokat �s r�videbb hosszabb ideig �ztatjuk a m�sik m�dszer mikor egyb�l a f�ldbe vagy az azt kiv�lt� k�zegbe sz�rjuk a magokat.  Persze a v�g�n mindegyik m�dszern�l a f�ldbe ker�lnek a magok, vagy a m�r kikelt magoncok. Mindenki a saj�t gyakorlat�ra esk�szik �rdemes v�giggondolni kinek mi tetszik jobban, �s az se mindegy p�r magr�l vagy t�bb sz�zr�l van sz�.

•     -Magokrol: A magok a vir�gbug�kon egy botszer� tokba fejl�dnek. A magtokok el�sz�r z�ld vagy pirosas sz�n�ek, �r�s k�zbe, egyre s�t�tebb barna, szin�k lesz fokozatosan kisz�radnak �s magukt�l f�lrepednek  ha nem figyel�nk r� kisz�r�dnak.  A tok m�rete lehet p�r cm �s ak�r 15-20cm is, a kicsi              tokban rendszerint �letk�ptelen magok vannak. A magok k�t r�szb�l �llnak egy h�lyagszer�, ami a csir�t tartalmazza, �s egy sz�r�kb�l �ll� kis                      ejt�erny�szer�, ami a term�szetbe a magok min�l messzebb rep�l�s�t, �s a v�z tetej�n marad�s�t szolg�lj�k. Sokan vet�skor ezeket a sz�r�ket                    lecs�pik   vagy lev�gj�k, mert a gomb�k a sz�r�k k�z�tt gyakran megtelepednek. A h�lyagszer� cs�ramag, ha nincs a magokon vagy besz�radt, akkor a        magok nem  cs�r�znak ki. A magok sz�ne a feh�rt�l a s�rg�n �t eg�szen a v�r�sig terjed, a fajt�kt�l is f�gg, de m�g azon bel�l is elt�rhet,  ahogyan a            magok alakja �s m�rete is v�ltozhat . Nagyon pici magokat neh�z kezelni, �letbe tartani, a nagyobbakkal k�nnyebben boldogulunk. A leander magok nedvess�g, �s meleg (21-25 fok) hat�s�ra kezdenek cs�r�zni 8-14 nap alatt, b�jnak ki a magh�zb�l, n�ha ez rosszul siker�l, mert r�ragad a magh�z a  sziklevelekre ilyenkor nem �rt egy kis segits�g. A m�r kikelt, �s az elsz�radt �letk�ptelen magtokokat egy csipesszel szedj�k ki a magoncok k�z�l, mert azok nagyon hamar elkezdenek gomb�sodni.   

-F�ld fontos hogy minden ed�ny, amit haszn�lunk tiszta �s vegyszermentes legyen. Ez az �ltet� k�zegre is igaz, ink�bb haszn�ljunk steril anyagokat perlit, k�kuszrost fekete t�zeg . Ha f�ldbe vet�nk, akkor a pal�nta f�ldet javaslom, de haszn�lhatjuk ezek b�rmilyen ar�ny� kever�k�t is. Mikor k�sz a f�ldkever�k rost�ljuk, �t egy nagyobb  lyuk� rost�n ezzel a nagyobb hantokat f�ldaraboljuk homog�n �s leveg�s lesz a k�zeg. Itt eml�ten�m meg a pal�ntad�l�s az egy gomb�s betegs�g, amit a sok v�z �s a s�r� vet�s �s a fert�z�tt f�ld okoz, �s nem azonos azzal mikor a kis magoncok nem tudnak a kem�ny f�ldbe j�l begy�keresedni �s eld�lnek.

-A v�z �s vele szorosan �sszef�gg� p�ra sok probl�ma okoz�ja lehet, lehet�leg spriccelj�k a vetem�ny�nket kis adagokba, ha nagyon nedves a f�ld bet�m�r�dik �s nem k�pesek kib�jni a n�v�nyk�k. K�s�bb a kikelt n�v�nyek pusztul�s�t okozhatja a nagyon vizes k�rnyezet, hiszen a k�rokoz� gomb�k ezt a k�rnyezetet szeretik. A m�sik v�glet mikor kisz�rad a f�ld, egy �tl�tsz� f�liatakar�ssal a talajnedvess�g �s a p�ra is j�l szab�lyozhat�. Az �nt�z�s  cs�kkent�s�vel, �s a takar�s lev�tel�vel id�nk�nt kicsit szikkaszuk ki a f�ldet, valamint a napoztat�ssal is  g�tolhatjuk a talajgomb�k elterjed�s�t, �s ezzel a m�dszerrel  fokozatosan hozz�szoktatjuk a norm�l k�rnyezethez is a pal�nt�inkat.

