A leanderek metsz�s�r�l tov�bbi k�pek tal�n seg�ts�g.

A metsz�s �r�kz�ld t�ma, nagyon sokan �s sok f�le tan�csot osztogatnak. A leanderek k�z�tt akkora k�l�nbs�g van (t�rpe �s hatalmasra n�v� ) a vel�k szembe t�masztott ig�nyek is nagy elt�r�st mutatnak, van akinek a bokor van akinek a fa alak a szimpatikusabb azt�n a dupl�knak �s a szimpl�knak is k�l�n kedvel� t�bora van. Arr�l is eml�t�st kell tenni hol nevelj�k leandereinket ny�ron, (teraszon vagy a szabadba) �s t�len ( s�t�t pinc�be vagy t�likertbe) a metsz�st mindegyik befoly�solja.

Itt az �sz nagyon sokan megijednek, mit csin�ljanak a leanderekkel, mert alaposan megn�ttek a ny�ron. R�ad�sul ilyenkor m�r az als� levelek is elkezdenek s�rgulni, ha kor�bban elk�vett�nk valamilyen tart�si, vagy t�pl�l�si hib�t A kopaszod� t�rzs�n jobban l�tszanak a gomb�s, atk�s, pajzs-tetves levelek, vagy jobb esetbe a leirtott k�rokoz�k nyomai. A legt�bb tan�csad� ilyenkor a metsz�st, �s annak is a legdurv�bb form�j�t a tarra v�g�st javasolj�k. K�ts�gtelen ez a legegyszer�bb �s leghat�konyabb m�dszer. A k�vetkez� szezonba friss z�ld hajt�sokkal meg�jul a n�v�ny. Ha gyorsan szeretn�nk az �j vir�gokat m�g extra t�poz�ssal is r�seg�t�nk. Ilyenkor elkezd�dik egy n�veked�si spir�l, a k�vetkezm�ny laza sz�vet� megny�lt hajt�sok fejl�dnek . A t�rpe n�v�s� leanderek is hatalmasak lesznek, elvesztik a fajt�juk jellemz�it.

M�rt baj ez:

1 ezek a gyorsan n�tt �gak gomb�sod�sra sokkal fog�konyabbak, k�nnyebben s�r�lnek a s�r�l�seken pedig a sz�vetek k�z� jutnak v�rusok bakt�riumok.

2 az �sszes �g egy id�s a sz�rak elf�sod�sa a levelek �reged�se �s lehull�sa szinte egyszerre t�rt�nik.

3 a hirtelen hossz�ra ny�lt �gakban nehezen jut el a t�panyag a gy�k�rt�l a vir�gokig ez�rt azt�n az als� levelekb�l p�tolj�k . Ami s�rgul�st �s lev�lhull�st okoz.

Ez�rt javaslom az alternat�v metsz�st, amivel azt �rhetj�k el, hogy a le�nkon t�bb �vj�ratos �gak vannak, a t�vek m�reteit korl�tozni tudjuk, �s a legfontosabb a vir�gz�s is folyamatosabb. Azoknak akik �vk�zbe is karban tartj�k a n�v�ny�ket a kiny�l�an n�veked� �gat lecs�pik az oldalhajt�sokat eligaz�tj�k, v�logatj�k, azoknak ez nem �jdons�g amit �rok.

Fontos, ha nem hajland� el�gaz�sokat nevelni a leander�nk akkor metsz�ssel kell seg�teni, ak�r �vk�zbe is. Mert min�l t�bb az �gv�g ann�l t�bb bug�t nevel, ( min�l alacsonyabban) . Ha vir�gok leterhelik nem jut energia a n�veked�sre. Ha metszeni kell figyelj�nk arra f�s, vagy legal�bb f�lf�s, r�szig v�gjuk vissza, mert akkor tuti, hogy 3 vagy t�bb hajt�ssal n� tov�bb. Ha csak lecs�pj�k a hajt�st nagy a val�sz�n�s�ge csak egy �gon n� tov�bb.

A metsz�sen k�v�l a kar�hoz r�gz�t�s, �s az �gak felk�t�se is sz�ba j�het egy �tmeneti megold�sk�nt, f�leg a vir�gd�mping idej�n. Az �gak meger�s�d�se (f�sod�sa) ut�n sz�pen be�llnak �s j�l mutatnak.

A metsz�st b�rj�k a leanderek csak ha az eredm�ny egy tarra v�g�s ut�n 150-200 cm es egyenes �gak azt r�vid id�n bel�l �jra v�gni kell . A c�l min�l t�bb �vj�ratos �g �s sok el�gaz�s,ez id�nk�nt tal�n nem a legl�tv�nyosabb forma , de a tarra v�gott leander is csak egy ideig l�tv�nyos.

Egy h�napja metszettem kicsit hosszabb �gakat hagytam mint az indokolt de tavaszra a csupasz r�szre �j �gakat szeretn�k oltani.

Oldalr�l ugyan az .

Ez egy f�lf�s �g. J�l l�that� csak a f�ls� 3 lev�lk�r�n j�nnek a hajt�sok, egy z�ld �gon max egy lev�lk�r (vagy csak egy hajt�s) egy f�s �gn�l 4-5 lev�lk�r is kihajthat, ezt a metsz�sn�l figyelembe kell venni. Ez�rt nem szabad hossz� csapot metszeni, mert annak az alja kopasz marad.

Ezt p�r h�nappal kor�bban metszettem (ezen m�r oltott �gak is vannak) Az el�z� kisfa p�r h�nappal k�s�bb kb �gy n�z majd ki. (ha nem j�nne a t�l)

Ez egy 160 cm-es Rubis a cser�pbe 2 egyforma t� volt az egyiket l�gb�jt�ssal meggy�kereztettem �s lev�gtam. Amit akarok mutatni a megmaradt fa t�v�ben n�v� t�sarjak 60-70 cm-n�l hoztak egy kis vir�got �s el�gaztak. A lev�gott csonkon egyenesen n�nek a sarjak semmi el�gaz�s. Vagyis a tarra v�gott csonkon intenz�v a n�veked�s , m�g a m�sik t�v�n a megl�v� vez�r�g korl�tozza a magas�gi n�veked�st.

S�t az el�gaz�s alatt m�g indultak hajt�sok.

Egy 12-�ves Papa Gambetta m�g nem volt metszve 130 magas.

Az eg�sz �vet v�gigvir�gozta �s m�g mindig ny�lna ha az id� engedn�.

Ez egy 11�ves 130 centis Roeding . Sajnos ez a fajta nagyon v�kony �gakat hoz , ez�rt 3 �g �sszefogva adja a t�rzset . Azt hittem ez egy �tmeneti megold�s, de ennyi �v alatt se vastagodott meg egyik r�sz se hogy egyed�l tartsa a koron�j�t. F�leg mikor tele van vir�gokkal.

Egy 50-�ves leander.

A t�ve �gy n�z ki. Sz�nd�kosan nem v�gtam sz�t. Az els� leandereim egyike.

L�that� az id�s 30-40 �ves le�k is magukt�l is hoznak t�hajt�sokat amiket a fiatal�t�shoz fel lehet haszn�lni. N�lam 2-4 t�rzs a leandert�. A fiatal�t�s a kiv�logatott t�sarjakb�l �vente 1-2 v�ltja a r�gieket.

A t�rzs�n id�nk�nt �j hajt�sok j�nnek ezeket is fel lehet haszn�lni a meg�j�t�shoz (A t�rzs Wuxalos permetez�s�vel serkenthetj�k a fakad�sukat)

vissza a f�oldalra