-H�m�rs�klet: Nagyon fontos egyenletes 21-25 fok kell legal�bb a cs�r�z�s elind�t�s�hoz, ha nincs, ennyi val�sz�n� el sem kezd�dik a cs�r�z�s. Vagy ha el is kezd�dik nagyon sok�ig tart, m�g kib�jnak, a magoncok, k�zbe a talajgomb�k t�nkretehetik az eg�sz vetem�ny�nket. Sokan nem figyelnek erre �s sikertelen lesz a vetem�nyez�s�k.

-A f�ny: m�g a magoncok ki nem b�jnak a f�ldb�l nem fontos, de ha m�r kikeltek, akkor viszont fontos.  �ltal�ban ebbe az id�szakba kevesebbet s�t a nap, vagyis a term�szetes f�ny kev�s ez a kikelt n�v�nyek megny�l�s�t okozza sokan ezt a f�ld t�lt�get�s�vel kompenz�lj�k. Sajnos a megny�lt n�v�nyek nagyon s�r�l�kenyek k�nnyen gomb�s betegs�gek �ldozatai lesznek.

• Teljes napf�ny 10.760 lux
• Reggeli napf�ny 10.760 lux
• Vil�gos szoba 3.500 lux
• �szakra n�z� ablak 2,000 lux

A f�ny est�ben nem csak az er�ss�ge fontos, hanem az id�tartama is. A n�v�nyeinket lehet�leg d�li t�jol�s� ablakban helyezz�k el, itt a legjobb a megvil�g�t�s, mind min�s�gben, mint mennyis�gben �s id�tartamban is.

 A f�gg�ny, a dupla h�szigetel� �veg mind-mind cs�kkentik a f�ny mennyis�g�t. Az ablakt�l egy m�terre a bej�v� f�ny er�ss�ge m�r a fel�re cs�kken, h�rom m�terre pedig m�r csak annak tizede m�rhet�. Ezt a f�nyhi�nyt n�v�nytermeszt� l�mp�k haszn�lat�val jav�thatjuk, term�szetes f�nyt�l t�vol, napi 10-15 �r�n �t tartsuk bekapcsolva a l�mp�t, kieg�sz�t� f�nyforr�sk�nt elegend�, ha csak p�r �r�ra kapcsoljuk be.  A frissen cs�r�zott magoncok �s kigy�kerezett dugv�nyokn�l �t�ltet�s el�tt ak�r 20 �ra megvil�g�t�s is hasznos lehet. A n�v�nyekhez min�l k�zelebb helyezz�k el, de minim�lisan 25-30 cm t�vols�got tartsunk, nehogy a levelek megperzsel�djenek.

 Amennyiben a n�v�nyeket mesters�ges f�nyhaszn�lat�val szeretn�nk tartani, fokozatosan kell hozz�szoktatnunk ehhez is �ket. A n�v�nyl�mp�hoz szoktat�s ugyan�gy fontos, mint amikor tavasz v�g�n kitessz�k a kertbe szoban�v�nyeinket. Ha elmarad a szoktat�s, �s egyb�l a t�z� napra ker�lnek, akkor k�nnyen meg�g a level�k. Ez n�v�nyl�mpa alkalmaz�s�n�l is megt�rt�nhet. Az ind�t�shoz 15 perc megvil�g�t�s javasolt, kb. 100 cm t�vols�gb�l. K�s�bb a megvil�g�t�s hossza is n�velhet�, valamint a f�nyforr�s is fokozatosan k�zelebb hozhat� a n�v�nyekhez.

A n�v�nyek fotoszint�zis�hez sz�ks�ges hull�mhossz: 435 �s 735 nm k�z�tt tal�lhat�. A n�v�nyek fejl�d�s�hez, n�veked�s�hez v�r�s (660 nm) �s t�voli v�r�s (735 nm) f�ny kell, a lev�lk�pz�d�st pedig a k�k (435 nm) f�ny seg�ti. A 440 nm hull�mhossz felel�s a n�v�nyek f�ny ir�ny�ban t�rt�n� mozg�s��rt.

Az �sszetett ig�ny miatt a n�v�nyl�mpa t�bb k�l�nb�z� sz�n� LED-et egy�ttesen tartalmaznak ezeket h�vj�k teljes spektrum� n�v�nyl�mp�knak. LED-es n�v�nyl�mpa Otthoni haszn�latra a legjobb. Nagy f�nyteljes�tm�ny�, kis fogyaszt�s� vil�g�t�s, mely kifejezetten a n�v�nyek sz�m�ra k�sz�lt. Alkalmas lak�sokban, t�likertekben, kert�szetekben a n�v�nyek f�nyig�ny�nek kiszolg�l�s�ra, ha a term�szetes f�ny nem elegend�. Haszn�lata sor�n ak�r 60-80%-os energia megtakar�t�s is el�rhet�, h�termel�se is j�val kisebb, mint a hagyom�nyos izz�k�, a hagyom�nyos E27 foglalatba becsavarhat�, �s ak�r 3 n�gyzetm�ter is bevil�g�that� vele. �lettartama el�rheti az 50 000 �r�t. A n�v�nynevel� LED-ek egyre nagyobb n�pszer�s�gnek �rvendenek.

Ne feledj�k, hogy a n�v�nyek az extra megvil�g�t�s hat�s�ra jobban fejl�dnek, ez�rt v�z �s t�panyag ell�t�sukra jobban oda kell figyelni.

 P�r k�rd�s a v�laszok tal�n m�soknak is hasznosak.

-�rn�l  arr�l, amikor perlitbe veted a magokat, szokt�l gomba�l�t, t�poldatot adni nekik a n�veked�s�k sor�n?  �s mikort�l szoktatod a szabad leveg�h�z, naponta mennyi ideig, �s hogy t�rt�nik a ki(�t)�ltet�s�k a perlitb�l?

A perlit tulajdonk�ppen a f�ldet helyettes�ti, teh�t mindent �gy csin�lok mintha f�ldbe vetettem volna. Gomba�l�t is ugyan �gy adok, mert a perlit az steril, de a magok nem. Eddig a kicsi magoncoknak nem szoktam t�pot adni, de olvastam r�la tal�n ki k�ne pr�b�lni. A nagyobb m�r l�d�ban l�v�ket 2-3hetente t�pozom.

�t�ltet�skor  egy form�ra hajl�tott lemezt haszn�lok, ami pont akkora, hogy oldalr�l  be tudom cs�sztatni, �s egyben f�ldel (vagy perlittel) egy�tt ki tudom emelni a n�v�nyeket. A vir�gl�d�t h�romnegyedig megt�lt�m, f�ldel, �s ennek a tetej�re csak r�teszem a magoncokat �s meg�nt�z�m. Az egy�ves magoncok sz�t�ltet�s az �gy t�rt�nik, ki�nt�m a l�d�b�l �s megr�zom a f�ldlabd�t (ha nagyon �sszetekeredtek, v�zsug�rral �tmosom) azt�n viszonylag k�nnyen sz�t lehet bontani a gy�kereket, nem k�nyesek, ha egy k�t kisebb gy�k�rdarab let�rik nem probl�ma.

A szabadleveg�h�z szoktat�s a h�m�rs�klett�l f�gg, ha j� napos id� van, akkor kicsit �rny�kosabb helyen p�rszor leveszem a takar�st, azt�n mindig hosszabban �s naposabb helyet keresek persze ez nem ennyire komplik�lt, mint ahogy le�rtam.  

Ha megv�rjuk a tavaszt a magok elvet�s�vel, akkor sok macer�t�l megszabadulunk, viszont egy j� t�li sz�rakoz�sr�l lemaradunk, vir�gz�sn�l pedig ak�r egy �vet is vesz�thet�nk.

Egyszer� m�dszer fot�s seg�ts�ggel :

Fajt�nk�nt k�l�n 3-6 napig v�zbe �znak a magok, fontos az egyenletes 23-25 fok ha zavaros cser�lni kell a v�zet. 

A f�ldel t�lt�tt ed�nyk�kre sz�rom, �s elosztom a magokat �s finoman porlasztva be�nt�z�m.

F�li�val k�zvetlen a f�ld tetej�n letakarom, m�g nem jelennek meg a z�ld sziklevelek .

P�r nap m�lva ha m�r elkezdetek kikelni a magok, lazaf�ldel v�konyan betakarom �pp, hogy ne l�tszanak ki a magok. 

Vil�gos helyre teszem �s finoman spriccelve nyirkosan tartom (ne k�rgrsedjen meg a f�ld teteje), pal�ntad�l�s gomb�ra figyelj�nk.

Ha kev�s  f�nyt kapnak p�tvil�g�t�s is sz�ks�geslehet, k�l�nben megyny�lik a sz�ruk.

Gyakran szell�ztes�k a takar�s lev�tel�vel, csak �pp hogy nyirkos legyen a f�ldj�k.

J� ha id�nk�nt sz�rt napot is kapnak, er�sebbek lesznek  �s a f�ldet is fert�tlen�ti .

Mikor m�r nagyobbak  kint a szabadba is v�dett helyen is napozhatnak, fokozatossan szoktassuk hozz�.

Ha 6-8 levelesek m�r �t lehet nagyobb ed�nybe tenni esetleg sz�t�ltetni egyes�vel .

�t�ltet�shez a (f�ldlabda egybe kiemel�s�hez) egy  lap�tot fabrik�ltam :

Ilyenkor vir�gl�d�kba teszem �t f�ldlabd�stol a magoncokat.  K�vetkez� tavaszig ebbe nevelem, ut�nna �ltetem sz�t. 

Sikeres vetem�nyez�st k�v�nok

  vissza a f�oldalra